Reformáció és ellenreformáció Magyarországon a XVI-XVII. században (érettségi tételek)

1.) A reformáció elterjedése + magyar sajátosságai - szinte azonos időben és hasonló tartalommal terjedt el mint a németországi

- az új hit mindenekelőtt az anyanyelvűség követelménye miatt vált rokonszenvessé (a társadalom alsó+ felső köreiben is) - sokan már csak azért is elfordultak a katolikus egyháztól mert ragaszkodott a latin nyelvűséghez. - a lutheránus vallás magyarországi viszonyokra reagáló nézeteit a XVI. század közepén fogalmazták meg - Luther teológiai tételei , s amúgy sem túl radikális társadalmi törekvései idehaza tompítva érvényesültekà nem vallották hogy minden hívő pap, de a világi hatalom szükségességét még jobban hangsúlyozták - a lutheri irányzat XVI. század közepéig élvezett egyeduralmatàa reformáció kálvini/helvét irányzata döntötte meg - a kálvinista hit elsősorban a mezővárosi és falusi parasztság körében terjedt + lutheránusok között is - az ellenállási jogról szóló tétellel (zsarnokölés elmélete) a nemesek a rendi ellenállást, a parasztok pedig urukkal való szembenállás lehetőségét igazolták - azt is vonzónak találták, hogy életüket egyéb területeken irányító hatalmakat kirekeszthetik az egyház ügyeiből - a magyarországi reformátusok nem szerveztek egyháztanácsokat, presbitériumokatàde egyes települések elöljáróságai hasonlóan működtek - Debrecenhez köthető a XVI. századi magyar reformátusság legnagyobb alakjának, Méliusz Juhász Péternek tevékenységeà ő tette a várost „ kálvinista Rómává” nyomda és iskolaalapítással, és hitvitáival - a kálvinizmus túlsúlyát az 1560-as évektől az antitrinitarizmus vezsélyeztette à szentháromságtagadók - elsősorban Erdélyben terjedt, élén János Zsigmonddal aki szintén ebben a hitben élt à udvari papja Dávid Ferenc lefektette az unitárius vallás máig érvényes tanait àsikeres térítő munkák Kelet- és Dél-M.o. kálvinistái között

2.) Az egyházak megszilárdulása - az 1560-as években szilárdultak meg a m.o.-i protestáns egyházak - a lutheránusok, a kálvinisták, az unitáriusok egyházkerületekbe azon belül egyházmegyékbe szerveződtek - az egyházkerületet a püspök irányítottaàszuperintendens - az egyházmegye élén az esperes állt - az egyházkerületek önállóan, egymástól függetlenül működtek - a protestáns felekezetek egymáshoz való viszonyát sajátos módon szabályozták Erdélybenà 1568. évi tordai og-n kimondtál törvényben az igehirdetés szabadságát - a királyi Magyarország területén sem üldözték a protestánsokat a XVI. században

3.) Kulturális hatások - ösztönzés volt az anyanyelvű irodalom kibontakozásához - 1590-ben jelent meg az első magyar nyelvű teljes Biblia, Károly Gáspár gönci lelkész fordításában àvizsolyi Biblia - a hit terjesztésében a protestánsok nagy szerepet szántak az iskoláknakàa lelkész/tanárok a Biblia + vallás megértéséhez szükséges tanokat is tanították - a városi iskolákban és főiskolákban (Debrecen, Sárospatak, Pápa, Kolozsvár, Brassó) humanista jellegű oktatás folyt - az evangélikus iskolák Németország, a reformátusok Hollandia és Anglia művelődési kp-aival építettek ki kapcsolatotà megkezdődött a magyarországi diákok vándorlása - a hitelvek és a műveltség terjesztésének leggyorsabb eszköze a könyv lett - a reformáció tehetős hívei nyomdákat állítottak fel, elsősorban a főiskolák székhelyein és a protestáns főúri udvarokban à a könyv luxuscikkből használati tárggyá vált. - társadalmi szereptől függetlenül sokan kezdtek el olvasni

4.) Ellenreformáció - az 1608-as országgyűlésen törvénybe foglalták a magyar nemesség legtöbb követelésétà csökkent a jelentősége a vallási különbségeknek, illetve a protestáns nemesek és a katolikus Habsburgok szembenállásának - egyre több nemes tért vissza a katolikus hitre à rekatolizáció - Pázmány Péter jezsuita szerzetes (1616-tól esztergomi érsek) szorgalmazta leginkább az áttéréseket à közel 30 főúr rekatolizált az ő közreműködésével - Pázmány a nemesség vallásegységének helyreállítására törekedett,a nemesi előjogok sérelme nélkül - szerinte ez jelentette az udvarral való zökkenőmentes együttműködés zálogátàettől várhatták a földesúri birtokok és előjogok biztonságát - munkáját rendtársai a jezsuiták segítették - Pázmány továbbfejlesztette a magyar prózát (hitviták) - fontosnak tartotta a katolikus szellemű iskolák létrehozását - Nagyszombat városában 1635-ben egyetemet alapított à azóta is működik kül helyeken, névvel (ma ELTE)

5.) Vallások megoszlása a 3 részben - A királyi Magyarország területén korlátozott volt a protestáns vallás gyakorlás, ennek ellenére több iskolát is alapítottak a területén - itt volt a legerőteljesebb a rekatolizáció - az Erdélyi Fejedelemségben megvalósult a szabad vallásgyakorlás, és kevesebben tértek vissza a katolikus hithez - a török hódoltság területén később szintén terjedt a protestáns hit, a törökök érzéketlenek voltak a keresztény vallási irányzatok közötti különbségekre, de a reformációban a kereszténység megosztottságát látták - remélték hogy az új irányzatok hívei jobban elfogadják a török fennhatóságot

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1