A Rákóczi-szabadságharc1.) Magyarország min t meghódított terület – a török kiűzése után az ország irányítása a bécsi udvar kezébe került

– I. Lipót kihasználta a magyar rendek engedékenységétà1687. évi pozsonyi országgyűlésen a rendek lemondtak a szabad királyválasztásról + lemondtak az Aranybullában rögzített ellenállás jogáról è a Habsburg abszolutizmus felszámolta a magyar rendi jogokat – sok császárhű idegen kapott földeket M.o.-on – a jobbágyságra nehezedő adóterhek megnövekedtek – a parasztok kötelesek voltak a katonák elszállásolására àporció + a szállítási kötelezettség à forspont (sokáig elvonta a jobbágyot az otthoni munkától) – az egykori hódoltság területét a Habsburgok új szerzeménynek tekintettékà az ottani ügyek intézésére megalakították az Újszerzeményi Bizottságot ànem mindenki kapta vissza birtokait àa gazdátlan területeket kincstári tulajdonba vették – aki visszakapta birtokát „fegyverváltságot” volt köteles fizetni (a birtok értékének 10%-a) – az ország belsejében fekvő végvárak katonaságát elbocsátottákàcsak déli határvidéken volt szükség védelemreàszerb határőrvidék lett

 

2.) Előzmények – a nemesség és a parasztság egyaránt elégedetlen volt ezzel a viszonnyal à a nemesség az előjogainak megsértése miatt, a parasztság pedig a megemelt adóterhek miatt – I. Lipót politikája szembeállította a magyar társadalom nagy részét a dinasztiával – 1697-ben lázadás tört ki Tokaj-hegyaljén à leverték – 1700-ban főúri szervezkedést lepleztek leà köztük II. Rákóczi Ferenc – a Lengyelországba menekült II. Rákóczi Ferencet 1703-ban Brezán várában kereste fel a tiszaháti paraszti szervezkedés vezetője Esze Tamásà otthoniak harcra készek à Rákóczi brezáni kiáltványában fegyverbe szólított „nemest és nemtelent” a Habsburgok ellen

3.) Nemzetközi katonai-politikai helyzet – Rákóczi a brezáni kiáltványban utalt a szabadságharc időszerűségéreà ekkor folyt a spanyol örökösödési háború (1701-1721) à reménykedett, hogy a habsburg-ellenes erők egyesülhetnek – az északi háború is ekkor folyt (1700-1721) a svédek megtámadták Lengyelországot + Oroszországot àkésőbb lesz jelentősége – de 1704 augusztus 13-án a höchstadti csatában a császári és az andol csapatok győzelmet arattak a franciák és a bajorok felettà a kurucok Habsburg-ellenes mozgalmában fordulat, hiszen így már több katonát tudtak bevetni ellenük a császári erők à már ekkor eldőlt hogy a szabadságharcot csak a tisztes kiegyezés érdekében érdemes folytatni

4.) A szabadságharc – Rákóczi tudta, hogy a szabadságharcnak csak akkor van esélye ha egyesíteni tudja a nemesi érdekeket a jobbágyokévalà vetési pátensben mentesítette a katonának álló jobbágyot a földesúri terhek alól, a nemeseknek pedig jelezte hogy nincs szó általános jobbágyfelszabadítástólà országos méretűvé teljesedett ki a szabadságharc – a franciák lehettek volna esetleges szövetségesek ha egyesülni tudnak a Habsburg-ellenes erők – a háború költségeit Rákóczi rézpénz kibocsátásával igyekezte előteremteni + francia segélyek-à ez sem elég – szorgalmazták a posztó- és fegyvervásárlást, üzemeket alapítottak – Rákóczinak meg kellett győznie a külföldi + belföldi hatalmakat hogy van elképzelése a jövőről – 1704-ben az erdélyi rendek fejedelmükké választották (csak utána katonai átvétel) – 1705 őszén megtartott szécsényi országgyűlésen megalakult a magyarországi rendek szövetsége à Rákóczit M.o. vezérlő fejedelmévé választották + 1706-ban az erdélyi og. is kijelentette csatlakozását a M.o.-i szövetséghez – a kuruc államban a vezérlő fejedelem csak a hadügyeket és a külügyeket intézhette teljhatalommal, – 24 tagú Szenátus korlátozta hatalmát – gazdasági ügyekà Gazdasági Tanács – Vak Bottyán és Esze Tamás által vezetett sikeres hadjáratok következtében 1707 első felében a kurucok egyidejűleg birtokolták Erdélyt és Magyarországot – a sikerek ellenére a nemesség már belefáradt az állandó hadiállapotba à sokan szívesen elfogadták volna a Habsburg fennhatóságot, ha biztosítják jogaikat, és kiváltságaikat – Rákócziék egyértelművé akarták tenni különállásukat a Habsburgoktól – 1707 nyarán összeült ónodi országgyűlésen (kemény összeütközés után, a fentiek miatt) kimondták az ország függetlenségét és a Habsburg ház trónfosztását + általános adózást szavaztak meg – szabadságharc egyre inkább hanyatló szakaszba lép

5.) A szatmári béke – a hanyatlást nem lehetett megfékeznià 1 remény a szövetség I. Péter cárral – a fejedelem távolléte alatt Károlyi Sándort bízta meg időhúzó tárgyalásokkalàő azonban tényleges tárgyalásokat folytatott – 1711. április végén aláírták a szatmári békét, rá egy nappal a kurucok letették a fegyvert a majtényi síkon – a békeszerződés büntetlenséget ígért a felkelőknek(amnesztia) + helyreállította a nemesi jogokat és a rendi dualizmust – a kedvező feltételek a Habsburg politika irányváltásának köszönhetőàI. József került a trónra aki a spanyol örökösödési háború sikeres befejezése érdekében hajlandó volt engedményekre