Bemutató: 2011. november 11. 19:00 – Centrál Színház, Kisszínpad
további előadások: november 12. és 23.
A MaNNa és az Orlai Produkció bemutatja
Mohácsi István:
Francia rúdugrás
szextett két részben
Roskovics Ákos Pál András
Ráth Zsuzsa Herczeg Adrienn
Goldmark Ernő Felhőfi Kiss László
Csemegi Kati Kovács Patrícia
Bíró Gyula Urbán Tibor
Székács Anikó Szabó Vera
Rendező: Mohácsi István
A rendező barátja: Róbert Gábor
Díszlet: Fodor Viola
Jelmez: Remete Krisztina
Asszisztens-súgó: Nagy Dóra
Produkciós vezető: Gáspár Anna
Hajítsd el Cosmót, kapcsold ki a pornót, és irány a Centrál Színház! Már persze ha meg akarod tudni, hogy mit akar a nő és mit a férfi, ha felszikrázik, vagy épp megszűnni kezd köztük a kémia.
A szexuál-parapszichológus guruhoz egy viharos éjjelen két fiatal pár érkezik, hogy rendbe tegyék az omladozó kapcsolatukat. A keresztül-kasul bonyodalmas ötöshöz nemsokára egy vadító hatodik is kapcsolódik, így készen áll a szextett: és ez az együttes nem ismeri a kéziféket.
Egy sodró lendületű, és még fülledtebb erotikájú komédia a párkapcsolatokról, a szex titkos szabadkőműveseiről, és magáról a szexről azoknak, akiknek kevés a Káma Szútra. Egy darab arról, amit még a chatszobában sem mersz megbeszélni, és talán még az is kiderül, hogy milyen küzdősport is az a francia rúdugrás.
Francia rúdugrás
A Francia rúdugrás egy pécsi felolvasószínházi esten került először a közönség elé. (Keresztesi József kritikája a Revizoron.) Az első felolvasó olyan sikeres volt, hogy a közönség lelkesedése és töretlen érdeklődése miatt minden hónapban megismételték, ugyanazzal a szereposztással. A rendhagyó helyzetnek köszönhetően a színészeknek így több lehetőségük is adódott ízlelni a szöveget, találkozni a karakterekkel, amiből az következett, hogy a felolvasóestek folyamán elkezdett életre kelni egy előadás.
A Francia rúdugrás egy habkönnyű darab, ami a XIX. századi francia bohózatok és a napjaink amerikai sitcom-ja elemeiből és humorvilágából építkezik.
A darabot többek között Boccaccio erotikus novellái is ihlették, de a mai nézőnek íródott: nagyon hasonlít a tévés sitcomhoz: az egyik vicc követi a másikat, a dramaturgiája gyors és sodró lendületű. Azt szerettem volna elérni, hogy a tévéhez szokott néző egy másodpercig se unatkozzon.
A humor rettentő fontos ahhoz, hogy a szexuális témákat-problémákat tényleg elegánsan, de valahol mégis húsbavágóan tudjuk kezelni. Ténylegesen minden embert érintő problémákról van szó, és azt szeretném, ha mind a két nem magára ismerne: nagyon fontos, mind a nők, mind a férfiak rájöjjenek, hogy nincsenek egyedül. Hogy mindezt ne sok feszengő néző előtt tudjuk elérni. Ezért kell a humor: de nem a vaskos, alpári, polgárpukkasztó humor, hanem épp ellenkezőleg: az elegáns és finom, a majdnem kimondott és mégsem mesterkélt – azaz a mindenki számára elfogadható humor.
Mohácsi István