Általános információk:
Szerző: Örkény István
A mű címe: Tóték
Műfaj: Drám
A mű keletkezése: A Tóték Örkény István egyik legismertebb műve. Eredetileg filmforgatókönyvnek készült „Pókék, majd Csend legyen!” címmel. Először a Kortárs című folyóirat augusztusi száma közölte 1966-ban. Könyvként először 1967-ben, a Nászutasok a légypapíron című kötetben jelent meg. Szintén 1967-ben Örkény átdolgozta a kisregényt drámává, amelyet aztán nagy sikerrel játszottak a színházak. Örkény e művéért 1969-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját.
I. RÉSZ
1.kép
Tóték háza előtt.
A postás folyton manipulál a levelekkel, nem kézbesít rendesen, azonban most örömhírt hoz a fiáról, aki a fronton van. Az őrnagyúr jön Tótékhoz, vendégségbe, azonban nagyon érzékeny egyes szagokra, de például a fenyőmag kifejezetten jót tesz neki. Tót hívatja a szivattyúst, hogy megszüntessék a kellemetlen szagokat, azonban hosszas tanácskozás után mégsem szívatják ki. Mivel az őrnagyúr szereti a csendet (mert álmatlanságban szenved), megtiltják a szomszédnak, hogy sörivás után cuppogjon, hogy a kocsmáros kiskapuja nyikorogjon, a Szűcs néni kutyáját megfojtják a postásnak pedig megtiltják, hogy a házuk előtt levegőt vegyen a hordómelle miatt. Végül kiderül, hogy a Tót szivarja is hangos. Néma csönd van. 3-kor megérkezik a busz, két őrnagy száll le. Tóték azt hiszik, hogy az elegánsabb az, de kiderül, hogy a ő a luxemburgi herceghez jött. A másik az “övék”, de minden baja van, folyton azt hiszi, hogy Tót a háta mögé néz, és bárhogy fordul sehogy sem jó neki. Végül kitalálják, hogy húzza a szemébe a sisakját. Először nem akarja a tűzoltó szabályzat miatt, végül beadja a derekát.
Bővebben..