Még több fiatal számára válik elérhetővé a tanulmányok mellett, vagy annak befejezését követően a pénzkeresés és a munkatapasztalat-szerzés azzal, hogy augusztus 29-e óta a kormány tisztázta és rendeletben határozta meg a diákok jogait. Az által ugyanis, hogy mostantól a hallgatói jogviszony a végzősök esetében a diákigazolvány érvényességéig tart, még több fiatal számára nyílik meg a lehetőség a munkára.
Korábban több tízezer fiatal számára okozott joghátrányt a hallgatói jogviszony nem megfelelő szabályozása, melynek eredményeképpen sem a felsőoktatásban résztvevők alap- és mesterképzés közötti időszakra vonatkozó jogállása, sem a végzős, de továbbtanuló középiskolások jogviszonyának folytonossága nem volt megfelelően szabályozva. Míg egy fiatal nyáron diákmunka keretében megkereshette a tanszereinek árát, addig a két érintett csoport nem élhetett jogaival, mert a törvények szerint nem rendelkeztek „aktív” diák státusszal. Az ellentmondásokra az iskolaszövetkezetek érdekképviseletei, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) és az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ) hívták fel a figyelmet.
Kiemelték: a diák jogviszony érvénye és a fiatalok életére gyakorolt hatása kiemelt szerephez jut, ha a végzős diákokat vizsgáljuk, hisz a korábbi rendelkezések szerint a hallgatói jogviszonya lejárt a végzős tanulónak miután utolsó vizsgáját letette, bár diákigazolványa még érvényes az ezt követő időszakra is. Ez a problémakör főleg akkor érdemel kiemelt figyelmet, ha tudjuk, hogy a végzős diákok (2012-ben 100,000 diák), milyen elhelyezkedési esélyekre számíthatnak munkahelyet keresve. A nem továbbtanulókra közel 30 százalékos munkanélküliség vár, és közülük több mint a diákok felének nincs semmilyen munkatapasztalata. „Ezek a fiatalok eleget téve tanulmányi kötelezettségeiknek, az utolsó nyarukat legális tapasztalatszerzéssel tölthetnék, azonban az eddig érvényben lévő szabályozók megfosztották őket attól a lehetőségtől, hogy szervezett formában, biztonságban az iskolaszövetkezetek számára biztosított kedvezményeket élvezve ismerkedhessenek meg a munka világával” – olvasható az ISZOSZ közleményében. Az ügy érdekében sikerült megnyerni a fiatalok szervezeteinek (HÖOK, NIT, VOSZ) együttműködését és az érdekképviseletek (MOSZ, SZTMSZ, MMOSZ) pártfogását, akikkel összefogva a DIÁKÉSZ és az ISZOSZ felvette a kapcsolatot az érintett szakpolitikusokkal, minisztériumokkal és hivatalokkal, e problémák megoldása érdekében.
2013. augusztus 29-től a csatolt Kormányrendelet szabályozza a diákok jogviszonyával, annak érvényével és igazolásával kapcsolatos változásokat, mely szerint a hallgatói jogviszony diákigazolvánnyal igazolható, a végzősök estében pedig a jogviszony a diákigazolvány érvényességéig tart.
A magyar felsőoktatásban jelenleg 234 ezer fő vesz részt nappali tagozatos oktatás keretében. A tanulmányok mellett munkát vállaló fiatalok aránya ebben a körben 2013-ban 45 százalék (DiákÉSZ-ISZOSZ független kutatás), azaz tanulmányok mellett munkát végző fiatalok száma közel a duplájára növekedett öt év alatt, mindez a hallgatói összlétszám csökkenése mellett. Az iskolaszövetkezeti keretek között munkát vállaló fiatalok száma öt év alatt 102 ezer főről 135 ezer főre emelkedett, akiknek 70 százaléka a felsőoktatásban tanul. Az Európai Unióban a 25 év alatti munkanélküli fiatalok száma 5,5 millió fő. Ez öt év alatt 40 százalékos emelkedés. Magyarországon ez idő alatt 18 százalékról 28,1 százalékra emelkedett, ami 56 százalékos emelkedés, azaz jóval az Unió átlaga feletti.
{module Forrás: edupress|none}