Profiltisztítás megy végbe hamarosan a felsőoktatásban, nem lehet majd például agrárkaron bölcsészképzést folytatni, főként olyan egyetemen, amely bölcsészkarral is rendelkezik – egyebek mellett ezt is rögzíti az új felsőoktatási stratégia, melyet részletesen tárgyal az Aktív Szemeszter legújabb száma.

A lapban a közösségi főiskolák megalakulása kapcsán megszólal Szabó Péter, a Kodolányi János Főiskola rektora, szó esik a keresztféléves eljárás mesterképzéseiről, a Visegrádi Egyetemi Szövetség megállapodásáról. Cikk olvasható a francia alapítású ESSCA magyarországi fennállásának 20. évfordulója apropóján, az Oktatási Hivatal az oktatás és a munka világával foglalkozó pódiumbeszélgetéséről, illetve a nyelviskolák helyzetéről. Ajánlónkon keresztül főiskolai, egyetemi kulturális programokba pillanthatnak be az érdeklődők.

„Paradigmát kell váltani: a mennyiségi szemlélet felől a minőség irányába kell lépnünk, a hasznos szakokat kell támogatnunk, és nem szabad zsákutcába vinni a fiatalokat. Kell egy stratégia, amely kijelöli minden felsőoktatási intézmény helyét, azt, hogy mire hivatott” – nyilatkozta az Edupressnek Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár május elején. A stratégia, mely A felsőoktatás átalakításának stratégiai irányai és soron következő lépesei címet viseli, megszületett, és nagy többséggel, 10:1 arányban elfogadta a Felsőoktatási Kerekasztal szeptember 20-án. A dokumentum többek között rögzíti: el kell törölni mindenfajta mesterséges kapacitáskorlátozást, be kell vezetni a kancellári modellt, illetve négy csoportba – nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák és közösségi főiskolák – kell sorolni a felsőoktatási intézményeket. Az Aktív Szemeszter a koncepció lényegi elemeit veszi szemügyre legújabb számában.

Zenei tanszék a Kodolányin, mesterképzés keresztfélévben

Jól kell gazdálkodni – mondja a lapnak adott interjúban Szabó Péter, a Kodolányi János Főiskola, aki szerint a zenei tanszékük jelenti majd számukra az egyik kitörési pontot, és már várja az új felsőoktatási stratégiát, mely végre minőségi alapon osztja szét a pénzeket.

A felsőoktatási intézmények közül 35 indít képzéseket a keresztféléves felvételi eljárásban, egy sem kínál azonban államilag támogatott szakokat felvételre az alapképzésre pályázóknak. Utóbbi nem újdonság, az viszont igen, hogy 260 pont alatt már nem kerülhet be senki alapképzésre és az is idén fordul elő először, hogy csak elektronikusan lehet pályázni. A mesterszakról további részletek az Aktív Szemeszterben találhatók.

Oktatás és munka világa – magyar és nemzetközi környezetben

„Ami ma Magyarországon és Európában folyik, az élet-halál harc. Az elmúlt években Európa 7 millió munkahelyet vesztett, miközben Ázsia 27 milliót nyert. Ha a képesítéseket, magát az oktatást nem fogalmazzuk újra, a veszteség tovább nőhet” – hívta fel a figyelmet Lados Tibor, a Mátrai Erőmű humánerőforrás-igazgatója az Oktatási Hivatal által szervezett, Az oktatás és a munka világának kapcsolata című pódiumbeszélgetésen október elején

A Visegrádi Egyetemi Szövetség (Visegrad University Association – VUA) felsőoktatási tagintézményeinek vezetősége és hallgatói között teremt lehetőséget a párbeszédre, tapasztalat- és véleménycserére a VUA Youth, a szövetség égisze alatt létrejött albizottság. A nemzetközi megállapodást az október 3-5. között első alkalommal a Szent István Egyetemen (SZIE) megrendezett, doktoranduszoknak szóló tudományos szimpóziumon írták alá. Az együttműködés értelmében minden egyetem kijelöl egy hallgatót, mely az intézményt képviseli majd kommunikációs menedzserként az üléseken.

„Az ESSCA budapesti kampuszának fő célja, hogy olyan kiváló menedzsereket, vezetőket képezzen, akik a mai, globalizált világunkban képesek a legjobb utak, megoldások megtalálására” – mondta el a 20 éves jubileum kapcsán dr. Catherine Leblanc, az ESSCA Csoport főigazgatója, az ESSCA Magyarország Alapítvány elnöke. Az ESSCA (École Supérieure des Sciences Commerciales d’Angers) Franciaország egyik első számú felsőoktatási intézménye, mely több mint 100 éves hagyománnyal büszkélkedhet. Az iskolát 1909-ben alapították Angers városában, ma pedig már négy kampusz áll a nívós oktatás szolgálatában: Angersben, Párizsban, Shanghaiban és Budapesten. Az ESSCA budapesti kirendeltsége nemzetközi konferenciával ünnepelte jubileumát október 4-én.

Nyelvoktatás és pezsgő kulturális élet az egyetemeken és a főiskolákon

Az uniós átlaghoz képest Magyarországon az egyik legalacsonyabb a felnőtt lakosság körében az idegen nyelvet beszélők száma, ez az arány nagy eséllyel tovább csökken, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tervei szerint jóval kevesebb helyen, sokkal drágábban lehet majd nyelvet tanulni. A kabinet ugyanis minőségbiztosítás címén nagyon nehezen teljesíthető feltételeket állít a nyelvoktatásra specializálódott vállalkozások számára. Egyes felvetések szerint a cél az lehet, hogy négy-öt nyelviskola kezébe kerüljön az egész piac.

A Szegedi Tudományegyetemen még külön Kulturális Irodát is létrehoztak azzal a céllal, hogy az egyetemi polgárokat bevezesse a magyar és az európai művészetekbe, kultúrába. Aktuális számunkban összeszedtük a legjelentősebb kulturális programokat a hazai felsőoktatási piacon.

{module Forrás: edupress|none}