Az alábbi forgatókönyvvel azon pedagógus kollégáknak szeretnénk segíteni, akik ötletet szeretnének gyűjteni az idei tanévnyitó ünnepély műsorának összeállításához.
Szereplők:
– műsorvezető /az összekötő szöveget mondó pedagógus/
– 8-10 éves gyerekek
Eszközök:
– Színpadi háttérként nagy méretben az iskola bejárati ajtajának rajza.
– Díszletként: fa, közelében pad
– idős ember öltözéke
– iskolatáskák
– állatfigurák / majom, róka, rák, kenguru, zebra/
– zenét lejátszó eszköz /hangosító berendezés/
– mikrofon
Irodalom:
– Az iskola /Gárdonyi Géza nyomán
– Állatok iskolája /Gyárfás Endre
– Már iskolás vagyok / Janikovszky Éva nyomán
– Vége a vakációnak /Hárs Ernő
– Szeptemberi csengetés /Szinetár György
Zene:
– Szalay Kriszta / Büdös kölkök – zenekazetta: Kígyósuli
– Grieg / Peer Gynt – Morning
– Vivaldi / Négy évszak – Ősz
– Vörösmarty Mihály – Erkel Ferenc: Himnusz
Színpad / díszlet /
– Háttérként iskola kapuja (bejárata) nagyméretű rajzként.
– Előtérben fa, őszi lombkoronával; közelében egy pad.
Idő: 20 perc
Zene (a gyülekezés alatt): Vivaldi / Négy évszak- Ősz
(A gyerekek által ismert személy /pedagógus= ped./ közvetlen hangon – mintha a gondolatait osztaná meg – mondja az „összekötő szöveget”.)
1. ped. : ( Köszönt mindenkit az új tanév megkezdése alkalmából…., majd )
– Amikor gyerek voltam, nagyapám sokszor mesélt nekem, milyen volt az élet, amikor ő volt gyerek. Szerettem ezeket a történeteket hallgatni… Milyen is volt régen az élet…
(fa, alatta pad, padon ülő „ öregember”- aki elmeséli a történetet)
2. mesélő / GÁRDONYI GÉZA: AZ ISKOLA /
Apám szeptemberben az iskolába adott. Mi a falu végén laktunk, az iskola meg a falu közepén volt, körülbelül egy kilométernyi távolságra.
Nekem eleinte gyötrelem volt oda eljárnom, mert a falubeli gyerekek nem ismertek, mindig csúfoltak. Otthon nem tudtak erről semmit, mert szótlan természetű voltam, nem panaszkodtam.
De az iskola tetszett nekem.
Félig földbe süppedt ház, földes szoba; ablakai kicsinyek, fala alacsony. Mindössze három-három hosszú pad volt benne: az északi oldalon a leányok ültek, a délin a fiúk. Középen az ablaktól az ajtóig jó nagy tér, amelyen a tanító úr sétálgatott.
… az iskolának nem volt fája, ősi szokás szerint télen a tanulók maguk fűtöttek. Minden gyerek vitt a hóna alatt egy darab fát, s átadta a vigyázónak. Az meg ledobta a kályha mellé. Ilyen módon annyi fa gyűlt össze, hogy a tanítóné konyhájára is elég volt.
Tollszedésre a tanító kötelezte az iskolát. Ő még lúdtollal írt, s a gyermekek nagy része is. Hát tavaszonként szedték és hordták a gyermekek a lúdtollat. A tanító megmetszette nekik ügyesen. Írásóra alatt aztán oly sercegés volt az iskolában, mintha pecsenyét sütnének.
A tintát se vettük a boltban. A tanító megtanított bennünket, hogy lehet a bodzából tintát főzni. A tintafőzés persze nem történt észrevétlenül. Ha Pista vagy Miska tintás volt homloktól könyékig; biztos, hogy otthon tintát főzött.
Ha visszagondolok erre az iskolára, a falu szegénységének a képét látom benne. Voltak olyan gyermekek, akik télen is mezítláb jártak. A lábuk vörös volt, és futva jöttek havas időben, de azért ami jég volt útközben, végigcsúsztak rajta.
Könyvet se tudott mind szerezni. Ábécéskönyv, Biblia – ez volt a könyvünk. A többit írták.
Az iskola fegyelmezett volt, s elég tiszta. Nem volt ott semmi lárma. Még az utcán is rendben kellett hazamennünk.
( az „öreg” kisétál)
3. ped. :
-A nagyapám és apám is mesélt arról, milyen volt az, amikor ők iskolába jártak. Így aztán én is alig vártam, hogy iskolás legyek. Óvodás éveimben készültem is rá! Persze akkoriban szívesebben játszottam „állatosdit” a társaimmal.
(rövidnadrágos, játszóruhás kisgyerekek jönnek, kedvenc játékfiguráikkal, bábjaikkal játszadozva, beszélgetést imitálva.
ZENE: Kígyósuli /Szalay Kriszta: Büdös kölkök –zenekazetta /
Akire rákerül a sor, előre lép a közönség felé, s bábjával adja elő a versét.
Gyerek- majommal
-rókával, rákkal
-kenguruval
-zebrával
4. gyerekek / GYÁRFÁS ENDRE: ÁLLATOK ISKOLÁJA / részlet:
Elmondja:
– a majomról szóló részt,
– a rókáról és a rákról szóló részt,
– a kengururól szóló részt,
– zebráról szóló részt.
( A gyerekek játszadozva kisétálnak.. közben ZENE: Kígyósuli )
5. ped.:
-S mikor tényleg iskolás lettem, és büszkélkedtem is vele, de a szívem mélyén már nem voltam olyan biztos abban, hogy szeretek iskolába járni… Mit gondol erről egy kisiskolás?
(Egy fiú jön iskolatáskával, leül a padra – s mintha írna valamit, sokszor a közönségre nézve olvashatja föl.)
6. mesélő / JANIKOVSZKY ÉVA nyomán, részlet: MÁR ISKOLÁS VAGYOK c. művéből.
„Érdekes, de amióta iskolába járok, a felnőtteket egyetlen dolog érdekli. Mindenki megkérdezi tőlem:
-Aztán szeretsz-e iskolába járni?
Én először azt válaszoltam, hogy nem tudom. Akinek ezt válaszoltam, az összecsapta a kezét és egészen odavolt. Hogy miért nem szeretek iskolába járni? Talán nem szeretem a tanító nénit?
Pedig nem azt mondtam, hogy nem szeretek iskolába járni, csak azt, hogy nem tudom. Mert ez az igazság.
Van, amikor szeretek iskolába járni, és van, amikor nem.
Amikor a tanító néni olyat kérdez, amire senki sem tud felelni, csak én, akkor szeretek iskolába járni.
Ha én hajítom a legmesszebbre a kislabdát, és a Magda néni azt mondja, ejha!, akkor szeretek oskolába járni.
És akkor is szeretek iskolába járni, mikor a tanító néni felemeli a füzetemet és megmutatja a többieknek, hogy nézzétek, így kell ezt ügyesen megcsinálni!
Szóval, sokszor szeretek iskolába járni, de van, amikor nem szeretek.
Amikor olyan sokáig kell egy helyben ülni, hogy a lábam már nem bírja és elkezd magától dobogni a pad alatt, és rám szólnak, hogy ejnye Dani, akkor nem szeretek iskolába járni.
Amikor sehogyse akar vége lenni az órának, és muszáj egy picit harapnom az uzsonnámból, és a mögöttem ülő árulkodós rákezdi, hogy tanító néni kérem a Dani megint eszik, akkor nem szeretek iskolába járni. És ha a többiek nevetnek ezen, akkor pedig annyira nem szeretek, hogy majdnem sírok.
Meg olyankor se szeretek iskolába járni, mikor véletlenül nem arra figyelek amire kell, hanem arra, ami jobban érdekel, és a Piri néni rám szól, hogy ejnye, már megint nem figyelsz.
Mert ha én véletlenül nem figyelek, az azért még nem „már megint”. Hát ezért nem tudok én mit válaszolni arra, hogy szeretek-e iskolába járni.”
( a fiú föláll, kimegy)
7. ped.:
– Minden évben eljön a szeptember. Vége a nyárnak, kezdődik az iskola. Akár kisdiák, akár nagyobbacska. Van, aki örömmel jön, van, aki szomorkodva. Mondjátok el, mi is ennek az oka…
(Gyerekek jönnek be táskákkal, leteszik a pad köré. Egy verset akár többen is /megosztva/ mondhatnak.)
Zene: (halkan, a versek aláfestéseként is) Grieg: Peer Gynt- Morning
8. versmondók HÁRS ERNŐ : VÉGE A VAKÁCIÓNAK
9. versmondók SZINETÁR GYÖRGY: SZEPTEMBERI CSENGETÉS
10. ped.:
– És megkezdődik a tanév.
/ A pedagógus néhány kedves mondattal , jókívánságokkal köszöntse a gyerekeket, az új tanulókat – az iskola jellegének, hagyományainak megfelelően… Esetleg átadva a szót az igazgatónak , hogy „hivatalosan „ is nyissa meg a tanévet. /
11. HIMNUSZ
Bibliográfia:
– Janikovszky Éva: Már iskolás vagyok. – [Bp.]: MNOT : Kossuth, 1983
– Gyárfás Endre: Erdőtanítvány : válogatott versek. – Pécs: Halász, [2000]
– Hárs Ernő:Túl az Óperencián. – Bp.: Eötvös J. Kvk., 2000
– A kívánságfa [vál. és szerk. Kelemen Sándor]. – Bp.: Móra, 1979
forrás: Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány