Pálinkás: a felsőoktatás intézményrendszerének teljes megújítására van szükség

A felsőoktatás, a gazdaság, a politika és a társadalom szereplőinek kölcsönös bizalmon alapuló, felelős együttműködését sürgette Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a Szegedi Tudományegyetem Tanévnyitó Ünnepségén elmondott köszöntőjében augusztus 31-én. Az egybegyűlteket arra figyelmeztette, hogy az egyetemek előtt álló kihívások nem vészmegoldásokat, hanem tényleges felismeréseket, hosszú távú gondolkodást kívánnak.

 

Az egyetem ma nem valami elszigetelt világ, hanem az ország életének szerves része, mindennapjainak alakítója. Következésképpen az egyetem nem csupán egy üzem, ahol a tőle független társadalom - szabott vagy kialkudott áron - csereszabatos szakembereket rendel, vagy az egyén egyszerűen szaktudást vásárol. A mai körülmények magas szintű, alkalmazható technikai tudással rendelkező szakemberek képzését is igénylik a felsőoktatástól, az egyén pedig elvárja, hogy a felsőoktatás hozzásegítse a mindennapokban való boldogulásához" - foglalta össze a tanévnyitó ünnepség díszvendégeként elmondott beszédében a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az egyetemek feladatát. Mint mondta, a felsőfokú oktatásban részesülők számának növekedésével ezek a szempontok egyre inkább előtérbe kerültek. Ezért az egész társadalom számára megkerülhetetlen feladat a felsőoktatás teljes intézményrendszerének és finanszírozásának megújítása.

 

Hosszú távú gondolkodás

Pálinkás József hozzátette: ehhez meg kell erősíteni, és ahol nincs meg, ott ki kell építeni a tudást létrehozó, fenntartó és továbbadó, kultúrateremtő egyetem, az anyagi javakat létrehozó gazdaság, a kiszámítható törvényi környezetet alakító politika, és a társadalom bizalmon és pontos elszámoláson alapuló együttműködésének stabil kereteit. Az MTA elnöke az egyetemeket, a gazdaságot, a politikát és a társadalmat egymást feltételező rendszereknek nevezte és arra hívta fel a figyelmet, hogy sikerük és jövőjük azon a kölcsönösségen alapul, amellyel egymásnak tartoznak.

Pálinkás József kitért az egyetemek előtt álló nemzetközi kihívásokra is. "Nemcsak a hallgatói létszámnak kell meglennie, nemcsak a projektornak, a laborkulcsnak, a villany-és fűtésszámla fedezetének kell a helyén lennie, hanem annak a víziónak is, amelynek segítségével helyesen ismerjük fel helyzetünket, és előrelátóan alakítjuk működésünket" - fogalmazott és kiemelte, hogy ezek a feladatok nem vészmegoldásokat, hanem tényleges felismeréseket, hosszú távú gondolkodást kívánnak.

 

Bizalmon alapuló, felelős együttműködés

"A tudomány már évszázadok óta, az egyetemi oktatás pedig napjainkban válik szinte teljes mértékben nemzetközileg értékelt, globális tevékenységgé. Ezért világszínvonalú egyetemekre van szükségünk" - emelte ki Pálinkás József, arra figyelmeztetve, hogy ez lehetetlen az egyetem, a gazdaság, a politika és a társadalom szereplőinek kölcsönös bizalmon alapuló, felelős együttműködése nélkül. A tanévnyitó első legfontosabb felismerésének és üzenetének azt nevezte, hogy az államvezetés önmagában nem tud létrehozni egyetlen világszínvonalú egyetemet sem, jelenlegi körülményeink között pedig egyik egyetemünk sem tud állami finanszírozás nélkül a világban elismertté válni, de még együtt is kevesek az egész társadalom bizalma és támogatása nélkül. "Mert ha elhagyja egyetemeinket a néhány száz legkiemelkedőbb tudós, és nem a magyar egyetemeken tanul tovább az az ezer legtehetségesebb magyar diák, akiknek ma a világ bármely egyetemén jutna hely, akkor bizony véglegesen elvesztettük a versenyt" - hangsúlyozta Pálinkás József.

Az oktatás nemzeti és globális kihívásaira adott felelős válaszokhoz az egyetemek, az államvezetés, a gazdaság és a társadalom partnerségének felismerését és összefogását szorgalmazó akadémiai elnök szerint e cél érdekében az egyéni vagy csoportérdekeket is a közösség érdekeinek kell alárendelni. A megújulás akadályai közül Pálinkás József egyebek mellett azt a közfelfogást említette, amely azt képzeli, hogy az oktatás és benne az egyetemi képzés ingyenes. "Nem az" - hangoztatta az MTA elnöke, aki szerint csak abban a kérdésben kellene mielőbb megegyezni, hogy hogyan osszuk fel egymás között ennek reális költségeit. A valódi tudomány fel-és elismerésének fontosságát hangsúlyozva úgy fogalmazott "Ami nem tudomány, azt ne nevezzük annak. Az igazi tudományt viszont becsüljük meg, mint a jó kenyeret. S fizetni se restelljünk érte. Ha meg szeretnénk tartani tudós- és kultúrnemzeti státuszunkat, meg kell becsülnünk azokat, akik ezt képesek megteremteni és fenntartani" - fogalmazott Pálinkás József.

 

Értékalapú társadalom

Az akadémiai elnök óvott az "illúziók árusaitól", azoktól, akik azt hirdetik, hogy a stabil társadalomhoz csupán gazdasági növekedésre és anyagi javakra van szükség. "A legfőbb társadalmi-gazdasági kihívás nem a növekedés és a termelés, hanem az, hogy a lehető legtöbb embert be tudjuk vonni az értékek előállításába és cseréjébe" - emelte ki, elismerve azt, hogy ennek valóban része az anyagi javak termelése, de felhívta a figyelmet arra is, hogy az alapvető szükségletek kielégítéséhez elegendő anyagi javakat a mai technikai környezetben az embereknek egy töredéke állítja elő.

"A társadalom stabil működéséhez és jövőjéhez az szükséges, hogy valódi értéket valódi értékre cseréljünk. Lehetőleg mindenkit képessé kell tenni olyan érték előállítására, amelyet mások is értéknek tartanak. Ezek az értékek nem csak anyagi természetűek. Hanem szellemiek és erkölcsiek. Egyéniek és közösségiek" - foglalta össze a tanévnyitó második fontos üzenetét Pálinkás József. Mint mondta, ennek érdekében az egyetemeknek hozzá kell járulniuk feladataik világos és őszinte megfogalmazásához, és szerkezetüket, szabályaikat ehhez kell alakítaniuk. "Ha elég bátrak vagyunk azt mondani, hogy az egyetem nem felsőfokú szakképző intézmény, hanem a tudomány és a kultúra alkotóműhelye, az értékteremtő és igényes tudásátadás színtere, és ennek megfelelő anyagi támogatásra van szüksége, akkor legyen lelkierőnk a felsőfokú szakképzéseket és az erre fordított köz- és magánpénzeket meghagyni ezen intézmények számára" - jelentette ki az MTA elnöke.

A szegedi tanévnyitón Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár úgy fogalmazott: az egyetem hivatása a tudomány segítségével történő nevelés, felkészítés a tudomány megújító művelésére és az olyan emberek motiválása, akiket a valóságtisztelet, a vitázóképesség, az összefüggésekben való gondolkodás jellemzi. Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora azt emelte ki, hogy a Szegedi Tudományegyetem nemzetközileg jegyzett egyetem, egyúttal a régió meghatározó felsőoktatási intézménye akar lenni. Botka László szegedi polgármester a város és az egyetem kilenc évtizede összefonódott sorsára utalva azt mondta, hogy Szeged akkor fejlődhet, ha az egyetem is fejlődik.

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1