Nemrég derült ki, hogy a kormány felsőoktatási pólusok létrehozását tervezi, ennek hatására máris több felsőoktatási intézmény kezdett el megállapodásokat kötni egymás között. A Kodolányi János Főiskola a Pannon Egyetemmel folytat tárgyalásokat, eközben a Budapesti Corvinus Egyetem feldarabolását sokan már tényként kezelik.
Székesfehérváron sokan mondogatják, hogy elköltözik a városból a Kodolányi János Főiskola, helyére pedig beköltözik a Pannon Egyetem, ez azonban ilyen formában nem igaz. Szabó Péter, a Kodolányi rektora az fmh.hu-nak elmondta, valóban folynak tárgyalások arról, hogy a veszprémi Pannon Egyetemmel miként tudnának együttműködni, Székesfehérvár célja ugyanis a műszaki képzés erősítése. Hozzátette, az igaz, hogy a kommunikációs képzést Budapestre költöztetik, ennek azonban csupán annyi az oka, hogy ott van rá piacképes kereslet, Fehérváron viszont már nincs, mivel az államilag támogatott helyek számának csökkenését a hallgatók úgy reagálták le, hogy legtöbben Budapestre jelentkeztek. Ugyanakkor Siófokról Fehérvárra teszik át a turisztikai szakemberek képzését, így az is elképzelhető, hogy az eddiginél több hallgató tanul majd a városban.
A fehérvári önkormányzat egy hónapja kötött együttműködést a Pannon Egyetemmel annak érdekében, hogy a városban erősödjön a műszaki felsőoktatás. A rektor elmondta, hogy jelenleg egyeztetnek Fehérvár polgármesterével. Hozzátette, a Pannon Egyetem bölcsész karával jelenleg is van megállapodásuk, mert a Kodolányi János Főiskola szeretne visszatérni a tanárképzéshez. A megállapodás keretében a történelem-magyar szak esetében a magyar szak a Pannon Egyetem, a történelem pedig a Kodolányi János Főiskola jogán lenne.
Az eduline.hu birtokába kerültek a felsőoktatási fejlesztési koncepcióra adott intézményi állásfoglalások, melyek szerint az vontatott és lassú integrációs folyamatokat idéz elő, autonómiaharcokat provokál és erőlteti az integrációt. Az állásfoglalásokból az is kiderül, hogy sokan nem értik, hogy mit jelent pontosan a „felsőoktatási pólus” kifejezés.
A Semmelweis Egyetem állásfoglalásában olvasható, hogy csak abban az esetben támogatják a pólusok létrehozását, ha azok olyan szövetségeket jelentenek, melyek ésszerűen, önként, és nem kényszerből köttetnek.
Az ELTE anyagából kiderül, hogy már-már készpénznek veszik a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) feldarabolását. A felsőoktatási fejlesztési koncepció szerint az ELTE-nek három gyenge pontja van: nem elég hatékony a „szervezeti menedzsment”, viszonylag kevés külföldi hallgatót vonz, és hiányzik a közgazdasági-menedzsment profil a képzési kínálatból. Az egyetem úgy véli, amennyiben a BCE Közgazdaságtudományi, Gazdálkodástudományi és Társadalomtudományi Kara az ELTE-hez kerülne, mindhárom területen javulást érhetnének el – írja az eduline.
A BCE egy régebbi ötlettel próbálja megúszni a feldarabolást, miszerint a Semmelweis Egyetemmel, az ELTE-vel és a Műegyetemmel együtt hozná létre a Budapesti Egyetemi Hálózatot (BEH), amely így – a katonai, rendészeti és közigazgatási, valamint a legtöbb művészeti szak kivételével – az összes képzési területet lefedné. A Corvinus azzal érvel, hogy ez integrációt ugyan nem jelentene, de így már felvehetnék a versenyt az európai nagyvárosok felsőoktatási intézményeivel, a párhuzamosságokat pedig fokozatosan szüntetnék meg, ami elsősorban az ELTE, a BCE és a BME gazdaság- és társadalomtudományi karát érintené érzékenyen.
{module Forrás: edupress|none}