1.) Előzmények
– az európaiak kedvelték az ázsiai árucikkeket (pl. selyem, textil festőszerei, keleti ékszerek stb.)àleginkább nélkülözhető luxuscikkek
– a keleti fűszerek a tartósítás miatt már fontosabbak voltak
– ezen kívül a pénz is csökkent Európában hiszen ezzel fizettek a keleti kereskedőknek
– mindig is körülményes útvonalakon lehetett a keleti árucikkekhez jutni àlevantei kereskedelem télen akadozott
– a XV. századtól a keletről nyugatra irányuló távolsági kereskedelmet a Török Birodalom vámolta meg à vállalták a kereskedők vagyon- és személyvédelmétà biztonságos utak
– a kereskedelem hasznán a szultán csak Velencével osztozott
2.) Portugál és spanyol felfedezések
– Velence kereskedelmi fölénye ellen először Portugáliában tettek lépéseket
– előnyösebb utakat kerestek Kelet értékei felé
– kifejlesztettek egy új hajót a karavellát és használták az araboktól átvett iránytűt + más csillagászati műszereket is, hajósiskolákat alapítottak
– ismerték azt az elméletet hogy nyugat felé hajózva el lehet érni Ázsiát. de kockázatosnak tartották ezt az ismeretlen útvonalatà az afrikai part mentén próbáltak eljutni Indiába
– 1487-ben Bartolomeu Diaz elérte az Afrika déli csücskét jelentő Jóreménység-fokot, majd 1498-ban Vasco da Gama ugyanezen az útvonalon eljutott Indiába
– a portugálok nem törekedtek a felfedezett területek leigázására, megelégedtek védett kereskedőtelepek létesítésével
– árucikkek: indiai bors, gyömbér, fahéj, gyapot, cukornád, elefántcsont, nemesfém, drágakő à fellendítette az ország gazdaságát, Lisszabon forgalmas kikötővé vált
– Kolumbusz Kristóf itáliai tengerész látta megvalósíthatónak azt a tervet, hogy nyugat felé hajózva elérheti Indiátà a portugál király túl kockázatosnak találta
– a spanyol királynő 3 hajó kiállításával támogatta Kolombuszt
– 1492 augusztusában indult el 150 fős legénységgel à 1492 október 12.-én érkezett a mai Bahama-szigetekhez tartozó egyik sziget partjához àSan Salvador + felfedezte Kubát és Haitit
– még 3 utat tettà felkutatta Közép-Amerika partját
– élete végéig azt hitte hogy Indiába jutott
– az új világrész első leírója Amerigo Vespucci voltà utána nevezték el Amerikának (sokáig csak „Újvilág”)
– Spanyolország és Portugália versengett a felfedezett területek birtokbavételéértà 1494-ben a pápa közvetítésével aláírták a tordesillazi szerződéstàkettéosztotta a földgömböt
3.) Spanyol gyarmatosítás
– Kolombusz és az őt követő spanyolokat is az aranyláz kerítette hatalmába
– először hangoztatták, hogy a bennszülöttekhez szeretettel kell közelednià senki sem tartotta be
– az Újvilágba érkező kincsvadászok és kalandorok ugyanúgy mint a királyi megbízásból érkezők
– megkezdődött az őslakók alávetése, sokak rabszolgasorba süllyesztése és földjük teljes kifosztása à a spanyol gyarmatbirodalom megszervezés
– a spanyol conquistadorok alkirályságokba szervezték az új területeket
– az egyház is követte a felfedezőket rövidesenàhittérítés
– az arany- és ezüstbányák megtalálásával megindult a nemesfém-szállítás Spanyolországba
– a bányászatot föllendítette, hogy a XVI. század közepén felfedezték az amalgámozást
– az indiánok nehezen bírták a rájuk kényszerített munkátàtömegével pusztultak
– a munkaerő-veszteséget a gyarmatosítók afrikaiak behozatalával pótolták
– inhumánus körülmények között több mint 250 ezer fekete került Afrikába a XVI. században
– idővel fontosabbá váltak azok a növények amelyeket az amerikai ültetvényeken termeltek pl. cukornád, rum, gyapot, dohány
– később vált fontossá a burgonya, a kukorica, a papri és a pari
4.) Magellán
– a fölfedezők eredményein felbátorodva egy portugál hajós Fernando Magellán 5 hajóval világ körüli útra vállalkozott
– 1519-1522-ig tartott az út
– Kelet-Ázsia szigetein Megellán bennszülöttekkel való csatározásban életét vesztette à tengerészei vitték haza a hírt hogy a Föld valóban gömbölyű.
5.) A kereskedelmi útvonalak átrendeződése + gazdasági hatások
– a felfedezések után kialakult a négy kontinensre kiterjedő világkereskedelem
– a kereskedelmi úthálózat átrendeződött
– az Atlanti- és Indiai-óceán útvonalain és az északi tengereken a kereskedelem gazdaságilag lényegesen fontosabbá vált
– a gazdasági kapcsolatokat Európa uralta (élén Spanyolország és Portugália)
– nemesfém-bőség lett Európában à visszaesett a nemesfémekből vert pénz értékeà az árukért több pénzt kellett fizetni
– ezt a folyamatot árforradalomnak nevezik
– az XVI. században megnövekedett Európa népességeà élelmiszerigény isà nagy szükség a mezőgazdasági termékekre à nyugat peremvidékeinek kedvezett pillanatnyilag
– Spanyolország és Portugália nem látták szükségét az iparfejlesztésnek-à gazdaságukat hamarosan megelőzték azok a nyugat-európai országok amelyek az ipar fejlesztésével próbáltak talpon maradni
– rájöttek hogy az új területek hatalmas felvevőpiacot jelentenek
– céheket felváltották a manufaktúrák (munkafeladatokat részfeladatokra osztották)
– a haszon reményében befektetett értékeket tőkének nevezzük, az ilyen tevékenység pedig tőkés vállalkozás
– új társadalmi réteg: a tőkések
– hosszú távon csak azok a területek maradhattak meghatározó gazdasági tényezői a világnak ahol előrehaladt a polgárosodás, fejlődtek a manufaktúrák, a technika, erősödtek a tőkés vállalkozások, és megindult a városiasodás
– ilyen területek voltak: Észak-Itália, Németalföld és Franciaország