A Civilek Napja Magyarországon

A Civilek Napja MagyarországonAz 1994-ben alakult Civil Parlament 1997-ben február 1-jét jelölte meg A CIVILEK NAPJÁnak. Az eseményről elsőként 1998-ban emlékeztek meg.


Azt szokták mondani, hogy jól és tisztességesen működik az a társadalom, amelyben civil szervezetek tevékenykednek.A civilek napja arra hívja fel a figyelmet, hogy ha nem működnek kellő számban civil szervezetek, akkor az önkormányzatokra sokkal több feladat és felelősség hárul. Csak a civilek, a civil szervezetek felelősségvállalása, társadalmi munkája, jelenléte teheti jobbá az élet számos területét.A nap célja tehát, hogy a ráirányítsa a figyelmet a civilekre, bemutassa hiánypótló munkájukat.

Szerepük egyre fontosabb

A civil társadalomhoz tartoznak a polgári kezdeményezések mindazon formái, amelyekben a polgárok önkéntesen vesznek részt érdekeik és értékeik megjelenítése, védelme érdekében, és amely kezdeményezések a döntéshozóktól, vagyis a politikusoktól függetlenül, autonóm módon működnek. Mindemellett fontos partnerei lehetnek a központi és az önkormányzatoknak, mert a lakosság széles rétegeit érik el, segíteni képesek a társadalmi problémák kezelésében, megoldásában, a közügyek formálásában.


A civil szféra szerepe egyre fontosabb, mert megváltoztatja a hatalom egyensúlyát a döntéshozók és a társadalom között, az utóbbi javára. Továbbá ellenőrzi és felügyeli az döntéshozót a közélet erkölcsének, a politikai döntések indokoltságának nyilvános megítélése révén. Egyúttal közvetítő szerepet játszik a döntéshozók és a társadalom között.
A non-profit szektor gazdaságilag a piacgazdaságok tökéletesítésének eszköze, amelyek többnyire bizonyos hiányzó szolgáltatások pótlása érdekében jönnek létre. A civil szervezetek olyan szükségletek kielégítésére születnek, amelyeket a piaci szolgáltatók azért nem elégítenek ki, mert rövidtávon az nem hoz számukra nyereséget, az állam pedig azért nem lát el, mert hosszabb távon az nem növeli kincstári bevételeit.
Az 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról, hatályba lépése után a magyarországi nonprofit szektor robbanásszerű fejlődésnek indult. A civil kezdeményezések száma és szerepe jelentősen megnövekedett. A civilek gyakorlatilag az élet minden területén jelen vannak.
Tevékenységi területük jellemzően a következőkre terjed ki: oktatás, szociális ellátás, kultúra, szabadidős és a sportegyesületek, valamint a szakmai érdekképviseletek.


A civil kapcsolatok fejlődése nagy változáson, fejlődésen ment át az elmúlt húsz évben. A fejlődést részben a civileket érintő alaptörvények segítették elő. A KSH 2008-as adatai szerint is mérhető az előrelépés: amíg a kilencvenes években még csak pár száz, illetve egy-két ezer civilszervezetet tartottak számon, addig a legfrissebb felmérések szerint 64925 civilszervezet tevékenykedik Magyarországon. A szervezetek bevételét illetően is nagy a növekedés: a korábbi 800-900 milliárd forintos bevétellel szemben 2008-ban 1094 milliárd forinthoz jutottak ilyen módon a civilek. Az állami és önkormányzati támogatás 2000-ben még csak 28 százalékos volt, tavaly ez a szám már elérte a 44 százalékot. E bevételen belül 13 százalékkal nőtt a pályázatokból származó pénz, tehát a civil társadalom nagy eredménnyel pályázik az EU-s forrásokra. Emelkedett a civilszervezetekben alkalmazottak száma, amely immár százhúszezer fő, az önkénteseké pedig: 402 ezer.

Sokat lendített a civilek helyzetén az egyszázalékos törvény, de a szervezeti keretek szempontjából jelentős Nemzeti Civil Alapprogramról (NCA) szóló és a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény is. Jól működő hálózatok épültek ki, amelyek segítik a civilszervezetek működését. A Ilyenek a Civil Szolgáltató Központok (Ciszok), ráadásul az egyes minisztériumokban mindenhol kötelező lett civil kapcsolatokat ápoló szervezeti egységet létrehozni. Ezeknek a szervezeti egységeknek a hálózata pedig a civil koordinációs bizottság. E két szervezeti körben tud a kormányzat segítséget nyújtani.

A civilszervezetek működését segítő források közül a legnagyobbak a központi költségvetésből származók: például a Nemzeti Civil Alapprogram, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatok, amelyek a tárcáknál lévő közpénzt jelentik. Elsősorban az ágazati célokat szolgáló források ezek. Mellettük léteznek az elkülönített állami alapok: az NKA és a munkaerő-piaci alap. Meg kell említeni az önkormányzatok által nyújtott támogatásokat is, hiszen az egyes helyhatóságok civil alapot hoznak létre, támogatási, pályázati rendszereket működtetnek. Nagyon hasznos támogatók a civil referensi kör tagjai; valamennyien önkormányzati forrásból tevékenykednek.

Egyre nagyobb forrást jelent az Európai Unió. A 2004-es csatlakozás óta nagyságrendekkel emelkedett meg a korábban csak PHARE-támogatásból szerezhető pénz. A magyarországi Nemzeti Fejlesztési Terv is tartalmazott lehetőséget, akárcsak most az Új Magyarország Fejlesztési Terv, amely a 2007–2013-as időszakra szólóan biztosít támogatást. Ezzel nincs vége a forrásoknak, mert az EU egyes bizottságainak meghirdetett pályázataira is érdemes támaszkodni, azokra pályázni.

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1