Hiába emelte 55 ezerre az államilag finanszírozott hallgatók számát a kormány, a középiskolások többsége így is számol a tandíjjal. A diákok épp emiatt szüleik anyagi lehetőségeivel összhangban döntenek arról, hol folytassák tanulmányaikat;
egyharmaduk például azért nem preferálja a magán felsőoktatási intézményeket, mert képzéseikhez magasabb anyagi terheket, tandíjat társít, 82 %-uk pedig ledolgozná a tandíjat – derült ki a tatabányai és budapesti tagozattal is működő Edutus Főiskola által készített Országos Középiskolai Kutatásból.
Nincs könnyű dolguk azoknak, akiknek most kell kiválasztaniuk, mely felsőoktatási intézményben szeretnék folytatni tanulmányaikat szeptembertől, az elmúlt évekhez épest számos változással kell ugyanis szembe nézniük. Eltolódik például a felvételi időszak, immár nem február közepéig, hanem március 1-ig lehet jelentkezni az egyetemekre, főiskolákra. A felsőoktatási felvételi tájékoztató december 31-éig, idén először elektronikus formában jelent meg, megtalálható a Felvi.hu honlapon, elérhető a Kormány.hu, valamint az Oktatás.hu honlapokról. Hogy a szülők dolgát megkönnyítsék, a kormany.hu-n egy úgynevezett „felvételi szájbarágót” indítanak, amely segíti az érintettek tájékozódását a felsőoktatást érintő kérdésekben. Így is nehéz azonban eligazodni a változások között, jövőre ugyanis egyáltalán nem támogatja az állam a kommunikáció és médiatudomány, a nemzetközi tanulmányok, az andragógia, az alkalmazott közgazdaságtan, az emberi erőforrások, a gazdaságelemzés, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a közszolgálati, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, a turizmus és vendéglátás, az üzleti szakoktató, az igazságügyi igazgatási, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, és a jogász képzésekre felvetteket.
A középiskolások körében, a pályaválasztást illetően egyértelműen az egyéni döntés dominál, ugyanakkor a finanszírozás, az anyagi terhek vállalásának tekintetében már jóval nagyobb a szülők beleszólása. A döntés ezen a téren jellemzően a diákok preferenciái és a szülők lehetőségeinek összehangolása révén születik meg. A középiskolások egyharmada többek közt épp azért nem preferálja a magán felsőoktatási intézményeket, mert azok képzéseihez magasabb anyagi terheket, tandíjat társít – olvasható abban a felmérésben, melyet az Edutus Főiskola (anno MÜTF és HJF) végzett 2053 olyan 16-18 év közötti, érettségi előtt álló diák körében, akik felsőoktatási intézményben folytatnák tanulmányaikat.
Meghúzták a határt: 55 ezren ingyen tanulhatnak
Hosszas tárgyalásokat követően december 19-én jelentette be a kormány, hogy az állam által finanszírozott hallgatók száma nem lehet kevesebb 55 ezernél, ez alapján határozzák majd meg a ponthatárokat. A 2011/2012-es tanévben 189 milliárd forintot különítettek el a költségvetésből a felsőoktatás finanszírozására, míg ez az összeg a következő, 2012/2013-as tanévet illetően várhatóan 181 milliárd forint körül alakul majd, ha valóra válik a kormány azon törekvése, mely szerint jövőre legalább 24 milliárd forinttal több pénzt tesznek a felsőoktatásba az eredetileg elképzelten túl.
Tanév Hallgatók száma Oktatók száma Költségvetés Intézmények száma
2002/2003 381 560 23 151 170 milliárd 66
2003/2004 409 075 23 288 151,9 milliárd 68
2004/2005 421 520 23 787 154,6 milliárd 69
2005/2006 424 161 23 188 159,6 milliárd 71
2006/2007 416 348 22 078 196,5 milliárd 71
2007/2008 397 704 22 376 214 milliárd 71
2008/2009 381 033 22 475 226 milliárd 70
2009/2010 370 331 21934 220 milliárd 69
2010/2011 361 347 21 495 182 milliárd 69
2011/2012 359 824 21 357 189 milliárd 68
2012/2013 ? ? 157 milliárd 67
Hiába emelnének tehát, a középiskolások többsége még így is azzal számol, hogy fizetnie kell tanulmányaiért, ugyanakkor a megkérdezettek háromnegyede még ilyen feltételek mellett is diplomát szerezne.
A fiatalok a tandíj előteremtéséhez a hallgatói évek alatti munkavállalást tartják a legjárhatóbb útnak, döntő többségük, 82 százalékuk élne a ledolgozható tandíj lehetőségével. A tanulmány szerint mindezek után nem meglepő, hogy a diákok 67 százalékánál befolyásoló tényező a felsőoktatási intézmény képzései, illetve az általa kibocsátott oklevél, vagy diploma munkaerő-piaci értéke. A napokban a Magyar Rektori Konferencia (MRK) is felhívta rá a figyelmet, hogy a gazdasági válság első három évében – 2008-ról 2010-re – a munkanélküliség a középfokú végzettséggel nem rendelkezők körében 6,2 százalékkal, míg a diplomások körében csupán 1,8 százalékkal nőtt.
A diploma hitellel való finanszírozása is megtérül
Sokan ódzkodnak a Diákhitel felvételétől, többek közt erősen él bennük az a tévhit, mely szerint egy egész életen át kell törleszteni majd a kölcsönt. Ugyanakkor a Diákhitel Központ Zrt. felmérése szerint a törlesztés átlagos periódusa 9-10 év – ezt Nagy Zoltán regionális igazgató mondta egy ELTE-n tartott előadása során. Arra is felhívta a figyelmet: a hitel igénybevétele nemcsak lehetőség, hanem felelősség is, így jól meg kell gondolni a döntést. A statisztikák szerint a hiteligénylők 97 %-a törleszti rendben hitelét, míg elenyésző, csupán 3 % tekinthető problémás ügyfélnek.
Andor György, a BME GTK Pénzügyek Tanszék vezetője megvizsgálta, hogyan térül meg a tanulmányok hitellel való finanszírozása, valamint, hogy ezek mennyiben jelentenek nagyobb terhet az államilag finanszírozott képzésekhez viszonyítva. Tanulmányában felhívta a figyelmet: egy diploma ma éppen olyan beruházás, mint bármely másik, csak itt a bevétel a fizetések közti különbségben jelentkezik.
„A KSH adatai szerint egy alapdiplomával megszerezhető átlagbér 2012-2013-ban nagyjából nettó 180 ezer forint, míg a mesterdiplomás átlagbér nettó 210 ezer forint. A szabad-felhasználású Diákhitel felső határa szemeszterenként 250 ezer forint, azaz évi 500 ezer forint. Ha a hallgató tandíját a Diákhitel 2-vel fedezi, és egy olcsóbb, szemeszterenként pl. 280 ezer forintos, de egyben alacsonyabb értékű diplomát adó képzést választ, akkor átlagosan 210 ezer forintos nettó fizetésben reménykedhet, viszont a Diákhitel 1-2 törlesztése ekkor már 6 évig 31,6 ezer forint, majd további 3 évig 12,6 ezer forint. Ekkor tehát az első időszakban 178,4 ezer forint, majd később 197,4 ezer forint tanulmányi törlesztések feletti jövedelemre számíthat a törlesztési időszakban” – olvasható a tanszékvezető által készített tanulmányban.
Ha már fizetni kell, külföldi képzésért is érdemes
Mivel a többségnek itthon is fizetnie kell majd a diplomáért, érdemes a külföldi tanulmányok lehetőségét is latba vetni. Az ATGR SmartChild Gyermektaníttatási és Karrier Központ egy körképet készített a külföldi lehetőségekről, melyből kiderül, hogy angol nyelvterületen lehet fizetős és ingyenes képzéseket egyaránt találni. „Az amerikai és angliai egyetemeken a hazainál jóval magasabb, milliós nagyságrendű a féléves/ éves tandíj. Ugyanakkor Írországban és Skóciában nem kell fizetni. Igaz más címen – pl. hallgatói hozzájárulásként kérhetnek hasonló mértékű összeget. Németországban jelenleg két tartomány (Bajorország, Alsó-Szászország) kivételével az alapszintű képzés tandíjmentes a felsőoktatási intézményekben. Ugyanakkor (15-70 ezer forintos) szemeszter-hozzájárulást kell fizetni minden diáknak. Az egyetemek ebből a pénzből finanszírozzák kedvezményes szolgáltatásaikat, mint pl. menza, kollégium, utazási bérletek. A legtöbb német egyetemen nincs külön felvételi eljárás. A férőhelyek legnagyobb részét a pályázók érettségi eredménye alapján ítélik oda.” – olvasható a közleményből.
Az Országos Középiskolai Kutatásból az is kiderült, hogy a középiskolások külföldi tanulmányi tervi az esetek többségében az angol nyelvterülethez kötődnek. A külföldre vágyók csaknem fele Angliába (36,53%) vagy Amerikába (10%) menne, míg Németország (25,8%) illetve Ausztria (6,21%) szintén gyakori tanulmányi célországok.
{module Forrás: edupress}