Azon tanulók számára, akik az általános felvételi eljárásban nem jutottak be középfokú iskolába, május 2-án kezdődött a rendkívüli felvételi eljárás időszaka. Idén ez a 87 581 nyolcadik osztályos felvételiző körülbelül négy százalékát érinti, akiknek az eddigi sikertelen felvételijük ellenére is kötelező az iskolaválasztás. A szakiskolákban több mint 25 ezer, a gimnáziumokban csaknem tízezer, a szakközépiskolákban pedig 17 ezer férőhely maradt üresen.
A középfokú iskolákba való általános felvételi eljárás során a kilencedik évfolyamba lépő tanulók 96, 2 százaléka járt sikerrel, így 84 259 diák jutott be valamely intézménybe. A diákok március 19-éig módosíthattak a megjelölt sorrenden: ezzel a lehetőséggel az elmúlt évekhez hasonlóan a tanulók 12-13 százaléka élt. Az általános felvételi eljárás során sikeresen teljesítő tanulók közül több mint 64 ezer nyolcadikos került be az általa első helyen megjelölt iskolába, illetve az összes jelentkező 95,2 százaléka jutott be a választott első három hely valamelyikére.
Az iskolatípusokat nézve gimnáziumba 27 250, szakközépiskolába 33 315, szakiskolába pedig 23 694 diákot vettek fel az általános felvételi eljárás során, több gimnazista kezd azonban a kilencedik évfolyamon, mint szakközépiskolás, hiszen a hat évfolyamos gimnáziumok tanulói közül körülbelül ötezer, a nyolc évfolyamos gimnáziumok tanulói közül pedig körülbelül 3500 diák lép idén 9. évfolyamba. Emellett a felvételizők közül hiányoznak azok a többcélú intézménybe járó, most nyolcadikos tanulók is, akik a 8. évfolyam után felvételi nélkül folytatják iskolájuk valamelyik középfokú részében tanulmányaikat. Az elmúlt évek általános felvételi eljárásról szóló statisztikái alapján a felvettek aránya iskolatípusonként hasonlóan mozog: gimnáziumba 32-33 (a hat-és nyolc évfolyamos gimnáziumok tanulóinak kivételével), szakközépiskolába 39-40, szakiskolába 26-28 százalék nyert felvételt.
A rendkívüli felvételi eljárásban résztvevő tanulók közül az általános felvételi során legtöbben szakiskolát jelöltek meg első helyen, ezt követi a gimnázium, majd a szakközépiskola. Az üresen maradt férőhelyek száma − amelybe azokat a tanulmányi területeket számítják bele, ahová legalább egy tanulót felvettek − a gimnáziumoknál körülbelül tízszerese, a többi iskolatípusban több mint tizenötszöröse a még fel nem vettek számának: a szakiskolákban 25 ezer, a gimnáziumokban csaknem tízezer, a szakközépiskolákban pedig 17 ezer férőhely maradt üresen az általános felvételi eljárás során.
Azoknak a diákoknak a helyzetéről, akik nem nyertek felvételt középfokú intézménybe, a tankötelezettség teljesítésének figyelemmel kísérése érdekében az iskolaigazgató értesíti az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, illetve a szülőt is arról, hogy gyermekét be kell íratnia a kötelező felvételt biztosító iskolába. A szülő a gyermekét az iskola által meghatározott napon köteles beíratni a megadott iskolába, kivéve, ha igazolja, hogy gyermeke közben másik iskolában létesített tanulói jogviszonyt. Ha ez a beiratkozás az új tanév kezdetéig nem történik meg, akkor a mulasztásról a kötelező felvételt biztosító középfokú iskola igazgatója értesíti az illetékes jegyzőt. Ezt követően pedig büntetőjogi eljárás kezdődik.
{module Forrás: edupress|none}