25 éves lett a Gyermekek Háza, az integrált nevelést hazánkban elsőként megvalósító iskola

Szakmai konferenciával ünnepelte fennállásának 25. évét a pesthidegkúti Gyermekek Háza „Az iskola mindenkié, az iskola a miénk!” címmel,április 25-én. A Gyermekek Háza nemzetközi hírű, állami fenntartású általános iskola merít az alternatív pedagógiai iskolák – Waldorf, Rogers, Montessori – programjából, de saját, folyamatosan megújuló módszertannal dolgozik.

Lányi Marietta alapító és vezető szerint a módszertan lényege maga a szemlélet, melynek alapja a gyerekek különbözőségének elfogadása és tisztelete, az a tanári hozzáállás, mely szerint a pedagógus felelős azért, hogy önmagát ismerő és elfogadó, autonóm és döntésképes gyerekek kerüljenek ki szárnyai alól. A Gyermekek Háza az országban elsőként 1993-ban valósította meg az integrált nevelést, vagyis nevel és oktat értelmi sérüléssel, vagy komoly fizikai sérüléssel élő gyermekeket ép társaikkal együtt. Az „együttélés” hatalmas lehetőségeket rejt a gyermekek szocializációjában, önmaguk elfogadásában, együttműködési készségük és empátiájuk fejlesztésében.

A pesthidegkúti Gyermekek Háza egy olyan mézeskalács-házikó, melynek ablakai messze világítanak és befogadnak mindenkit, akinek szüksége van melegre és fényre. Ezzel a vízióval indította el az integrált nevelést biztosító kísérleti iskoláját 25 évvel ezelőtt Lányi Marietta pedagógus és csapata. Valószínűleg ahány hajdani vagy jelenlegi diákot kérdeznénk meg, egy emberként felelnék, hogy a mézeskalács-házikó működik. A Gyermekek Háza iskola egy olyan kivételes, állami fenntartású, de saját módszertannal dolgozó intézmény, ahol nem szoronganak és nem stresszelnek a gyerekek, mégis jól teljesítenek, mindenki a saját tempójában és képességei szerint. A szülők is mentesülnek a stressztől, hiszen az egész napos iskola után kifejezetten ellenjavallott otthon tanulni a gyerekkel. Hatodik osztályig csak és kizárólag szöveges értékelést kapnak kézhez szülők és a gyerekek, ez segít, hogy a szülő is a lehető legárnyaltabb képet kapja gyermeke fejlődéséről, képességeiről, személyiségéről.

„Nekem két gyerekem is járt a GyH-ba, így nagyon közvetlenül tapasztalom milyen, amikor az „együttnevelés” teljesen természetes, és nemcsak a szavak szintjén, hanem valóban beépül a zsigerekbe Szülőként elképesztő szabadságot ad, hogy bízhatok a tanárokban és tanítókban, biztos lehetek abban, hogy nem vonják a gyerekemet felelősségre, pusztán azért, mert őszinte, tudom, hogy igazán számítanak a gyerekem véleményére. Megnyugtató, hogy bizalmat épít és nem rombol a gyerekekben a felnőttek iránt. Igazán megtanulnak egymásra odafigyelni, jól kezelik egymás másságát. ”- hangsúlyozza Kiss Bea, akinek mindkét gyermeke, enyhe fokú értelmi sérüléssel élő lánya és ép fia is ide jár.

A módszert alkalmazó pedagógus soha nem minősít, nem bélyegzi esetleg rossznak vagy ügyetlennek a gyermeket, mert a minősítés csak szorongást kelt. Ehelyett inspirál, mindig azt értékeli, hogy a képességei szerint mennyi energiát fektet a gyerek a tanulásba. Egy diszlexiával élő tanuló esetében önmagához képest mérik a fejlődését, azért dicsérik, mert képes például kivételes kitartással dolgozni, hogy elérje célját, ugyanígy egy Down- szindrómával élő gyermek esetében is csak önmagához mérhető a sokszor heroikus erőfeszítést kívánó fejlődés.

„Mindennek alapja a személyes kapcsolatok működtetése. Fontos, hogy a tanárok megismerjék a hozzájuk járó gyermekeket, tiszteljék és értékeljék a különbözőségüket, ők alkalmazkodjanak a gyerekek sokszínűségéhez, és ne a gyerektől várják el, hogy ő igazodjon az egységes elvárásokhoz. Ez a szemlélet az alapja a Gyermekek Háza módszertanának, vagyis a tanárok felelősek azért, hogy önmagukkal jóban lévő, magukban bízni tudó, autonóm és döntésképes személyiségek fejlődését támogassák, mindig egyénre szabott módszerekkel” – mondja Lányi Marietta, a Gyermekek Háza vezetője.

Aki ellátogat egy tanórára a Gyermekek Házába – amelyet minden szülő rendszeresen megtehet – azt tapasztalja, hogy a gyerekek a másfél órás tanórákon csendben, fegyelmezetten, önállóan, vagy olyan csoportokban dolgoznak, melyeknek összetétele egymás jobb megismerése és az együttműködés fejlesztésének érdekében időről-időre változik. A csoportok már első osztályban is maguk határozzák meg a feladatok megoldására szánt időt, maguk ellenőrzik az eredményt, minden csapattagnak van felelősségi köre, a csendkapitány a fegyelemért, az időfigyelő az időkeretért, a lelkesítő a motiválásért, az ellenőrző az ellenőrzésért felel, míg a szóvivő az, aki ismerteti a megoldást. Így tanulják meg felvállalni a felelősséget a saját tanulásukért és egyben a közös munkáért. Ez a csapatmunka teszi lehetővé az egyébként átlagos tanulói létszámmal működő osztályban, hogy a tanár megoszthassa figyelmét és egyénileg is foglalkozhasson a gyerekekkel. „Jó, hogy az órán nem tankönyveket olvasunk, hanem a tanár mesél, beszélgetünk, és szeretem a csoportos tanulást. Itt számít a véleményem és kíváncsiak is rá” – mondja Terhes Boldizsár, az iskola egyik tanulója.

Minden osztály egyenrangú tagjaként tanul ép társaival együtt két vagy három, sérült tanuló. Az osztálytársak így napról napra tanulják meg nem csupán elfogadni a másságot, hanem hatékonyan támogatni a rászorulókat, éljenek akár Down- szindrómával, hallókészülékkel, vagy kerekesszékben.

„Nekem három gyerekem is itt tanul, az elsőt azért hoztuk ide, mert nagyon szorongó kislány volt, ám itt megnyílt, kiteljesedett. Itt egyszerre vannak együttműködésre és önállóságra nevelve és ez a mindennapokban is érzékelhető. Nyíltak a gyerekeim, kíváncsiak mások véleményére és a sajátjukat is jól ki tudják fejezni. A gyerekeim élik és értik a világ sokszínűségét, természetes számukra, hogy sokféle ember van, nem ítélkeznek, és ebben a tanároknak óriási a szerepük” – mondja Zoltán Eszter szülő.

Az integrált nevelés mellett egyaránt fontos a tehetséggondozás is, amelyet az egyéni sajátosságokhoz igazodó nevelési, oktatási környezet is támogat. A Gyermekek Házában a nap fél órás beszélgetőkörrel kezdődik, a gyerekek körben ülve elmesélik mindazt magukról, amit éppen fontosnak éreznek, így a tanárok képben vannak azzal kapcsolatban is, hogy mi történik a családokban, hogyan tudnak adott esetben támogatást nyújtani. Mivel a tudáshoz való hozzáférés az internet és az high-tech eszközök terjedésének köszönhetően alapvetően megváltozott, Lányi Marietta szerint ehhez is igazodnia kell a tanároknak és a módszertannak egyaránt. Egyrészt a tanároknak is el kell sajátítaniuk az eszközök használatát és megtanítani a gyerekeket a tudás újfajta felfedezésének módjaira. Másrészt az oktatásban egyre nagyobb hangsúlyt kell kapjon a tárgyi tudás helyett a készségszintű tudás, az együttműködési, kommunikációs, konfliktuskezelési készségek fejlesztése, amelyeken ma már bizonyítottan nem kevesebb múlik, mint a felnőtt életben való boldogulás.

Az egész napos iskola lehetőséget biztosít a társas készségek további fejlesztésére, hiszen lehet úgy is strukturálni a napot, hogy jusson elég idő a feltöltődést biztosító közös szabadidős élményekre, melyekből szintén bőven akad a Gyermekek Háza rendszerében.

„A Gyermekek Háza rengeteget jelent nekem, ma is úgy érzem, hogy oda hazamegyek, ez tényleg a gyermekek háza! Itt tanultam meg egy életre, hogy én is ugyanolyan ember vagyok, mint a többi: a hallássérülésem „csupán” a világ sokféleségének, színességének része. A tanulás is igazi élmény volt, például az évszámok monoton visszakérdezése helyett inkább festéket kevertünk természetes anyagokból, és kipróbáltuk, hogyan készíthették az őskorban a híres barlangrajzokat. Bízom benne, ahogy az évek során egyre több diák kerülhet ki a GYH-ból, és a társadalomban is egyre természetesebbé válik az el- és befogadás, az empátia és a differenciált nevelés-oktatás” – mondja Loványi Eszter, a GYH volt hallássérült tanulója, gyógypedagógus-szociológus, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar oktatója.

A módszertan bármely pedagógus vagy pedagógushallgató számára elérhető, rendszeresek a Gyermekek Házában a szakmai napok, lehet órákat látogatni, és a program akkreditált pedagógus-továbbképzéssel is rendelkezik, amely bármely pedagógus vagy hallgató számára elérhető. A Gyermekek Háza együttműködik alternatív iskolákkal, és hozzájárul más általános iskolák programjának fejlesztéséhez is.

Az angolszász oktatási rendszerben jelenleg érvényes trend szerint a mai diákoknak négy „k”-ra van szükségük a versenyképes tudás megszerzéséhez: kommunikációra, kooperációra, kreativitásra és kritikai gondolkodásra. Ezzel a módszertannal a Gyermekek (mézeskalács) Háza Pesthidegkúton már negyed évszázada dolgozik.

Kisfilm a Gyermekek Házáról: