A stílus (érettségi tételek)

A stílus (érettségi tételek)

A stílusA stílus eredeti jelentése: íróeszköz.
Mai jelentése: gondolataink, érzéseink, szándékaink nyelvi eszközökkel való kifejezési módja.

Minden ember (műveltségtől, szókincsétől, egyéniségétől, pillanatnyi hangulatától, lelkiállapotától függően) másképpen használja fel a nyelvi eszközöket, tehát más a stílusa. A stílus tehát válogatás és elrendezés eredménye. Megnyilatkozásainknak mindig valamilyen célja van.

 

 

Ez lehet:
- ismeretek, tapasztalatok közlése, tudományos megállapítás (értelmi nyelvi elemek túlsúlya),
- érzelmeinket, hangulatunkat nyilvánítjuk ki (érzelmi, hangulati jellegű),
- hatást akarunk gyakorolni vele, meg akarjuk győzni valamiről (érzelmi és értelmi jellegű stíluseszközök, hatásos elrendezése).

A nyelvi elemek közül a hatást befolyásolja:
- a mondanivaló
- beszédhelyzet
- a beszélő és a hallgató közötti viszony

A stílusnak vannak objektív és szubjektív tényezői is. A nyelvi elemek közötti válogatás alapja a szinonima. Stílusértékről akkor beszélünk, ha egy nyelvi elem a használatban minél több többlettartalommal telítődik meg, eltér az átlagostól, a megszokottól, ha fel kell figyelni rá. A többlettartalom és az alapjelentés együttesen hat.

A nyelv és a stílus viszonya

A stílus kifejezésmód, alapja a nyelv eszközkészlete és szabályrendszere. A nyelvi eszközök kiválasztása és azok elrendezése teremti meg a mondanivalónak stílusát. Tehát a stílus választás és elrendezés eredménye.
Minden szó jelent valamit, a valóság egy mozzanatára, darabjára vonatkozik. Alapjelentése a szótárakban szereplő fogalom jelentése. Ez szilárd, állandó. Mellékjelentései alkalmi beszédhelyzetekben  fejlődnek ki, azáltal, hogy érzelmi-hangulati többlettel telítődik. Mindig az aktuális beszédhelyzet, a szövegkörnyezet határozza meg, hogy éppen melyik jelentése ölt testet.

A szó fogalmi (elsődleges) jelentéséhez társuló érzelmi-hangulati többletet nevezzük stílusértéknek.
A stílusérték lehet:
- állandósult ( a nyelvi közösségben már közismert),
- alkalmi (adott  szövegösszefüggésben  az  egyén  által  alkalmilag használt).
A szó fogalmi jelentésén kívül a szótárak az állandósult stílusértékre is utalnak, hiszen azok már nyelvi jelenséggé váltak.

A hangalak és a jelentés kapcsolata a nyelv szavainak nagy részében megszokáson alapul.
A szavak lehetnek:
- motivátlanok: megszokáson alapuló hangalak és jelentés,
- motiváltak: a hangalakból megérezhető, kikövetkeztethető a jelentés; ilyenek a hangutánzó és a hangulatfestő szavak. A képzett és az összetett szavak közül a nagyon kifejezők is ide sorolhatók.
A motiváltság növeli a szó stílusértékét. Minél nagyobb az eltérés a megszokottól, a hagyományostól, annál kifejezőbb, eredetibb a stílus.

Stílusárnyalatok

Egy szöveg stílusának elemzésekor fontos szempont a stílus hatásának vizsgálata. A szövegben kifejtett tartalom akkor hat igazán, ha a megformálás módjának, a stílusnak kifejezőereje van. A stílus kifejezőereje erősíti a szövegben foglalt tartalmi hatást.
Minél jobban élünk a nyelvi eszközök nyújtotta lehetőségekkel, stílusunk annál hatásosabb lesz. A személyesség: a beszélő gondolatainak, érzelmeinek, hangulatának, képzelőerejének kifejezése, közvetítése a hallgatónak rendkívül fontos.
A személyességben kifejeződik a beszélőnek
- a témához,
- a hallgatóhoz,
a beszédhelyzethez való viszonya.
Stílusárnyalatnak nevezzük a stílusnak azt a sajátosságát, amelyben mindez kifejeződik.

A stílusárnyalatok sokfélék lehetnek:
- kedélyes, tréfás, fennkölt (a beszélő lelkiállapotára),
- ünnepélyes (a helyzetre, az alkalomra utal),
- bizalmas, közvetlen,
- hideg (A beszélő és a hallgató viszonyára utal).

A stílusárnyalat egy konkrét szöveges jellemző vonása, tehát egyedi jelenséghez kötött. Stílusunk nemcsak gondolatainknak, hanem érzelmeinknek, hangulatunknak és akaratunknak is kifejezője. Célunk több, mint gondolatainknak közlése, megértése. Hatni is akarunk a hallgatóra, érzelmeket, hangulatot kelteni benne. Ez a szándék készteti a beszélőt arra, hogy mondanivalója erősítésére vagy enyhítésére megfelelő, hatásos kifejezéseket használjon.


Az erősítés eszközei:
- az ismétlés,
- a halmozás,
- a fokozás,
- expresszív (kifejező) rokonértelmű szavak
- a nyelv zenei eszközeinek felhasználása


Az enyhítés eszközei:
- pozitív tartalmú szó használata negatív helyett,
- kérdő mondat a felszólító helyett
- a beszéddallam, a hangsúly, a tempó és az eufémizmus.

A stílusrétegek

A stílus gondolataink, érzéseink nyelvi eszközökkel történő kifejezési módja. Minden ember másképp használja a nyelvi eszközöket, tehát más a stílusa. A társadalmi érintkezés különféle területein más a közlés jellege, a kifejezési mód. Meghatározott helyzetekben tipikusan alkalmazunk bizonyos nyelvi eszközöket. Ezek használatának köre a stílusréteg.
A stílus alakulását befolyásoló tényezõk azt is eredményezik, hogy a nyelvi kifejezésmódok a társadalmi érintkezés meghatározott területeihez is kapcsolódnak, s így az eltérések ellenére többé-kevésbé azonos vonások is jellemzik egy-egy csoport nyelvi kifejezésmódját. Az így létrejött stílusváltozatok a stílusrétegek. Más szóval: a stílusréteg a társadalmi érintkezés meghatározott területén jellemzõen használt nyelvi kifejezõeszközök rendszere, illetve az ezek használatát szabályozó törvényszerûségek összessége.

Irodalmi és köznyelvünkben a következõ fõbb stílusrétegeket különböztetjük meg:
I. Írott nyelvi stílusok:     
1. Tudományos stílus
2. Publicisztikai stílus
3. Hivatalos stílus
4. Szépirodalmi vagy mûvészi stílus
5. Levélstílus
II. Beszélt nyelvi stílusok     
1. Társalgási stílus
2. Szónoki stílus
3. Elõadói stílus

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1