A FELVILÁGOSODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
A FRANCIA FELVILÁGOSODÁS
• XVIII. szd-ban uralkodó szellemi irányzat
• filozófusok, term.tudósok, írók képviselik
• Angliából indul ki, központja: Fr.o. — innen terjed szét
• Fr.o.-ban fő képviselői: enciklopédisták
az enciklopédia: célja: tartalmazza és rendszerezze a kor legmodernebb ismeretanyagát. Benne tudósok, művészek, gondol-
kodók dolgoztak össze. 2 évtized munkája, 55 kötet
Szerkesztők: Diderot, D’Alambert
— fő képviselői M.o.-n: Csokonai, Berzsenyi
— Anglia: a polgári forr. hatalomhoz juttatja a polgárokat
Bacon, Locke filozófusok
– empirizmus: ismereteink végső forrása: a tapasztalat
módszere: indukció: egyes -> általános (fizika)
– racionalizmus: ismereteink végső forrása: ész (matem.)
módszere: dedukció: általános -> egyes (Descartes)
A felv. képviselői minden vallást ésszerűtlennek nyilvánítanak. ez egy hosszú folyamat eredménye, gyökerei a reneszánszig nyúlnak vissza.
Deista felfogás: Isten megteremtette a világot, de azóta e term. törvényei működtetik.
A kor stílusirányzatai
Klasszicizmus: – a felv. uralkodó stílusirányzata
– jellemzője az antik görög és római művészetek utánzása és elemzése, v.mint az ezek alapján kialakított szabályok alkalmazása és betartása.
– a műalkotásoknak a szépségen túl v.milyen erkölcsi értéket is kell hordozniuk
– a klasszicista mű jellemzői: kiegyensúlyozott kompozíció, zártság, befejezettség, érthető stílus, szabályosság
– világosan elkülöníti a műfajokat (jell.: óda, epigr., tragédia, nevelési regény, értekezés, tanulmány)
Szentimentalizmus: – az érzékenység kultusza
– az érzelmeket állítja a mű középpontjába
– az érzések szabadságát hirdeti
– hősei érzelemgazdagok, cselekvésre képtelenek, szenvedésre termettek
– természeti magányba menekülés
– elégia, napló-levélregény
– Képviselői:
• Rousseau: Júlia, avagy az új Heloise
• Goethe: Az ifjú Werther szenvedései
• Kármán: Fanni hagyományai
A francia felvilágosodás
— az értelmes ember a maga képére formálhatja a világot
— a felv. szerint az embereknek nem dogmákhoz kell igazodniuk, hanem önállóan, a term. ész alapján kell meghozniuk döntéseiket
— kritikájuk elsősorban 2 területet érint
1., társadalom: tagadják a születési előjogot, a nemesi kiváltságot
eljutnak addig a gondolatig: mindenki egyenlő
2., vallás: deizmus
ateizmus
Voltaire 1694 — 1778
– a szabad gondolkodás apostola, a szellem fejedelme
– Párizsban született
– levelezett a szellemi élet elitjével
– támadja a vak vallási buzgóságot, fanatizmust
– támogatja a szólás- és vallásszabadságot
– 70 kötetnyi ” tömény gondolatot” hagyott hátra
– műfajai: eposzok, epigr., értekezés, klassz. dráma, röpirat, regény
– beteges ember
Candide, avagy az optimizmus (1759)
Az 1750-es évek tapasztalatán alapul a mű: társadalmi, természeti, történelmi katasztrófák sora. Az emberek hite megrendül abban, hogy a világ ésszerű rend szerint működik. Tapasztalataink azt mutatják, hogy sokkal nagyobb szerepe van a kiszámíthatatlanságnak, a véletlennek. Ez az életélmény vezeti a szerzőt a mű megírásához. Csípős, keserű humorral rajzolja elénk kora bűneit.
A kor egy szélsőséges filozófiai nézetét állítja pellengérre. Egy Leibnitz nevű német filozófus szerint ez a világ a lehető világok legjobbika. Az egyetlen magatartás ami helyesnek bizonyul e kaotikus világban: az irónia, a kellő táv.tartás. Az egyetlen életelv amit érdemes komolyan venni: „dolgozzunk, műveljük kertjeinket”. A mű fejlődési regény is, hisz Candide a mű elején még ártatlan, majd megismeri a valóságot, végül rájön, hogy hogyan kell élnie a gondviselés nélküli világban. Szatirikus regény is — egy elutasított világot ábrázol, leleplezi a látszat értékeket.
Pangloss mester Leibnizt-t képviseli — kettős megoldás
a., pozitív: a világ szörnyű dolgaitól elfordulnak (így is lehet élni)
b., negatív: a felv. nem azt hirdeti, hogy saját világunkban éljünk és ne engedjük be a külvilágot, Voltaire nem szeret így élni, ez szörnyű neki
Jean-Jacques Rousseau 1712–1778
– Genfben született
– 38 évesen lesz híres a Dijoni versenyre írt tanulmányával
– racionalizmus ellenesség, inkább jellemzi a szentimentalizmus
– gazdag életmű: Értekezés a tudományokról és művészetekről (1750)
Értekezés a 2 ember közti egyenlőtlenség eredetéről
(ez nem term. áll. , a magántulajdon megjelenése miatt van)
Társadalmi szerződés
Júlia, avagy az új Heloise (érzések eltúlzása, észkp.-ság ellenes
Emil, avagy a nevelésről (nevelési regény)
Filozófiai v. tézisregény: v.milyen bölcseleti tétel állítását v. igazságát v. helytelenség kívánja igazolni, de nem elvont fejtegetések útján, hanem érdekesen bonyolított cselekmény, változatos eseménysorozat segítségével.
Forrás: ebookz.hu