Tényleg egy aszteroida becsapódása miatt haltak ki a dinoszauruszok? Bár sokáig így hittük, lehet, hogy ez mégsem igaz. Kutatók ma már úgy gondolják, hogy az őslényekkel a tengerszint megemelkedése végzett – és ez lehet a mi sorsunk is.
 
A dinoszauruszok voltak a legsikeresebb és a legkegyetlenebb állatai a Földnek, amelyet százmillió éven keresztül uraltak. Egyesek közülük gigantikus méretűre nőttek – a sztegoszauruszok, a diplodokuszok és a Tyrannosaurus Rex.

Mások a vízlakókat tartották rettegésben, míg a hatalmas szárnyú pteradonok a levegőt uralták. Aztán egyszerűen eltűntek a Föld színéről, és átadták a helyüket az emlősöknek.

Nem kevésbé félelmetes a vita, amelyet arról folytatnak a tudósok, hogy mi vezetett a dinoszauruszok kihalásához. Attól függően, kivel beszélünk, ezt egy aszteroida becsapódásával, egy szupervulkán kitörésével vagy a gammasugarak pusztító hatásával magyarázza.

Shanan Peters, a Wisconsini Egyetem geológiaprofesszora azonban most új elmélettel állt elő: szerinte a dinoszauruszok pusztulását és a többi tömeges kihalást a tengerszint emelkedése okozta. Elméletéről a Nature című lapban számolt be.

Az élet 3,5 milliárd éve jött létre a Földön, és azóta öt tömeges kihalásról tudunk. Utolsóként, 65 millió éve a dinoszauruszok pusztultak el végérvényesen, míg a legrosszabb a perm korban, 250 millió évvel ezelőtt következett be: ez volt a „Nagy Halál”, amikor a fajok 95 százaléka tűnt el nyomtalanul. És most jön a hatodik tömeges kihalás – figyelmeztet néhány kutató.

Közéjük tartozik Peters is, aki szerint az összes tömeges kihalást a tengerszint emelkedése okozta. Geológiai szempontból „nemrég” a Föld még egészen másképp nézett ki – emlékeztetett: Európát sekély, száz méter mély tenger borította, és nem volt szárazföldi összeköttetés Amerika két része között sem.

A világtengerekben gigantikus méretű cápák és moszaszauruszok éltek – ezek kihaltak, amikor a víz visszahúzódott, és kialakultak a kontinensek.

A tengerszint emelkedése és csökkenése azonban nem csupán a vízi állatokra, hanem a flórára és faunára is komoly hatással van – tette hozzá Peters, emlékeztetve arra, hogy például, Nagy-Britanniát a Golf-áramlat fűti, míg Kanadának az ugyanezen földrajzi szélességen fekvő területei sokkal hidegebbek.

Forrás:inforadio.hu