A szó beszédünk és írásunk legkisebb értelmes része. Hangokból és betűkből épül fel, és toldalék segítségével mondatokat alkot.
A szónak két eleme van:
– hangalak
– jelentés
Hangalak: az a betűsor vagy hangsor, amit kiejtünk, hallunk és leírunk.
Jelentés: Az a dolog vagy tárgy, amire gondolunk a hangalak megjelenésekor.
A kettő kapcsolata alapján a jelentés fajtái lehetnek:
a., Egyjelentésű szavak: egy hangalakhoz egy jelentés járul
(asztal, szék, borjú)
b., Többjelentésű szavak: egy hangalakhoz több jelentés járul, ebből az egyik az elsődleges, a többi logikailag összefügg.
(körte, levél, zebra, toll)
c., Azonos alakú szavak: egy hangalakhoz több jelentés járul, és azok logikailag nem függnek össze.
(csap, vár)
d., Rokonértelmű szavak: több hangalakhoz azonos vagy hasonló jelentés járul. Ezek a szinonimák, stílusszépítő hatásúak. A szóismétlést kerülhetjük el vele.
(ér, csermely, patak, folyó, folyam, tenger, óceán)
Hangutánzó és hangfestő szavak:
A hangalak már előre jelzi a gépek, tárgyak, természeti jelenségek hangját.
Lehet:
– mozzanatos
– huzamos
– hangfestő