Ballagási idézetek

„Azért vagy itt, hogy mindent láss
Hogy érts a szó, olvasd az írást.
Azért vagy itt, hogy mindent megtanulj,
hogy az égbe szállj, nehogy a porba hullj.”
(Ákos)

„Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül”
(Kölcsey Ferenc)

„Mert az égi útnak elve:.
kúszva, vérzőn énekelve,
portól, sártól piszkosan,
menni mindig, biztosan”

(Dsida Jenő)

„Barátom, ez nem volt álom
Minden dal igazat szólt,
És ha később valaki kérdez,
hát feledd el azt, ami volt”
(Ákos)

BALLAGÁSI VERS – Szanyi Rosy: Búcsú
Előadja: Varga Mária – Déva – 2021

Most, hogy közeleg a búcsú óra,
Szükség lenne egy-két búcsúszóra.
De nehézkes beszélni, elszorul a torkom,
Akaratom ellenére elcsuklik a hangom.

Lezárul egy korszak, mely egy újat szül,
Helyében mégis ott marad egy űr.
Az élet megyen tovább, hát mi is megyünk,
De téged ISTVÁN sosem feledünk.

Több voltál te nékünk, mint egy kedves tanár,
S tudjuk, hogy az ajtód mindig nyitva áll.
Mint ahogy e képen téged körül veszünk,
Gondolatban eztán mindig veled leszünk.

Felnézünk rád, mint diák tanárára,
De még attól többre: igaz jóbarátra.
Nem csak tanítottál, kötelességből,
De támogattál: szívedből, lelkedből.

Adjon a jó Isten erőt, egészséget,
Minden jót, mit kívánsz,
Ezt kívánjuk néked!

Ha majd egyszer híres költő leszek,
Bár tudom: ez a veszély nem fenyeget,
Első kötetemet tenéked ajánlom,
Mert te vagy a legjobb tanár a világon.
Forrás: www.poet.hu

BALLAGÁSI VERS – Ismeretlen szerző
Előadja: Varga Mária – Déva – 2021

Eljött az idő,amire régóta vártunk,
amióta beléptünk az iskola ajtaján
csak erre a percre vártunk,
Számoltuk a hónapokat,a heteket,
kínzó napokat,a hosszú órákat,
a legvégsőbb rövid perceket.

Eljött a pillanat,és szabadok vagyunk!
De igazán senki sem boldog,
talán egy kicsit visszahúz a szívünk.
Lehet,hogy egymást már nem látjuk soha,
de végig kísérnek azok az emlékek
amit nekünk adott az iskola.

Csak nézzük egymást,és nem tudunk szólni,
Nem tudjuk elmondani,hogy jó volt veletek,
Hogy nagyon fogtok hiányozni,
Hogy jó lenne még egyszer,utoljára
együtt visszaülni az üres osztályba
csak egyetlen pillanatra.

Vagy egyszerűen nem mondjuk el,
Hogy az emlékeket,a tanárokat,a barátokat,
És egymást,soha nem feledjük el.
De valahol azt mindenki érzi,
Hogy az eltöltött hosszú éveket,
A szívünkben fogjuk őrizni.

Mégis fájdalmas az utolsó búcsú.
Nehezen,de elválunk egymástól.
Mindenki vidám,s egyben szomorú.
Talán,még egyszer visszatérünk,
De most hátat fordítva az iskolának,
Teli reményekkel végleg elmegyünk!

BALLAGÁSI VERS – Lázár István: Ballagás
Előadja: Varga Mária – Déva – 2021

Életem lépcsőfokát magam előtt lépem
Amit tettem, amit érzek, azokról van képem
Most, hogy itt vagyok, bár sokat tettem érte
Ami eddig volt, az is már megérte

Ünnepelni jöttem, de nem egyedül vagyok
Ha rátok nézek, látom, hogy szemetek ragyog
Itt van sok emlék, a rosszak és jók
Van szabad élet, és vannak béklyók

Köszönök mindent, hogy veletek lehettem
Minden jót, mit tettem, veletek tehettem
És volt valaki, aki összetartott minket
Ha rágondolok, nem kérek semmiféle sminket

Az az egy férfi, ki mindenkor velünk volt
És hogy mikor mit tegyünk, csakis nekünk szólt
Most, hogy itt van a búcsú szomorú órája
Nagybetűs életünk előkészítő tanára

És ha az élet később mégis megró
Legyen ez számunkra örökös retró
Visszahozni a múltat, ez örök álom
Ami rossz volt, ami jó volt, sohase bánom

Mentovics Éva: Köszöntő
Előadja: Varga Mária – Déva – 2020

Donászy Magda – Ma szívünk ünnepel
Előadja: Varga Mária – Déva – 2020

Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba
Előadja: Varga Mária – Déva – 2020

 

Ne tartsd fontosnak, hogy fontosnak tartsanak! Egyszerűen szeress, és fontos leszel!

Távol már a kezdet,
De távol még a vég,
Elértem a labirintus közepét.
Csalódások, gyönyörű emlékek
Velem vannak,
Megőrzöm őket.

Mindannyian a kanálisban állunk de van, aki a csillagokat nézi.

A játszma nincs elveszve, amíg meg nem nyertük.

Túl vagyunk egy hosszú filmen,
Nem volt unalmas, de túl komoly.
Hiányzott belőle valami,
Talán egy fintor vagy mosoly.

Hinni a szépet, a lehetetlent,
Hogy egyszer valóra válik.
Hinni a világban, akaratunkban,
Ha kell hinni mindhalálig.

A zene szült meg engem s a nemzedékem
A zene az utolsó menedékem.
Tudom, hogy egyszer a zene öl meg,
A zenével adjatok vissza a földnek.

Nehéz volt a szavakkal játszani,
Nehéz volt olyat mondani,
Ami kell, ami szép s amit szabad,
Valamit, ami örökre megmarad benned,
S talán bennem is. (Nagy Z. László)

A búcsúzónak minden emlék drága,
Egy száraz lomb, egy moha, egy kis kavics,
Hogy emlékezzék a távolban is
A helyre, melyre visszavonja vágya,
Tanú lesz az érzéseiről halálig,
S egy semmi így legdrágább kincsé válik. (Goethe)

Nem elég a jóra vágyni,
A jót akarni kell.
De nem elég akarni,
Tenni, tenni kell. (Váci Mihály)

Remény, csalódás, küzdés, bukás
Egy sírig tartó versenyfutás.
Keresni a jót, nemest, a szépet
S meg nem találni, ez az élet.

Az emlék olyan virág, amely nem hervad el soha,
Eső nem tépi el, szél nem hordja tova,
Gyűjtsél tehát csokorba, amennyit csak lehet,
A csokor közt őrizd meg örök emlékemet.

Nézz vissza most egy percre, nézz az útra
Nézd meg, mit tett, mit alkotott a munka,
Nézz vissza…aztán ismét csak előre,
S indulj tovább az alkotó jövőbe. (Kiss Jenő)

Régi arcok, régi kopott könyvek
Mosoly, derű néha fájó könnyek,
Múlik minden, rohannak az évek,
Búcsút intünk múló diákévek.

Nekünk nem elég a kékség, nekünk az egész ég kell. (goethe)

Keresd az életben mindig a szépet
Ragadd meg azt, amit más észre sem vesz,
S hidd el, ha sokszor durva is az élet,
Mindig találni benne kellemest és szépet.(goethe)

Ha megtalálod azt a szívet,
Aki téged igazán szeret,
Becsüld meg, mert a szeretet
Teszi boldoggá életed.

Az élet szép, csak küzdeni kell érte,
Boldog az, ki célját elérte
Akarni kell és minden sikerül,
Akarni és bízni rendületlenül.

Egy életcélt követni nemes gondolat,
S mi kell hozzá, csupán akarat.
Mely minden ifjú szívében él,
Küzdeni bátran egy új életért. (Tóth Árpád)

A szárny megnőtt, üresen maradt a fészek,
Csak álom volt a diákvilág,
S mint a fecske az alkonyati szélnek,
Szárnyat bont egy sereg diák.

Gondoljatok az emberi erőre:
Nem születtetek tengeni, mint az állat,
Hanem tudni és haladni előre. (Dante)

18 éves csodálatosságom
Nem ezt, nem amazt – mindent akar -…
Nem erre szerződtem?
Nem.
Jobbra szerződtünk mindannyian. (Szilágyi Domokos)

Előre föl, miénk az élet,
E széles földnek kerekén,
Szemünkbe csillog az ígéret
És bennünk virág a jó remény. (Juhász Gyula)

Ha majd egyszer fájni fog az élet
S a szemedben a bánat könnye gyűl,
Ne sírj, hisz mindig az a legszebb álom, mely sohasem teljesül.

Indulni vígan és remélve,
A boldog szebb jövő elébe.
Miénk a hely a nap alatt,
Míg szívünk bátor és szabad.

Olyan furcsák vagyunk mi emberek
A lelkünk sír, az ajkunk nevet.
A másikról azt hisszük, boldog talán,
S irigykedünk egy vidámabb mosolyán. (Dante)

Megcélozni a legszebb álmot,
Komolyan venni a világot,
Mindig hinni és remélni,
Így érdemes a földön élni. (Shakespeare)

Nem azt kell sajnálni, ami volt és elmúlt, hanem azt, ami nem volt.

A legszebb emlék a szeretett, amelyet mások szívében hagyunk magunk után.

Nem kívánom senkitől,
hogy csodás dolgot tegyen,
de joggal elvárom mindenkitől,
hogy mindig ember legyen.”
( Ady)

„Nem hal meg az, ki milliókra költi
Dús élete kincsét, ámbár napja múl,
Hanem lezárva ami benne földi,
Egy éltető eszmévé finomul,
Mely fennmarad és nőttön nő tiszta fénye,
Amint időben, térben távozik,
Melyhez tekint fel az utód erénye:
óhajt, remél, hisz és imádkozik.”
(Arany János)

Nemes önbizalom, de ne az önhittség
Rugói lelkedet nagy célra feszítsék,
Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég,
minden körülményben.”
(Arany János)

„Útjaink százfelé válnak,
De szívünk egy célért dobog,
Nekivágunk a küzdelmes mának,
És épít karunk egy szebb holnapot…”
(Arany János)

„Senkinek sem kötelessége
Hogy nagy ember legyen
már az is nagyon szép,
Ha valaki ember tud lenni.”
(Alfred Capus)

„Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk
valamiben és, hogy ezt a valamit
bármiáron el kell érnünk.”
(Curie)

„Találkozás és búcsúzás
az élet annyi csak,
Valaki jön, valaki megy,
S az emlék megmarad.”
(Leonard Da Ung)

„A boldogsághoz semmi sem
szükségesebb, mint, hogy
életünk egy meghatározott
célja legyen”
(Eötvös József)

„Ott hol mondhatja: szabad vagyok,
ott hazáját fogja találni minden ember”
(Eötvös József)

„Az élet, a munka tárt karokkal vár
Hogy szép lehetsz-e? csupán csak rajtunk áll.”
(Fagyejev)

„Régi harcok, régi kopott könyvek
Derű, mosoly, néha fájó könnyek
Múlik minden, suhannak az évek
Búcsút intünk fájó diákévek.”
(Hemingway)

„Régi harcok,
régi kopott könyvek.
Mosoly, derű
néha fájó könnyek.
Múlik minden,
rohannak az évek.
Búcsút intünk
múló diákévek.”
(Hemingway)

„Minden nap megszűnik valami,
Amiért az ember szomorkodik,
De mindig születik valami új,
Amiért érdemes élni és küzdeni.”
(Herakleitosz)

„Ne légy ma ez
holnap emez
s jövőre ismét
mást szemezz.
Érc légy mely
mindig egy marad
ne törmelék – dirib – darab.
(Ibsen)

„Ám, úgy kell lennie:
A végtelen felé halad az út,
Amely a végtelenből érkezik.”
(Illyés Gyula)

„Az igaz ember hitét, meggyőződéseit
nagy katasztrófák sem képesek
sarkaiból kifordítani.”
(Jókai Mór)

Mennyi szín és furcsaság
és élet mindez és mennyi
emlék és mennyi remény”
(Karinthy)

„Ha az egész órát
úgy betöltöd,
hogy benne érték
hatvan percnyi van
minden kincsének
bírod ezt a földet,
S ami még több,
ember vagy, fiam”
(Kipling)

„Életed útját magad választod,
Válassz hát úgy, ha egyszer
Elindulsz, nincs már visszaút.”
(Kodály Zoltán)

„…őrizd az embert magadban,
hogy jogod legyen a szóhoz,
hogy súlya lehessen a szavaidnak,
hogy méltó maradj a munkához….”
(Kósa Ferenc)

„Soha le nem mondani
Soha el nem csüggedni
Ha kell mindig újra kezdeni”
(Kossuth)

„Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha,
remény, csalódás, küzdelem, bukás,
Sírig tartó nagy versenyfutás.
Keresni mindig a jót, a szépet,
S meg nem találni, – ez az élet.”
(Madách)

„Karod erős – szíved emelkedett:
Végtelen a tér, mely munkára hív.”
(Madách Imre)

„Szabadon bűn és erény közt
Választani mily nagy eszme,
S tudni mégis, hogy felettünk
Pajzsul áll Isten kegyelme
Tégy bátran hát … ”
(Madách Imre)

„A világi méltóság,
aranyfüst és játékpénz,
de az emberi méltóság valóság,
színarany miért játszol hamis pénzért, mikor
Isten megtömte zsebed színarannyal?”
(Márai Sándor)

„Önmagunk megismerése
a legnagyobb utazás,
a legfélelmetesebb felfedezés,
a legtanulságosabb találkozás.”
(Márai Sándor)

„Az elszakadás áll előttünk,
Világi lárma csalogat,
Az útra néz mindenki köztünk,
Kigyúl az ifjú gondolat.”
(Puskin)

„Ember vigyázz, figyeld meg jól világod,
ez volt a múlt, emez a vad jelen. – …
és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte,
hogy más legyen”
(Radnóti Miklós)

„Ah vége, vége! Vagy ki tudja?
Diák marad az ember, amíg él,
Leckéjét a sírig tanulja:
Nehezebbet folyvást a réginél!”
(Reviczky Gyula)

„Jól csak a szívével lát az ember,
ami igazán lényeges
az a szemnek láthatatlan”
(Saint-Exupéry)

„A lehetetlent is
Szabad lesz remélni!
Meglátod, hogy milyen
Érdekes lesz élni.”
(Szép Ernő)

„Nehéz, vagy könnyű? Beleroskadok?
Csak annyit érek, amennyit vállalok,
Mert szívemben a jövőt hordozom,
és alkuba már nem bocsátkozom!”
(Tamási László)

„Előre, föl, miénk az élet,
A széles földnek kerekén
Szemünkben csillog az igéret
És bennünk ring a jó remény!”
(Tóth Árpád)

„Fény vagy te is, lobogj hát,
Melegíts és égess,
Hinned kell, hogy a világ
Teveled is ékes.”
(Tóth Árpád)

„És érezzék egy kézfogásról rólad,
hogy jót akarsz és te is tiszta , s jó vagy
Egy tekintetük elhitesse véled
Szép dolgokért élsz, és érdemes élned.”
(Váci Mihály)

„Nem elég jóra vágyni:
a jót akarni kell!
És nem elég akarni:
de tenni, tenni kell.”
(Váci Mihály)