1., A szavak a beszélt nyelvnek, illetve az írott mondatnak az alkotóelemei. A világos gondolatközléshez ismernünk kell a helyes szórendet, a szótő és a toldalékok kapcsolódásait, a nyelvtani rendszert.
2., A szókészlet nagysága: A XIX. szd. második felében jelent meg Czuczor Gergely-Fogarasi János féle szótárban 110 ezer címszó szerepelt. 1962-ben megjelent a Magyar Nyelv Értelmező Szótára, ez 80 ezer szót és szókapcsolatot, és 120 ezer összetett és képzett szót sorolt fel. Az egyén szókincse ennek a töredéke, függ a lakóhelytől, műveltségtől, foglalkozástól, stb. Kb. 5-10 ezer szó felett van egy ember szókincse. Költőink, őseink szókincse ennél szélesebb volt (pl. Arany János műveiben 40 ezer szóban fejezte ki magát). Az egyénnek aktív szókincs a naponta használt és értett szavak összessége. A passzív szókincsbe beletartoznak azok a szavak, amelyeket az egyén megért, de nem használ rendszeresen.
3., Szókészlet rétegei:
a., A köznyelv szavait a mindennapi életben használjuk, pl. ház, rak, én, talán, újság, stb.
b., Az irodalmi szókészlet szavait írók alkották, stílusuknak alkotó része lett (kirvirág-Arany, fémkeblü dinamó-József Attila).
c., Tájszavakat területi tagolódással különítjük el. Ezek a szinonimák (korcsolyázik-síhózik: Nyírség).
d., A szakszókészlet (terminus technikus) a munkakört és a foglalkozást különíti el (tőzsdeinpulum, félvezető).
e., A zsargonszavak vagy argószavak kisebb társadalmi rétegen belül a titokzatosságot, az elfedést célozzák (tolvajnyelv), pl. zsaru, hé, lelécel.
Mindegyik rétegből beépülhet szó a köznyelvbe, amely mindig újul, változik.