Felderítették az Atacama-sivatag ködének 3500 éves történetét

Atacama sivastagChilei kutatók felderítették az Atacama-sivatag ködének történetét, amely adataik szerint 3500 évet ölel fel. Az Atacama-sivatag az egyik legszárazabb hely a Földön, egyes területein évek óta nem esett az eső. Az élet azonban még ilyen körülmények között is képes fennmaradni, méghozzá a Csendes-óceánról származó köd segítségével.

 

 

A szakállbroméliákat vizsgálták


A talajhoz közel elterülő köd tünékeny és - ellentétben a folyókkal és gleccserekkel - nem hagy könnyen megfejthető nyomokat a tájon. A santiagói kutatók mégis végigkövették a történetét a sivatagi körülményekhez tökéletesen alkalmazkodó szakállbromélia (Tillandsia) tanulmányozásával. A növény kémiai összetétele azt sugallja, hogy a köd az elmúlt 3500 év során sokat növekedett. Claudio Latorre Hidalgo, a chilei Katolikus Egyetem paleoklíma-kutatója elmondta, az a kevés, amit a ködről tudnak, a mérőműszerek és az utóbbi 20 év műholdas mérési adataiból származik.

A szakállbroméliáknak nincsen gyökere: a homokdűnékbe kapaszkodva, a testük egész felületén lévő pikkelyszőrökön keresztül veszik fel a nedvességet és minden szükséges tápanyagot a párás levegőből. Hidalgo és kollégái a homokdűnék mélyére ásva kutatták fel a szakállbroméliák több ezer éves nemzedékeit, megállapítva, hogy minél fiatalabbak a növények, annál több könnyű nitrogénizotóp található a szöveteikben.


Az éltető köd a Csendes-óceáni halálzónákból érkezik


A halálzónák az óceánok oxigénben szegény területei. A tengeri élőlények többsége, így a halak és a rákok számára ezek a régiók lakhatatlanok, és csupán bizonyos mikroorganizmusok képesek boldogulni ilyen feltételek között. Ez a vízterület általában hideg, és a hideg part menti víz több ködöt termel.

"Hogy miként kerül a nitrogén a ködbe, az már bonyolultabb kérdés" - mondta a szakember. Hidalgo szerint a nitrogén jelentős része tengeri eredetű. Észak-Chile partjainál van egy hatalmas tengeri halálzóna, vagyis oxigénben szegény terület, ahol a denitrifikáció nevű bakteriális folyamat révén gáznemű nitrogén képződik. "Tehát rengeteg molekuláris nitrogén és nitrogén-oxid kerül a levegőbe. Azt is tudjuk, hogy ammónia és nitrát van a ködben. Vagyis a nitrogén szerves és szervetlen formái is jelen vannak" - magyarázta a szakember.

"Úgy véljük, hogy az elmúlt háromezer évben a part menti vizek még hidegebbek, még termelékenyebbek lettek, így az oxigénben szegény zónából felszabaduló nitrogén táplálni tudja a növényeket" - magyarázta a szakember. A szakállbroméliák alkalmazkodóképességéből az egész sivatagi ökoszisztéma, vagyis a bogarak, skorpiók, pókok és gyíkok is profitálnak.


Az Atacama egy kavics- és homoksivatag Chile és Peru területén, az Andok és a Csendes-óceán között. Átlagos szélessége (kelet-nyugat) kevesebb mint 160 km, hossza 1000 km. A Csendes-óceáni parti hegység az óceánhoz közel fekszik, átlagos magassága 800 m. Az egyik legszárazabb hely a Földön (kivéve valószínűleg a McMurdo-szárazvölgyeket az Antarktiszon). A nedvességtől az egyik felén az Andok, a másik felén a parti hegység védi. Az átlagos csapadékmennyiség Antofagastanál – Chilei régió, amely az Atacama része – 3 mm/év, és voltak olyan időszakok, amikor itt 40 évig egyáltalán nem esett eső. Az Atacama 15 millió éves és 50-szer szárazabb, mint a kaliforniai Halál-völgy. Annyira száraz, hogy a 6800 m-re is felemelkedő hegyek teljesen gleccsermentesek. Az Atacama a 25°D-től északra nagyon száraz és kevés csapadékot kap. A sivatagban viszont sok helyre tengeri köd kerül, amely elég nedvességet biztosít bizonyos növények (moszatok, zuzmók és néha kaktuszok) megélhetéséhez. Az Antofagastától délre fekvő részen a parti hegység megakadályozza a tengeri köd benyomulását. Az Atacama legszárazabb része a parti hegység és a Domeyko Kordillera között van. Itt az Andok akadályozza a keletről érkező nedvességet, a parti hegység a tengeri ködöt, a Domeyko Kordillera pedig az Andokból érkező csapadékot. Az itteni talaj hasonlít a Mars talajához. 2003-ban egy kutatócsoport közzétett egy jelentést a Science folyóiratban, amelynek címe: Mars-like Soils in the Atacama Desert, Chile, and the Dry Limit of Microbial Life (Marsszerű talaj a chilei Atacama-sivatagban, és a mikrobiális élet szárazságküszöbe). Ebben megismételték azokat a kísérleteket, amelyeket a Viking-1 és a Viking-2 űrszonda a Marson végzett élet felderítésére, és képtelenek voltak bármilyen jelet felfedezni az Atacama talajában. A régió ilyen szempontból egyedülálló a Földön, ezért a NASA itt gyakran teszteli a jövőbeli marsszondák műszereit. Az Atacama területén helyezkedik el a híres ALMA csillagvizsgáló is.

Forrás:http://ecolounge.hu/nagyvilag/felderitettek-az-atacama-sivatag-kodenek-3500-eves-tortenetet

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1