Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2009 és 2012 közötti időszakot és első lépcsőben nyolc felsőoktatási intézményt érintő vizsgálata szabálytalanságokat tárt fel a gazdálkodási jogkörök gyakorlásában az intézmények többségénél – hangzott el a szervezet sajtótájékoztatóján július 31-én.

Horváthné Herbáth Mária felügyeleti vezető az általános tapasztalatokról elmondta: egyes intézmények megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat, az intézmények felénél a hallgatói költségtérítéseket nem a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán kezelték.

Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke kiemelte: 2009 és 2012 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által fenntartott felsőoktatási intézmények teljesített kiadásai együttesen 1881 milliárd forintot tettek ki, amelyhez az állam 752 milliárd forint költségvetési támogatást biztosított. Az ellenőrzéssel érintett időszakban hatályos felsőoktatási törvények előírásai a pénzügyi és vagyongazdálkodási területeken bármely más költségvetési szervhez képest nagyobb önállóságot biztosítottak a felsőoktatási intézmények számára. Ezzel azonban nem minden esetben tudtak élni az intézmények – hívta fel a figyelmet Warvasovszky Tihamér. Mint mondta: több intézmény pénzügyi egyensúlya megingott, azok mintegy feléhez költségvetési felügyelőket, illetve főfelügyelőket rendeltek ki.

Az ÁSZ alelnöke hozzátette: az állam számára a felsőoktatás legfontosabb eredménye a gazdasági növekedésben jelenik meg, a ráfordítások jelentős része pedig egyetemeken és főiskolákon keresztül történik. Mindezek alapján össztársadalmi érdek, hogy ezek az intézmények szabályosan működjenek, maradéktalanul betartsák a gazdálkodásukra vonatkozó előírásokat, szabályszerűen használják fel a rájuk bízott közpénzeket – hangsúlyozta Warvasovszky Tihamér. Az elmúlt években több számvevőszéki ellenőrzés is érintette a felsőoktatási intézményeket, ugyanakkor a Magyarországon működő összes állami és egyházi felsőoktatási intézmény ellenőrzésére korábban soha nem került sor – hívta fel a figyelmet Warvasovszky Tihamér.

Az oktatási és tudományos tevékenységet nem értékelte az ÁSZ

A 2009 és 2012 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzések célja annak megállapítása, hogy szabályos volt-e az intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodása, a jogszabályi előírásoknak megfelelően működött-e belső kontrollrendszerük, valamint, hogy az illetékes minisztérium szabályszerűen gyakorolta-e fenntartói és ágazati irányítói jogosultságait – ismertette Horváthné Herbáth Mária felügyeleti vezető. Fontos hangsúlyozni, hogy az ellenőrzések nem terjednek ki az intézmények oktatási, tudományos tevékenységére – szögezte le Warvasovszky Tihamér.

Az egyes intézményeket azonos ellenőrzési program alapján ellenőrizzük – mondta el az alelnök. Ez lehetőséget teremt majd az ágazati holisztikus értékelésre – tette hozzá. Megállapításaink, összegzéseink alapul szolgálnak a felsőoktatás stratégiai környezetének és céljainak megalapozásához, a fenntartói, ágazati irányítói célkitűzéseinek visszacsatolásához, az esetleges jogszabályi változtatások kezdeményezéséhez. Jelentéseink az intézmények számára visszajelzést adnak a gazdálkodás szabályszerűségéről, a jó gyakorlatok megismerése hozzájárul a gazdálkodási fegyelem és színvonal javításához – hangsúlyozta az ÁSZ alelnöke a sajtótájékoztatón.

Visszatérő hiányosságokat, szabálytalanságokat tártak fel az eddigi ellenőrzések

Az ÁSZ nyolc állami fenntartású felsőoktatási intézmény ellenőrzését kezdte meg az első ütemben – mondta el Horváthné Herbáth Mária. A felügyeleti vezető kifejtette: az ellenőrzött időszakban az illetékes minisztérium az alapítói és az egyéb fenntartói feladatait szabályosan látta el. Az ÁSZ az ágazati irányítói tevékenység, illetve a korábbi ellenőrzésekhez kapcsolódó számvevőszéki javaslatok végrehajtása terén tárt fel hiányosságokat. Az ellenőrzött időszakot követően azonban mindkét területen történtek előrelépések – hívta fel a figyelmet az ÁSZ felügyeleti vezetője.

Az első nyolc ellenőrzés általános intézményi tapasztalatait ismertetve Horváthné Herbáth Mária elmondta: a belső kontrollrendszereket illetően az egyetemek és főiskolák többségében kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési és a monitoring rendszert hiányosságok jellemezték, a kontrolltevékenységek működtetése nem felelt meg az előírásoknak, az információs és kommunikációs rendszer kialakítása és működtetése azonban az intézmények többségében megfelelt a követelményeknek.

A pénzügyi gazdálkodás szabályszerűségének általános tapasztalatait összegezve a felügyeleti vezető kifejtette: a gazdálkodási jogkörök gyakorlása az intézmények többségénél szabálytalan volt, egyes intézmények megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat, az intézmények felénél a hallgatói költségtérítéseket nem a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán kezelték, a térítési díjakat nem minden esetben alapozták meg önköltségszámítással. Az előirányzatok tervezése, a normatív támogatások felhasználása alapvetően szabályos volt az első nyolc intézmény esetében.

A vagyongazdálkodás és kimutatás általános ellenőrzési tapasztalatairól beszélve Horváthné Herbáth Mária kiemelte: egyes intézmények mérlegeiben a feltárt hibák összege meghaladta a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott jelentős összeget, a követelések és részben a kötelezettségek kimutatása, besorolása, illetve értékelése több esetben nem volt szabályszerű, az eszközök és források állományának valódiságát több intézmény leltárral nem támasztotta alá teljes körűen, az intézmények egy része pedig nem készített vagyongazdálkodási tervet.

Baj van a Pannon Egyetem és a Szolnoki Főiskola háza táján

A Pannon Egyetem 2009-2012 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzése során az Állami Számvevőszék megállapította, hogy az intézmény belső kontrollrendszerének működtetése, pénzügyi és vagyongazdálkodása – kisebb hiányosságok mellett – megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A veszprémi székhelyű intézmény pénzügyi pozíciója gyengült, azonban az ellenőrzött időszakban likviditása folyamatosan biztosított volt. A jelentés bővebb sajtó-összefoglalóját itt érheti el.

A Szolnoki Főiskola 2009 és 2012 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzése során az ÁSZ megállapította, hogy a belső kontrollrendszer működtetése összességében nem volt megfelelő, amely a pénzügyi és a vagyongazdálkodás területén egyaránt szabálytalanságokat eredményezett. Az intézménynél a több mint 40 százalékkal csökkenő hallgatói létszám, a bevételi lehetőségek szűkülése, továbbá a jelentős összegű PPP-kiadások miatt többször merültek fel likviditási problémák. A jelentés sajtó-összefoglalóját itt érheti el.

A sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozott két jelentésen kívül további hat ellenőrzés – a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a győri Széchenyi Egyetem, a Miskolci Egyetem, az egri Eszterházy Károly Főiskola és a Táncművészeti Főiskola – van a befejezés előtti szakaszban. Ezeket a következő hetekben ütemezetten hozza nyilvánosságra az ÁSZ.

Az ÁSZ alelnöke jelezte: a Budapesti Corvinus Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola ellenőrzése július 20-ával indult el, további hét egyetemét augusztus 20-a után kezdik el.

(Forrás: ÁSZ)

(www.edupress.hu)