Homérosz és az eposz (érettségi tételek)

Homérosz és az eposz (érettségi tételek)

HOMÉROSZ ÉS AZ EPOSZAz ókori Európában a később klasszikusnak nevezett, máig példaképül szolgáló görög és római kultúra játszott vezető szerepet.

A görög félszigeten és szigetvilágban a Kr. e. második évezred közepére dinamikusan fejlődő államok alakultak ki. Virágkor: Kr. e. V. sz.
Hősköltészet (mítoszok), eposzok, lírai költészet, dráma. Emberközpontúság, természetköltészet.


A hagyomány Homérosznak tulajdonítja a két nagy ógörög eposzt, az Íliászt és az Odüsszeiát. A két eposz kltúrtörténeti sajátosságaiból megállapítható, hogy kb. száz év van a két mű között.
A rhapszodoszok hősdalai a hírnév fenntartását célozták, egyben viselkedési normát is mutattak, társadalmi értékrend erősítése,

Az eposz kötött formájú nagyepikai mű, amely egy kivételes képességű, terészetfeletti erőktől támogatott hősnek egy egész nép életében döntő fontosságú tettét beszéli el. Az eposzi kellékek:
- nagy terjedelmű, elbeszélő költemény,
- énekekből áll,
- invokáció: a Múzsa segítségül hívása,
- anticipáció: a főhős sorsának előre jelzése,
- propozíció: a téma megjelölése,
- in medias res kezdés,
- expozíció,
- enumeráció: seregszemle,
- csodás elemek, isteni beavatkozás, deus ex machina,
- állandó jelzők és ismétlések,
- epikus hasonlatok,
- kiemelkedő főhős (emberideál) és nehéz győzelme,
- reflexio: elmélkedés, írói magyarázat,
- epizódok.

Odüsszeia

Az Odüsszeia a trójai háborúból hazatérő görög hősök kalandjait elbeszélő eposz. Az Íliászhoz igazodik mind formai sajátosságaiban, mind tartalmában, annak folytatásának tekinthető. Szerepolői is az Íliász világáből kerülnek ki. Az Íliász a törzsi-nemzetségi társadalom válságát ábrázolta, míg az Odüsszeia az individuum eposza, itt a közösség háttérbe szorul, a táma maga a címadó hős.

Szerkezet: (12 ének előzmény, 12 ének otthon)
–    1.–4.: Ithaka, Pülosz, Spárta, 5.–8.: Ogügié, Szkhéria, ugyanabban az időben, JELEN,
–    9.–12.: Odüsszeusz elmeséli kalandjait,
–    13.–24. Leszámolás a kérőkkel.

Megfogalmazódik egy általános értékrend, erkölcsi kódex, embereszmény, nem csak Odüsszeusz, hanem szolgálók, kondás, fiú, társak, stb. Az ideális görög hős tulajdonságai:
–    szellemi-fizikai kiválóság,
–    tudásvágy,
–    közösségi felelősség,
–    céltudatosság,
–    alkalmazkodóképesség,
–    igazságosság,
–    emberség,
–    képességei istenhez hasonlóvá teszik.
Az ideál már nem a kiváló harcos, hanem a sokat tapasztalt bölcs, leleményes, politikus ember, aki tudja alakítani saját sorsát.
Az istenek szerepe korlátozott, mindenki a maga bűneiért vállalja a felelősséget: “önnön buta vétkeikért odavesztek a társak”.
Állandó jelzői: fényes, bajnok, leleményes, nagyleleményű, bölcsszívű, hősszívű, tarkaeszű, túrőlelkű, isteni hős/jó, stb.


Iliász
- az Iliászban összemosódik a történelem és a mitológia, az istenek gyakori szereplők
- tulajdonképpen Homérosz formálta a görög isteneket ilyen emberivé
- valószínűleg Kr. e. VIII. században keletkezett a mű
- 24 énekből áll
- a Trója elleni ostrom rövid szakaszát emeli ki ---utalások az előzményekre, következményekre
- a görög vezér testvérének Meneláosznak Párisz trójai királyfi elrabolja a feleségét a gyönyörű Helenétàmiatta dúl a háború
ennek előzménye az aranyalma története: Péleusz és Thétisz lakodalmára nincs meghívva Erisz a viszály istennője---megsértődik---bosszú: aranyalmát gurít a násznép közé „A legszebbnek” felirattal, amelyen összeveszik Pallasz Athéné, Aphrodité és Héra---Páriszt kérik fel bírának, ő Aphroditénak ítéli az almát (Aphrodité cserébe Helenét ígéri neki)--- a többi istennő megsértődik
- a költő az ostrom tizedik évét ragadja ki és ezen belül Akhilleusz haragját teszi a központba --- a cselekmény logikai menete Akhilleusz haragjából indul ki, minden ennek a következménye
- Akhilleusz megharagszik mert a fővezér elveszi kedvenc rabnőjét Briszeiszt --- nem vállalja a harcot, így Trójának könnyebb
- Akhilleusz bizalmas barátja Patroklosz Akhilleusznak öltözve kiáll a trójaiak legjobb harcosa, Hector ellen és elesik --- Akhilleusz fájdalmában kihívja Hectort párbajra és megöli majd holttestét végighúzza a csatamezőn
- Priamosz, Hector apja elmegy Akhilleuszhoz könyörögni fia holttestéért --- végül megenyhül az öregember bánatán és visszaadja a holttestet
- több epizód, mellékcselekmény van a főcselekmény mellett pl. háború, csata eseményei, isteni lények beavatkozása
- az epizódok funkciói: késleltetik a főcselekmény menetét, növelik a feszültséget, segítenek megérteni a hősök jellemét gondolkodását
- Akhilleusz tipikus eposzi hős --- kiemelkedő személy, rendkívüli tulajdonságokkal, előre tudja a sorsát --- végzetszerű hős
- bátor, önfeláldozó, kiváló katona, a harc megkeményítette --- csak akkor változik jelleme amikor Priamosznak kiadja Hector holttestét ---szánalom
- Hector érzelmileg fogékonyabb szereplő mint Akhilleusz --- feleségével töltött jelenetekben látszik
- az Iliász a harc és tömeges pusztulás ellenére sem lehangoló tragikus mű --- legfőbb értéke a humánum
- Homérosz nem foglal állást --- a görögök és trójaiak egyformán szenvednek, élnek, és meghalnak
- a mű legfőbb értéke a humánum, emberiség

A két eposz közös vonásai: mindkettő eposz (nagy terjedelmű hősi költemény, egy nép sorsát megváltoztató figurával a középpontban, jellegzetes kellékekkel); mondakörre alapoznak, de azt megszűrik, rendszerezett formában tárják fel; nyelvük nem beszélt műnyelv, több dialektusból összegyúrva, verselésük hexameteres; tudatos alkotásnak tűnnek

Iliász

Odüsszeia

Időbeliség

500 évvel a megírás előtti múlt: a trójai háború utolsó esztendejének 52 napja

A trójai háború hősei hazatértek, de Odüsszeusz nem: ő még 10 évig hányódik

Csel. Menet

Invokáció, propozíció, expozíció után időrendben, elágazások nélkül mesél, pár epizóddal (külön egység: Akhilleusz pajzsa: realista, részletes, igényes; valószínűleg utólag került bele)

Jelen: 40 nap (a csel. Indulása és a befejezés közt); az egész a múlt elmesélése, az Iliásszal összhangban; bonyolultabb szerkezet, viszonyrendszer; két szálon fut egyszerre

Istenek szerepe

Minden rajtuk múlik, az emberek csak játékszerek, bármilyen nagy hősök is; bujtogatnak, személyesen beleavatkoznak a csatába; halhatatlanok, mégis megsérülnek és az Olimpüszon panaszkodnak (az emberek erkölcsileg fölöttük állnak)

Korlátozott: az emberek önnön vétkeikért szenvednek, az isteneket alaptalanul vádolják; nem ők alakítják a sorsot, csak néha beleszólnak; külső szemlélők

Embereszmény

Akhilleusz a központi figura (46 állandó jelző): bátor vitéz, isteni származású, sorsával tisztában van és vállalja: a hősi halált és a dicsőülést választja; ez a kor nemesi ideálja; büszke, személyes ügyként kezel mindent, de nem hiú (az író néhol kritikusan szemléli); az egyetlen fejlődő jellem

Odüsszeusz a főhős (33 állandó jelző), a bevezetőben jellemzi is; már nem a hírnév, hanem az élet a lényeg (arisztokrácia hanyatlik); okos, igazságos, tudásszomjas, óvatos

Összhatás

Az élet teljessége: a véres csaták, erőszakos környezet mögött ott van a nyugodt, idilli világ

Emberibb, életszerűbb mű, a főhős inkább politikus, mint katona

 

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1