„A legértékesebb márka az, amelynek múltja és jövője van, amelynek van története, hagyománya, eredménye, és képes a megújulásra” – mondta a köznevelési rendszerről Balog Zoltán

, az emberi erőforrások minisztere augusztus 26-án a Budapesti Kongresszusi Központban rendezett Szakmai Tanévnyitó Konferencia első állomásán. A konferenciát augusztus 27-én Miskolcon, 28-án pedig Pécsett tartják meg.

 

Balog Zoltán megnyitó beszédében hangsúlyozta: a több mint ezer esztendős magyar oktatás biztos talapzaton áll, és amellett, hogy tiszteli a hagyományokat, fontos ismérve a folyamatos megújulás. „A legértékesebb márka az, amelynek múltja és jövője van, amelynek van története, hagyománya, eredménye, és képes a megújulásra” – mondta a miniszter. Hozzátette: a hagyomány és a modernitás meghatározó alapértékek nemcsak az oktatás területén, hanem a Nemzeti alaptanterv (Nat) összeállításában is. „A Natban egyszerre van jelen a nemzeti öntudat, a hazafias és erkölcsi nevelés a fenntarthatósággal, a környezet- és médiatudatosságra való neveléssel. A magyar irodalomban is megfigyelhető ez a kettősség, hiszen Janus Pannonius és Lackfi János is szépen megférnek egymás mellett” – mutatott rá Balog Zoltán. A miniszter kiemelte azt is, hogy a „köznevelés célja egy erős nemzeti középosztály kiépítése”.

Balog Zoltán szólt arról is, hogy a Klebelsberg-ösztöndíj keretében majdnem 500 pedagógus képzi magát, melyhez állami támogatást kap, illetve fontosnak nevezte, hogy visszahozták a szóbeli beszélgetést.

A miniszter összegzésként úgy fogalmazott: az köznevelési reformstratégiához mindenekelőtt bizalomra van szükség mind a pedagógusok és a kormány, mind a pedagógusok és a szülők, mind pedig a szülők és a kormány között. A gyermek nevelésének a család és az iskola szövetségében kell történnie.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár csatlakozva a miniszterhez hangsúlyozta: a köznevelési rendszernek, az iskolának az értékek mellett identitást is kell adnia – a rendszer megújítása ezt a célt szolgálja.

A megújuló tankönyvek kapcsán elmondta, a tankönyvek már idén használhatók lesznek az iskolákban osztálytermi gyakorlat keretében, a fejlesztésük ugyanakkor többéves munka, mely tananyag-fejlesztési munkában 126 iskola vesz részt jelenleg.

A szakmai tanácsadás és tanfelügyelet rendszere megújul, mely fontos és biztonságot adó intézkedés – jelezte az államtitkár. „Olyan kontroll, olyan támogató segítség, amelyre mindenkinek szüksége van” – tette hozzá.

A pedagógus életpálya-modellről kiemelte: a pedagógusok hosszú idő után először kapnak a minőségi fejlődést is díjazó, egzisztenciális elismerést, amely a társadalomban helyén kezeli az elvégzett munkájukat.

„Minden a gyermekekért történik” – zárta beszédét az államtitkár.

Pölöskei Gáborné köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár a köznevelés fejlesztési irányairól szólva megjegyezte: az irányokat mindig meghatározza az elvárás – a gazdasági szereplőké és a társadalomé egyaránt. A gazdaság egyértelműen azt várja el, hogy „minél jobb készségekkel engedjük el a diákokat, és hogy meglegyen bennük az élethosszig tartó tanulásra való képesség” – mondta a helyettes államtitkár.

Hozzátette: fontos, hogy a bemeneti, a kimeneti és a folyamati rendszert egyaránt fejlesszék. A bemeneti rendszer kapcsán kiemelte a hároméves kortól kötelező óvodáztatás bevezetését, valamint az esélyteremtés, az egyenlő bánásmód támogatását – mely „nem merül ki az integráció fogalmának bevezetésével”. Pölöskei Gáborné hangsúlyozta még, hogy csökkenteni kell a korai iskolaelhagyást is. „A 2014/2020-as fejlesztési tervek az infrastruktúra mellett a tartalom fejlesztésére is irányulnak, ezeket ugyanis össze kell kapcsolni és az egységességet megteremteni” – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár felszólalásában a tanév rendjéről, kiemelt feladatiról beszélt. Mint mondta: a tanév rendje április 30-ától elérhető. A feladatok között megemlítette, hogy integrált elektronikus nyomon követő rendszert vezetnek be a sajátos nevelési igényű gyermekek intézményváltásához kötődően, illetve a szakszolgálati intézményekben dolgozóknak is biztosítják a pótszabadság intézményét, a közösségi szolgálat pedig előreláthatólag „otthoni településen is elvégezhető lesz majd”. Bevezetik a fizikai állapotfelmérést is, amelyet csak az első négy évfolyamon és felnőttképzésben nem fognak elvégezni – a vizsgálatok egyébként január 5. és május 27. között fognak megtörténni. Fontos továbbá, hogy testnevelést, idegen nyelveket és bizonyos művészeti tárgyakat nem csak mesterfokozattal rendelkező pedagógus taníthat majd a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban. A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy folytatódik az infrastruktúrafejlesztés a mindennapos testneveléshez.

A pedagógus-előmeneteli rendszerről elmondta, hogy az új bértábla szeptember 1-jétől lép hatályba, 2015. január 1-jétől pedig megtörténnek az átsorolások azon pedagógusok körében, akik feltöltötték portfóliójukat – közülük körülbelül 1100-an kerülhetnek gyakornokból a pedagógus I. fokozatba.

Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta: 2015-ben elkezdődnek a tanfelügyeleti ellenőrzések annál a 18 ezer pedagógusnál, akik bekerültek a minősítési tervbe. A „nagymintás kipróbálást” az Oktatási Hivatal koordinálja. Az elnök kiemelte: további 12 ezer pedagógust fognak még ellenőrizni, illetve intézményvezetői ellenőrzések is lesznek azok körében, akik vezetői ciklusuk negyedik évében járnak. Az ellenőrzések ötévente lesznek.

 

Forrás:edupress.hu