Férfi nevek jelentése és eredete

Férfi nevek jelentése és eredete

Férfi keresztnevek jelentése és eredete, abc sorrendbe rendezve:

ABA
- török-magyar eredetű; jelentése: apa.

ABÁD
- az Aba -d kicsinyítőképzős származéka.

ABBÁS
- latin eredetű; jelentése: apa, apát.

ABBOT
- héber eredetű; jelentése: apa.

ABDIÁS
- héber-görög eredetű; jelentése: Isten szolgája.

ÁBEL
- héber eredetű; jelentése: lehelet, mulandóság.

ABELÁRD
- francia eredetű; jelentése: méhész.

ABOD
- az Aba képzős származéka.

ABONY
- az Aba -ny kicsinyítőképzős származéka.

ABOS
- az Aba -s kicsinyítőképzős származéka.

ÁBRAHÁM
- héber eredetű; jelentése: a tömeg, a sokaság atyja.

ÁBRIS
- az Ábrahám becézett, kicsinyítőképzős alakjából.

ABSA
- héber eredetű; jelentése: apa.

ABSOLON
- héber eredetű; jelentése: a béke atyja.

ACHILLES
- görög-latin eredetű; jelentése: a kígyó fia.

ACSÁD
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ADALBERT
- germán eredetű; jelentése: nemes fény; fénylő nemesség.

ÁDÁM
- sumér-héber eredetű; jelentése: atyám.

ADELMÁR
- germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való, híres.

ADEODÁT
- latin eredetű; jelentése: Istentől adott.

ADOLÁR
- germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való férfi.

ADOLF
- germán eredetű; jelentése: nemes + farkas.

ADONISZ
- görög eredetű; jelentése: csinos, jóképű, gavallér.

ADONY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ADORJÁN
- latin eredetű; jelentése: Hadria városából való férfi.

ADRIÁN
- az Adorján eredetibb változata.

AGÁD
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

AGAPION
- görög eredetű; jelentése: szeretett.

AGATON
- görög eredetű; jelentése: jó, nemes.

AGENOR
- görög eredetű; jelentése: bátor.

AGGEUS
- héber eredetű; jelentése: ünnepi, vidám.

AGMÁND
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ÁGOST
- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

ÁGOSTON
- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

ÁHIM
- héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt.

AHMED
- arab eredetű; jelentése: dicséretre méltó.

AJÁD
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

AJTONY
- török-magyar eredetű; jelentése: arany.

AKÁCS
- görög-latin-magyar eredetű; jelentése: ártatlan.

ÁKOS
- török-magyar eredetű; jelentése: fehér sólyom.

ALADÁR
1. - török eredetű; jelentése: testőrhadnagy;
2. - germán eredetű; jelentése: mindenben hatalmas;
3. - iráni eredetű; jelentése: elöljáró.

ALADIN
- germán eredetű; jelentése: kis öreg.

ALAJOS
- germán-latin eredetű; jelentése: egész + bölcs.

ALÁN
- breton-angol eredetű; jelentése: (bizonytalan).

ALÁRD
- germán eredetű; jelentése: nemes, kemény.

ALBERT
- német eredetű; jelentése: nemes, fényes.

ALBIN
1. - latin eredetű; jelentése: fehér;
2. - germán eredetű; jelentése: nemes barát.

ALDÁN
- angol-német eredetű; jelentése: egyik ágon dán származású.

ALDÓ
- az Ald- kezdetű germán nevek közös becézőjéből önállósult.

ÁLDOR
- germán eredetű; jelentése: nemes uralkodó.

ALEX
- görög-latin eredetű; jelentése: harcra kész férfi.

ALFONZ
- germán eredetű; jelentése: nemes, készséges; harcra kész.

ALFRÉD
- germán eredetű; jelentése: tündér, tanács.

ALGERNON
- angol költői névadás.

ALI
- arab eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

ALMÁR
- germán eredetű; jelentése: nemessége által híres.

ÁLMOS
1. - magyar eredetű; jelentése: álombeli, megálmodott;
2. - török eredetű; jelentése: vétel;
3. - bolgár eredetű; jelentése: magasztos.

ALPÁR
- török-magyar eredetű; jelentése: hős férfi.

ALVIÁN
- orosz eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ALVIN
- germán eredetű; jelentése: nemes barát.

AMADÉ
- latin eredetű; jelentése: szeresd az Istent!

AMAND
- latin eredetű; jelentése: szeretetreméltó.

AMBOS
- az Ambrus régi -s kicsinyítőképzős formája.

AMBRUS
- görög eredetű; jelentése: halhatatlan.

ÁMON
- héber eredetű; jelentése: igazmondó; művész.

ÁMOS
- héber eredetű; jelentése: terhet vivő, megrakott.

ANASZTÁZ
- görög eredetű; jelentése: a feltámadott.

ANATOL
- görög eredetű; jelentése: napkeleti országból való.

ANDOR
- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ANDOS
- az András régi becéző formájából önállósult.

ANDRÁS
- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ANDRÉ
- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ANGELUS
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten követe, angyal.

ANGUSZ
- kelta eredetű; jelentése: kivételes, kiváló, kiemelkedő.

ANTAL
- latin eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.

ANTIGON
- görög eredetű; jelentése: nemessége által kiemelkedő.

ANTOS
- az Antal régi -s kicsinyítőképzős formája.

ANZELM
- germán eredetű; jelentése: az istenség védelme alatt álló.

ÁNYOS
- görög-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

APOLLINÁR
- latin eredetű; jelentése: Apollóhoz hasonló.

APOR
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

APOSTOL
- görög eredetű; jelentése: követ, küldött, apostol.

APRÓD
- magyar eredetű; jelentése: apród, fegyverhordozó.

ARCHIBALD
- germán eredetű; jelentése: igazi, merész, hős férfi.

ARÉTÁSZ
- görög eredetű; jelentése: keresztény királyok neveiből.

ARIÁN
- latin eredetű; jelentése: hadriai.

ARIEL
- héber eredetű; jelentése: Isten oroszlánja; Isten tűzhelye.

ARION
- görög eredetű; jelentése: a gyors, az erős.

ARISZTID
- görög-latin eredetű; jelentése: nemes származású.

ARKÁD
- görög-latin eredetű; jelentése: Árkádiából való férfi.

ÁRKOS
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ARLEN
- ír-gall eredetű; jelentése: biztosíték, zálog, ígéret.

ARMAND
- Herman francia megfelelője.

ÁRMIN
- latin eredetű; jelentése: hadi férfi.

ARNOLD
- germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó.

ARNÓT
- germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó.

ÁRON
- héber eredetű; jelentése: ihletett, tisztánlátó.

ÁRPÁD
- magyar eredetű; jelentése: árpa.

ARSZLÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: oroszlán.

ARTEMON
- görög eredetű; jelentése: ép, egészséges.

ARTÚR
- kelta-angol eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ARVID
- svéd eredetű; jelentése: sas a viharban.

ARZÉN
- görög-latin eredetű; jelentése: erőteljes, férfias.

ASZTER
- görög eredetű; jelentése: csillag.

ATÁD
- török-magyar eredetű; jelentése: apa.

ATANÁZ
- görög eredetű; jelentése: halhatatlan.

ATILLA
- gót eredetű; jelentése: szeretett atyánk.

ATLASZ
- görög-arab eredetű; jelentése: szövetfajta; sima

ATOS
- magyar eredetű; jelentése: apa.

ATTILA
- gót eredetű; jelentése: szeretett apánk.

AURÉL
- latin eredetű; jelentése: aranyos.

AURÉLIÁN
- latin eredetű; jelentése: az Aurelius nemzetséghez tartozó férfi.

AVENÁR
- héber eredetű; jelentése: apa, szövétnek.

AXEL
- héber-dán-svéd eredetű; jelentése: a béke atyja.

AZÁR
- héber-görög eredetű; jelentése: akit Jehova segít.

BÁCS
- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

BAGAMÉR
- szláv eredetű; jelentése: isten, béke.

BAJÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: gazdag.

BAJNOK
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

BALABÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: karvaly.

BALAMBÉR
- vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BALÁR
- magyar eredetű; jelentése: bolgár.

BALÁZS
- latin-magyar eredetű; jelentése: királyi.

BALDÓ
- német eredetű; jelentése: merész.

BALDVIN
- német-angol eredetű; jelentése: bátor barát.

BÁLINT
- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

BALTAZÁR
- asszír-babilóniai-német eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét.

BÁN
- magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

BANDÓ
- az András önállósult becézője.

BÁNK
- a Bán magyar méltóságnév -k kicsinyítőképzős származéka.

BÁNOS
- a Bán kicsinyítőképzős származéka.

BARABÁS
- görög-szláv eredetű; jelentése: Abbasz fia.

BARDÓ
- germán eredetű; jelentése: csatabárd, farkas.

BARNA
- a Barnabás önállósult magyar rövidülése.

BARNABÁS
- arámi-héber eredetű; jelentése: a vigasztalás fia.

BARÓT
- török-magyar eredetű; jelentése: menyét, nyest.

BARS
- magyar eredetű; jelentése: bors.

BARTAL
- arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia.

BARTOLÓMEÓ
- héber eredetű; jelentése: szántóvető, földműves.

BARTOS
- a Bertalan régi magyar Bartalom formájából.

BATÓ
- magyar eredetű; jelentése: buzogány.

BÁTONY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BÁTOR
- török-magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

BAZIL
- görög-latin eredetű; jelentése: királyi.

BAZSÓ
- a Bazil régi magyar formájából.

BECSE
- török-magyar eredetű; jelentése: kánya.

BEDŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BEKÉNY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BEKŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BÉLA
1. - magyar eredetű; jelentése: bél, belső rész;
2. - török eredetű; jelentése: előkelő;
3. - héber eredetű; jelentése: világot elnyelő.

BELIÁN
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BELIZÁR
- germán eredetű; jelentése: egy bizánci hadvezér nevéből.

BENCE
- latin eredetű; jelentése: győztes.

BENDE
- a Benedek becéző rövidüléséből.

BENDEGÚZ
- hun-magyar eredetű; jelentése: Attila hun uralkodó atyjának nevéből.

BENE
- a Benedek régi magyar becézőjéből.

BENEDEK
- latin eredetű; jelentése: áldott.

BÉNI
- a Benjámin régi magyar formájának rövidüléséből.

BENIGNUSZ
- latin eredetű; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró.

BENJÁMIN
- héber eredetű; jelentése: a szerencse fia.

BENKE
- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.

BENKŐ
- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.

BENŐ
- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.

BERCEL
- bolgár-kabar-magyar eredetű; jelentése: bércen, azaz dombos, tüskés területen túli rész.

BERENGÁR
- germán eredetű; jelentése: medve, lándzsa.

BERÉNY
- magyar eredetű; jelentése: régi magyar törzsnévből.

BERGER
- francia eredetű; jelentése: pásztor, juhász.

BERISZLÓ
- szláv-magyar eredetű; jelentése: Pribina dicsősége.

BERNÁT
- germán eredetű; jelentése: erős, mint a medve.

BERTALAN
- arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia.

BERTOLD
- germán eredetű; jelentése: pompával uralkodó.

BERTRAM
- germán eredetű; jelentése: ragyogó, holló.

BESE
- török-magyar eredetű; jelentése: kánya.

BOÁZ
- héber eredetű; jelentése: erős.

BOCSÁRD
- német-magyar eredetű; jelentése: erős védelmező.

BOD
- török-magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág.

BÓDOG
- magyar eredetű; jelentése: boldog, gazdag.

BODOMÉR
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BODONY
- magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág.

BODOR
- magyar eredetű; jelentése: göndör.

BOGÁT
- szláv-magyar eredetű; jelentése: gazdag.

BOGDÁN
- szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

BOLDIZSÁR
- asszír-babilóniai-német-magyar eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét.

BONIFÁC
- latin eredetű; jelentése: a jó sors embere; jótevő.

BÓNIS
- a Bonifác régi magyar becézőjéből.

BORBÁS
- a Barabás alakváltozata.

BORISZ
- orosz- bolgár eredetű; jelentése: harc, harcos.

BORS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

BOTÁR
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BOTOND
- magyar eredetű; jelentése: buzogányos harcos.

BOTTYÁN
- Bothianus hitvalló nevéből.

BOZSIDÁR
- szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

BÖKÉNY
- török-magyar eredetű; jelentése: erdős, erdős domb, dombhát.

BRÚNÓ
- ófelnémet eredetű; jelentése: barna, barnamedve.

BRÚTUSZ
- latin eredetű; jelentése: nehézkes, esetlen, együgyű.

BUDA
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

BULCSÚ
- török-magyar eredetű; jelentése: vért keverő, vért kibocsátó.

BUZÁD
- magyar eredetű; jelentése: búza.

CECIL
- a Cecilián becéző rövidüléséből önállósult.

CECILIÁN
- latin-francia eredetű; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó férfi; vak.

CELESZTIN
- latin eredetű; jelentése: az égnek, vagyis az Istennek szentelt.

CÉZÁR
- etruszk-latin eredetű; jelentése: hosszú hajú, dús hajú; vág.

CICERÓ
- latin eredetű; jelentése: borsó.

CIPRIÁN
- latin eredetű; jelentése: Ciprus szigetéről származó férfi.

CIRILL
- görög-latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, az Istennek szentelt.

CIRJÉK
- görög eredetű; jelentése: az uralkodóhoz tartozó.

CÍRUS
- perzsa-görög-latin eredetű; jelentése: uralkodó, Nap.

CSABA
- török-magyar eredetű; jelentése: pásztor, kóborló.

CSÁK
- török-magyar eredetű; jelentése: ütő.

CSANÁD
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSÁT
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSATÁD
- magyar eredetű; jelentése: csata.

CSATÁR
1. - magyar eredetű; jelentése: a várjobbágyok egyik fajtája.
2. - szláv eredetű; jelentése: pajzskészítő.

CSATÓ
- magyar eredetű; jelentése: csat.

CSEGŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSEKE
- török-magyar eredetű; jelentése: húzó, vivő.

CSENGER
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSÉPÁN
- az István szláv eredetű, régi magyar alakváltozata.

CSEPEL
- magyar eredetű; jelentése: sarjadékerdő.

CSOBÁD
- a Csaba kicsinyítőképzős származéka.

CSOBÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: pásztor.

CSOMBOR
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

CSONGOR
- török-magyar eredetű; jelentése: vadászmadár.

CSÖRSZ
- szláv eredetű; jelentése: ördög.

DAGOBERT
- germán eredetű; jelentése: ragyogó, mint a nap.

DAGOMÉR
- germán eredetű; jelentése: híres, mint a ragyogó nap.

DALIBOR
- cseh eredetű; jelentése: (ismeretlen).

DALTON
- óangol eredetű; jelentése: völgyből való.

DAMÁZ
- görög eredetű; jelentése: szelídítő, legyőző.

DAMJÁN
- görög-latin eredetű; jelentése: a népből származó; legyőző.

DAMOS
- a Damján rövidített, kicsinyítőképzős alakváltozata.

DÁNIEL
- héber eredetű; jelentése: Isten a bírám.

DANILÓ
- a Dániel szláv megfelelője.

DÁNOS
- a Dániel régi magyar kicsinyítőképzős származéka.

DANTE
- latin eredetű; jelentése: kitartó, állhatatos.

DÁRIUS
- latin-perzsa-görög eredetű; jelentése: hatalmas.

DÁVID
- héber eredetű; jelentése: kedvelt, szeretett; egyesítő.

DELI
- magyar eredetű; jelentése: dalia, vitéz.

DEMÉNY
- a Demjén régi magyar alakváltozata.

DEMETER
- görög-szláv eredetű; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott.

DEMJÉN
- a Damján önállósult alakváltozata.

DÉNES
- görög eredetű; jelentése: Dionüszosznak, a bor és a szőlő istenének ajánlott.

DEODÁT
- az Adeodát rövidüléséből önállósult.

DETRE
- germán eredetű; jelentése: nép + hatalmas.

DÉVALD
- germán eredetű; jelentése: nép + merész.

DEZSÉR
- a Dezső régi magyar alakja.

DEZSŐ
- latin-magyar eredetű; jelentése: óhajtott, kívánt gyermek.

DIOMÉD
- görög eredetű; jelentése: Istentől elhatározott, Isten akarata szerint való.

DITMÁR
- germán eredetű; jelentése: nép + híres.

DOMÁN
- kun-magyar eredetű; jelentése: köd.

DOMICIÁN
- latin eredetű; jelentése: legyőző, meghódító.

DOMINIK
- latin-szláv eredetű; jelentése: az Istenhez tartozó, az Istennek szentelt.

DOMOKOS
- a Domonkos önállósult alakváltozata.

DOMONKOS
- latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, Istennek szentelt.

DOMOS
- a Domonkos, Domokos rövidült, kicsinyítőképzős származéka.

DONALD
- skót-kelta eredetű; jelentése: világ + hatalmas; bátor + férfias.

DONÁT
- latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.

DORIÁN
- angol eredetű; jelentése: dór férfi.

DORMÁN
- besenyő eredetű; jelentése: (ismeretlen).

DÖME
- a Dömötör rövidült formájának kicsinyítőképzős származéka.

DÖMÖTÖR
- a Demeter magyar alakváltozata.

DUKÁSZ
- görög eredetű; jelentése: vezér, vezető.

DUSÁN
- délszláv eredetű; jelentése: lélek.

EDE
- az Edvárd német rövidüléséből önállósult.

EDGÁR
- ószász-angol eredetű; jelentése: vagyon + dárda.

EDIZON
- angolszász eredetű; jelentése: Ádám leszármazottja.

EDMOND
- germán eredetű; jelentése: az öröklött birtokot megőrző.

EDÖMÉR
- kun eredetű; jelentése: (ismeretlen).

EDVÁRD
- germán eredetű; jelentése: a birtokát megőrző.

EDVIN
- germán eredetű; jelentése: az örökös barátja.

EFRAIM
- héber eredetű; jelentése: kettős termés, kettős örökség.

EGBERT
- germán eredetű; jelentése: kard + híres, fényes.

EGMONT
- germán eredetű; jelentése: fegyver + védő.

EGON
- az Egbert, Egmont, stb. ószász és középnémet bezézőjéből önállósult.

EGYED
- görög-magyar eredetű; jelentése: pajzshordozó.

ELEK
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ELEMÉR
- vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ÉLIÁS
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Jahve az én Istenem.

ELIHU
- héber eredetű; jelentése: Isten az Úr.

ELÍGIUSZ
- latin eredetű; jelentése: kiválasztott.

ELIZEUS
- héber eredetű; jelentése: Isten a szabadulás.

ELLÁK
- hun eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ELMÁR
- germán eredetű; jelentése: mindenütt híres.

ELMÓ
- az Elmár becézőjéből önállósult.

ELŐD
- magyar eredetű; jelentése: elsőszülött, ős.

ELTON
- angol eredetű; jelentése: öreg faluból való.

EMÁNUEL
- héber eredetű; jelentése: velünk az Isten.

EMIL
- latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő.

EMILIÁN
- latin eredetű; jelentése: az Aemilius nemzetségből származó férfi.

EMŐD
- magyar eredetű; jelentése: anyácska.

ENDRE
- német-szláv-magyar eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ÉNEÁS
- görög-magyar eredetű; jelentése: mondai hős nevéből.

ENGELBERT
- germán eredetű; jelentése: híres az angolok között.

ENGELHARD
- germán eredetű; jelentése: vakmerő az angolok között.

ÉNOK
- héber eredetű; jelentése: a felszentelt.

ERAZMUS
- görög-latin-holland eredetű; jelentése: óhajt, kíván.

ERHARD
- germán eredetű; jelentése: becsület + erős.

ERIK
- alnémet-északi germán eredetű; jelentése: nagyrabecsült.

ERNÁK
- hun eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ERNŐ
- ófelnémet eredetű; jelentése: komoly, határozott.

ERNYE
- török-magyar eredetű; jelentése: férfi.

ERVIN
- germán eredetű; jelentése: a hadsereg barátja; vadkan erejű jó barát.

ETE
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

ETELE
- hun-magyar eredetű; jelentése: szeretett apánk.

EUGÉN
- görög-német eredetű; jelentése: előkelő, nemes nemzetségből való.

EUSZTÁK
- görög-latin eredetű; jelentése: dús kalászú, termékeny.

EUTIM
- görög eredetű; jelentése: nemes + tisztelet.

ÉVALD
- germán eredetű; jelentése: jog és törvény szerint uralkodó.

EVARISZT
- görög eredetű; jelentése: derék, ügyes, legjobb.

EZÉKIEL
- héber eredetű; jelentése: az Isten erős, hatalmas.

ÉZSAIÁS
- héber eredetű; jelentése: Isten az üdvösség.

ÉZSAU
- héber eredetű; jelentése: szőrös, bozontos, nyers, durva.

FÁBIÁN
- latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó férfi.

FÁBIUSZ
- latin eredetű; jelentése: babtermelő; Fabia városából való.

FABÓ
- a Fábián régi magyar kicsinyítőképzős származéka.

FARKAS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

FAUSZTUSZ
- latin eredetű; jelentése: szerencsés.

FEDOR
- a Teodor orosz megfelelőjéből.

FELICIÁN
- latin eredetű; jelentése: boldog.

FÉLIX
- latin eredetű; jelentése: boldog.

FERDINÁND
- germán eredetű; jelentése: béke + merész.

FERENC
- francia-latin eredetű; jelentése: francia.

FIDÉL
- latin eredetű; jelentése: hűséges.

FILEMON
- görög eredetű; jelentése: barátságos, nyájas, szíves érzelmű.

FILIBERT
- germán eredetű; jelentése: messze földön híres.

FILOMÉN
- görög eredetű; jelentése: szeretett.

FIRMIN
- latin eredetű; jelentése: szilárd jellemű.

FLORENTIN
- latin eredetű; jelentése: virágzó, tekintélyes.

FLÓRIÁN
- latin eredetű; jelentése: virágos, virágzó.

FLÓRIS
- a Flórián -s kicsinyítőképzős származéka.

FODOR
- magyar eredetű; jelentése: göndör hajú.

FOLKUS
1. - német-magyar eredetű; jelentése: nép + híres;
2. - latin-francia eredetű; jelentése: vízityúk, szárcsa.

FÓRIS
- a Flóris régi magyar változata.

FORTUNÁT
- latin eredetű; jelentése: boldog.

FREDERIK
- német eredetű; jelentése: békés, nyugodt.

FRIDOLIN
- germán eredetű; jelentése: Isten oltalma alatt álló.

FRIGYES
- német-magyar eredetű; jelentése: béke + hatalom.

FÜLÖP
- görög eredetű; jelentése: lókedvelő.

GÁBOR
- héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.

GÁBRIEL
- héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.

GÁL
- kelta-ír eredetű; jelentése: kakas.

GÁLOS
- a Gál régi teljesebb magyar alakja.

GARA
- török eredetű; jelentése: héja.

GÁSPÁR
- perzsa eredetű; jelentése: kincset megőrző.

GASZTON
- germán eredetű; jelentése: (bizonytalan).

GAZSÓ
- a Gáspár régi magyar -ó kicsinyítőképzős alakjából.

GEDEON
- héber eredetű; jelentése: harcos, vágó, romboló.

GEDŐ
- a Gedeon régi magyar -ő kicsinyítőképzős származéka.

GELLÉN
- a Kilián régi magyar változata.

GELLÉRT
- német eredetű; jelentése: gerely + kemény.

GEMINIÁN
- latin eredetű; jelentése: iker.

GERASZIM
- görög eredetű; jelentése: tiszteletreméltó.

GERÉB
- szász-magyar eredetű; jelentése: községi bíró.

GERGELY
- görög eredetű; jelentése: éberen őrködő.

GERGŐ
- a Gergely magyar alakváltozata.

GERJÉN
- görög-német-magyar eredetű; jelentése: legidősebb fiútestvér; legidősebb elöljáró.

GERMÁN
- német eredetű; jelentése: dárda, kelevéz; édes testvér

GEROLD
- germán eredetű; jelentése: dárda + hatalom.

GERŐ
- a Gergely és a Gerhard rövidült, -ő kicsinyítőképzős származéka.

GERZSON
- héber eredetű; jelentése: az idegen, a száműzött.

GÉZA
- török-német-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

GIBÁRT
- német-magyar eredetű; jelentése: adakozó kedvű + erős.

GIDA
- a Gedeon név Gideon alakváltozatának rövidített, kicsinyítőképzős származéka.

GILBERT
- német eredetű; jelentése: híres a szabad nemesek fiai között.

GILGAMES
- mezopotámiai eredetű; jelentése: (ismeretlen).

GOBERT
- germán eredetű; jelentése: Isten segítsége révén híres.

GODVIN
- angol-holland eredetű; jelentése: Isten barátja.

GORDON
- skót-angol eredetű; jelentése: (ismeretlen).

GORGIÁS
- latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

GOTFRID
- német eredetű; jelentése: Isten oltalma alatt álló.

GOTHÁRD
- német eredetű; jelentése: Isten segítségével erős.

GOTLÍB
- germán eredetű; jelentése: Isten gyermeke.

GRACIÁN
- latin eredetű; jelentése: kellemes, kedves, bájos.

GREGORI
- görög eredetű; jelentése: éber, szemfüles.

GUJDÓ
- német eredetű; jelentése: erdőből származó.

GUSZTÁV
- skandináv-német eredetű; jelentése: a gótok támasza.

GÜNTER
- német eredetű; jelentése: a harcosok seregének vezére.

GYÁRFÁS
- görög-latin eredetű; jelentése: idős férfi.

GYENES
- a Dénes régi magyar alakváltozata.

GYÖRE
- a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka.

GYÖRGY
- görög-latin eredetű; jelentése: földműves, gazdálkodó.

GYÖRK
- a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka.

GYŐZŐ
- a Viktor magyarító lefordítása.

GYULA
- bolgár-török-magyar eredetű; jelentése: magyar méltóságnév.

HAMILKÁR
- föníciai eredetű; jelentése: Melkart istenség kegyessége, jóindulata.

HANNIBÁL
- föníciai eredetű; jelentése: Baal isten kegyelme.

HANNÓ
- ófelnémet eredetű; jelentése: védelem.

HARALD
- germán eredetű; jelentése: hadsereg + merész.

HARKÁNY
- magyar eredetű; jelentése: harkály.

HARLÁM
- orosz eredetű; jelentése: örömtől ragyogó.

HARRI
- a Henrik angol becézőjéből alakult.

HARTVIG
- germán eredetű; jelentése: merész a harcban.

HASSZÁN
- arab eredetű; jelentése: szép.

HEKTOR
- görög eredetű; jelentése: uralkodó.

HELIODOR
- görög eredetű; jelentése: a napisten ajándéka.

HÉLIOSZ
- görög eredetű; jelentése: nap, napisten.

HENRIK
- germán eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

HERBERT
- germán eredetű; jelentése: hadsereg + fény.

HERMAN
- germán eredetű; jelentése: hadi férfi.

HERMÉSZ
- görög eredetű; jelentése: beszélni, megmagyarázni.

HEROLD
- a Harald német változata.

HETÉNY
- magyar eredetű; jelentése: a hetedik gyermek.

HIADOR
- a Heliodor régi magyar változata.

HILÁRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám, jókedvű.

HILMÁR
- német eredetű; jelentése: a harcban hírnevessé vált.

HIPPOLIT
- görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó, eloldozó.

HÓDOS
- magyar eredetű; jelentése: hódvadász.

HOLLÓ
- magyar eredetű; jelentése: hollófekete haj.

HONORÁTUSZ
- latin eredetű; jelentése: tisztelt, tiszteletben álló, tiszteletreméltó.

HONÓRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: tiszteletreméltó.

HONT
- német eredetű; jelentése: kutyatartó, kutyabarát.

HORÁC
- görög-latin-német eredetű; jelentése: ifjú, virágzó.

HUBA
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

HUBERT
- német eredetű; jelentése: szelleme által kiváló.

HUGÓ
- germán eredetű; jelentése: értelmes, intelligens.

HUMBERT
- német eredetű; jelentése: ereje által ragyogó.

HUNOR
- török-magyar eredetű; jelentése: onogur (népnév).

HÜMÉR
- latin-magyar eredetű; jelentése: hűséges.

IBRÁNY
- az Ábrahám alakváltozata.

IGNÁC
- latin eredetű; jelentése: tűz.

IGOR
- német-orosz eredetű; jelentése: Yngvi isten segítségével oltalmazó.

ILÁRION
- a Hiláriusz görögös formája.

ILDEFONZ
- germán-nyugati gót eredetű; jelentése: harcra kész.

ILIÁN
- görög-orosz eredetű; jelentése: nap.

ILLÉS
- az Éliás önállósult változata.

ILMÁR
1. - a Hilmár alakváltozata.
2. - a finn Ilmár mondai hős nevéből.

IMBERT
- fríz eredetű; jelentése: nagy, hatalmas + ragyogó.

IMMÁNUEL
- héber eredetű; jelentése: Isten velünk van.

IMRE
- germán eredetű; jelentése: hatalmas, híres, királyi.

INCE
- latin eredetű; jelentése: senkinek sem ártó.

IPOLY
- görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó.

IRÉNEUSZ
- görög-latin eredetű; jelentése: békés.

ISTVÁN
- görög-német-magyar eredetű; jelentése: virágkoszorú.

IVÁN
1. - a régi magyar Ivános rövidülése;
2. - orosz eredetű; jelentése: Isten kegyelmes.

IVÓ
1. - germán eredetű; jelentése: tiszafa;
2. - az Iván szláv becézője.

IVOR
1. - ír-skót-velszi eredetű; jelentése: úr, uralkodó;
2. - az Igor ukrán és belorusz változata;
3. - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

IZAIÁS
- az Ézsaiás alakváltozata.

IZIDOR
- görög-latin eredetű; jelentése: Ízisz egyiptomi istennő ajándéka.

IZMAEL
- héber eredetű; jelentése: Isten meghallgat.

IZOR
- az Izidor magyar nyelvújítási alakváltozata.

IZRAEL
- héber eredetű; jelentése: Isten harcosa; Isten uralkodjon.

IZSÁK
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: nevetés.

IZSÓ
1. - az Ézsau alakváltozata;
2. - a József régi Izsóf változatának rövidülése;
3. - az Izsák becézője.

JÁCINT
- görög-latin eredetű; jelentése: a virág neve.

JAGELLÓ
- lengyel-litván eredetű; jelentése: Jagailo litván nagyfejedelem nevéből.

JAKAB
- héber eredetű; jelentése: (bizonytalan).

JÁKÓ
- a Jákob önállósult becézőjéből.

JÁKOB
- a Jakab eredeti alakváltozata.

JAKUS
- a régi Jakob rövidített, -s kicsinyítőképzős származéka.

JÁNOS
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.

JANUÁR
- latin eredetű; jelentése: Janus istennek szentelt.

JÁRFÁS
- a Gyárfás régi magyar alakváltozata.

JÁZON
- görög-német-magyar eredetű; jelentése: gyógyulást hozó.

JENŐ
- magyar eredetű; jelentése: a hatodik magyar honfoglaló törzs neve.

JEREMIÁS
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten felemel.

JEROMOS
- görög eredetű; jelentése: szent nevű.

JOAKIM
- héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt.

JÓB
- héber eredetű; jelentése: tűrő, üldözött.

JOEL
- héber eredetű; jelentése: Jahve az Isten.

JOHANN
- héber eredetű; jelentése: Isten kegyes ajándéka.

JÓNÁS
- héber eredetű; jelentése: galamb.

JONATÁN
- héber eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

JORDÁN
- héber eredetű; jelentése: lefelé folyó.

JOZAFÁT
- héber eredetű; jelentése: Jahve ítél.

JÓZSEF
- héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.

JÓZSIÁS
- héber eredetű; jelentése: Isten a védelmezőm.

JÓZSUA
- héber eredetű; jelentése: akinek a segítsége Istentől való.

JUKUNDUSZ
- latin eredetű; jelentése: kellemes (ember).

JULIUSZ
- a Juliánusz alakváltozata.

JULIÁNUSZ
- latin eredetű; jelentése: a Julius nemzetséghez tartozó férfi.

JUSZTIN
- a Jusztusz továbbképzett alakja.

JUSZTUSZ
- latin eredetű; jelentése: igazságos, igazságszerető ember.

JUTAS
- török-magyar eredetű; jelentése: faló, nyelő.

KABOS
- a Jakab név régi magyar Jakabos megfelelőjének rövidülése.

KADA
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KADOSA
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KAJETÁN
- latin eredetű; jelentése: Gaeta városából való férfi.

KÁL
- török-magyar eredetű; jelentése: marad.

KÁLEB
- héber eredetű; jelentése: merész, bátor, indulatos.

KÁLMÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: maradék.

KALVIN
- latin eredetű; jelentése: kopasz.

KAMILL
- latin eredetű; jelentése: nemesi születésű fiúgyermek, aki az áldozatoknál szolgált.

KAMILLÓ
- a Kamill olasz megfelelője.

KÁIN
- héber eredetű; jelentése: szerzemény, nyereség, tulajdon.

KÁN
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KANDID
- latin eredetű; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó.

KANUT
- skandináv eredetű; jelentése: előkelő származású férfi.

KAPLONY
- török-magyar eredetű; jelentése: tigris.

KAPOLCS
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KARÁCSON
- magyar eredetű; jelentése: karácsony.

KARÁD
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KARDOS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

KARION
- görög eredetű; jelentése: Karia tartományból való férfi.

KÁRMÁN
- német-magyar eredetű; jelentése: derék ember.

KÁROLY
1. - magyar eredetű; jelentése: karvaly, turul;
2. - germán-latin eredetű; jelentése: legény, fiú.

KARSA
- török-magyar eredetű; jelentése: ölyv, sólyom, kánya, vércse.

KARTAL
- török-magyar eredetű; jelentése: kánya, sas.

KÁSZON
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KASSZIÁN
- latin eredetű; jelentése: a Cassius nemzetséghez tartozó férfi.

KASZTOR
- görög eredetű; jelentése: önmagát kitüntető.

KATAPÁN
- görög-magyar eredetű; jelentése: feljebbvaló.

KAZIMÍR
- lengyel eredetű; jelentése: békealapító; békebontó.

KÁZMÉR
- a Kazimír magyarosabb alakja.

KELED
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KELEMEN
- latin eredetű; jelentése: jámbor, szelíd.

KELEN
- a Kelemen rövidülésének alakváltozata.

KEMENES
- magyar eredetű; jelentése: kemencés.

KENDE
- kazár magyar eredetű; jelentése: régi kazár méltóságnévből.

KENESE
- szláv-magyar eredetű; jelentése: a király vagy a herceg birtoka.

KENÉZ
- gót-szláv-magyar eredetű; jelentése: herceg.

KERECSEN
- magyar eredetű; jelentése: kerecsensólyom.

KERÉNY
- latin eredetű; jelentése: lándzsás.

KERESZTÉLY
- latin-magyar eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

KESZŐ
- török-magyar eredetű; jelentése: vágó; rész, darab, töredék.

KEVE
- magyar eredetű; jelentése: kövecske.

KEVIN
- kelta eredetű; jelentése: kedves, szíves, nemes, szelíd, finom.

KILÉNY
- a Kilián régi magyar alakváltozata.

KILIÁN
- kelta eredetű; jelentése: szerzetes.

KIRILL
- a Cirill görögös változata.

KLEOFÁS
- görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége, hírneve.

KLEON
- görög eredetű; jelentése: dicsőség.

KLÉTUS
- görög-latin eredetű; jelentése: jó segítő.

KOCSÁRD
- a német Gotthárd régi magyarosodott alakja.

KOLOS
- német-latin-magyar eredetű; jelentése: iskolához tartozó, tanító, tanuló

KOLUMBÁN
- latin eredetű; jelentése: galamb.

KOLUMBUSZ
- latin eredetű; jelentése: hímgalamb.

KONRÁD
- német eredetű; jelentése: merész + tanács.

KONSTANTIN
- latin eredetű; jelentése: Constantius családjához tartozó; szilárd, állhatatos, következetes.

KONT
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KOPPÁNY
- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

KORIDON
- latin eredetű; jelentése: Vergilius alkotta irodalmi név.

KORIOLÁN
- latin eredetű; jelentése: Corioliból való férfi.

KORNÉL
- latin eredetű; jelentése: somfa; szarv.

KORVIN
- latin eredetű; jelentése: holló.

KÓSA
- magyar eredetű; jelentése: kos.

KOZMA
- latin eredetű; jelentése: dísz, ékesség, dicséret.

KÖTÖNY
- török-magyar eredetű; jelentése: élőlény hátsó része.

KRISTÓF
- görög eredetű; jelentése: Krisztust hordozó.

KRISZTIÁN
- latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

KUND
- magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

KUNÓ
- a Konrád német becézőjéből.

KURSZÁN
- török eredetű; jelentése: keselyű.

KÜRT
- török-magyar eredetű; jelentése: vihar.

LABORC
- bolgár-szláv-török eredetű; jelentése: hős párduc.

LADOMÉR
- a Vladimir régi magyar formája.

LAJOS
- germán-francia eredetű; jelentése: hírnév + háború.

LAMBERT
- német eredetű; jelentése: országszerte híres.

LANTOS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

LARION
- az Ilárion önállósult szláv becézője.

LÁSZLÓ
- szláv eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség.

LÁZÁR
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten a segítőm.

LÁZÓ
- a Lázár becézőjéből önállósult.

LEANDER
- görög-latin eredetű; jelentése: a nép fia.

LEHEL
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

LÉL
- finnugor-magyar eredetű; jelentése: kürtös, kürtfúvó.

LÉNÁRD
- germán eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.

LEÓ
- görög eredetű; jelentése: oroszlán.

LEON
- a Leó görög változatából.

LEONÁRD
- német-francia eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.

LEONIDÁSZ
- görög eredetű; jelentése: Leon nevű apától származó fiúgyermek.

LEOPOLD
- germán eredetű; jelentése: merész a népben és a hadseregben.

LEVENTE
- magyar eredetű; jelentése: levő, létező.

LÉVI
- héber eredetű; jelentése: szövetség.

LIBERÁTUSZ
- latin eredetű; jelentése: felszabadított.

LIBÉRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: szabad.

LIONEL
- francia-angol eredetű; jelentése: oroszlán.

LIPÓT
- a Leopold bajor változatából.

LÍVIUSZ
- latin eredetű; jelentése: ólomszínű, kékes.

LIZANDER
- spártai-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

LORÁND
- a Lóránt régies változata.

LÓRÁNT
- germán eredetű; jelentése: dicsőség + merész.

LOTÁR
- ófrank-német eredetű; jelentése: hírneves harcos.

LŐRINC
- latin eredetű; jelentése: Laurentum vidékéről származó férfi; babérkoszorúval díszített.

LUCIÁN
- latin eredetű; jelentése: Lucius családjából származó.

LÚCIUSZ
- latin eredetű; jelentése: virradatkor született.

LUKÁCS
- latin eredetű; jelentése: Luciana tartományból való férfi.

MAGNUSZ
- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas termetű.

MAJLÁT
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

MAKABEUS
- héber eredetű; jelentése: kalapácsoló.

MAKÁR
- görög eredetű; jelentése: boldog.

MALAKIÁS
- héber eredetű; jelentése: angyal, Isten követe, küldöttje.

MANASSÉ
- héber eredetű; jelentése: az elfelejtett ember.

MANDEL
- germán eredetű; jelentése: mandula.

MANFRÉD
- német eredetű; jelentése: erős, férfias, védelmező.

MANÓ
- a Mánuel kicsinyítőképzős származékából önállósult.

MÁNUEL
- az Emánuel több nyelvben meglévő rövidülése.

MARCELL
- latin eredetű; jelentése: Mars istenhez tartozó, neki szentelt.

MARCIÁN
- latin eredetű; jelentése: a Martius nemzetséghez tartozó férfi.

MARIÁN
- latin eredetű; jelentése: a Marius nemzetséghez tartozó férfi.

MÁRIÓ
- a Máriusz olasz változatából.

MÁRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: férfi.

MÁRK
- a Márkus rövidüléséből.

MARKÓ
- a Márkus -ó kicsinyítőképzős származékából.

MÁRKUS
- latin eredetű; jelentése: Mars hadistenhez tartozó, neki szentelt.

MARÓT
- szláv-magyar eredetű; jelentése: Morava menti, morva.

MÁRTON
- latin eredetű; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor.

MARTOS
- a Márton rövidült, kicsinyítőképzős régi magyar származékából.

MÁRTON
- héber eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.

MÁTYÁS
- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.

MÁTÉ
- héber eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.

MAXIM
- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.

MAXIMILIÁN
- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.

MEDÁRD
- német eredetű; jelentése: hatalmas + erős.

MEGYER
- magyar eredetű; jelentése: magyar.

MELITON
- görög eredetű; jelentése: mézzel teletöltő.

MENDEL
- az Emánuel, Immánuel önállósult német változatából.

MÉNRÓT
- ismeretlen eredetű; jelentése: a magyarság mondai ősapjának nevéből.

MENYHÉRT
- héber eredetű; jelentése: királyi fény.

METÓD
- görög-latin eredetű; jelentése: kutatás, nyomozás; csel, furfang.

MIHÁLY
- héber eredetű; jelentése: az Istenhez hasonló.

MIKE
- a Mikhál (ma: Mihály) régi önállósult becézőjéből.

MIKEÁS
- héber-latin eredetű; jelentése: kicsoda olyan, mint az Isten?

MIKES
- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.

MIKLÓS
- görög-szláv eredetű; jelentése: győzelem + nép.

MIKÓ
- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.

MIKSA
- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.

MILÁN
- szláv eredetű; jelentése: kedves.

MILOS
- a Milo- kezdetű szláv nevek kicsinyítőképzős szláv becézőjéből.

MIRKÓ
- szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).

MIRON
- görög eredetű; jelentése: síró; kenet, illatos olaj.

MODESZTUSZ
- latin eredetű; jelentése: egyszerű, szerény.

MÓR
- a Móric rövidüléséből.

MORGAN
- velszi eredetű; jelentése: nagy + világos, tiszta; tengeren született.

MÓRIC
- latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen.

MÓZES
- héber eredetű; jelentése: vízből kihúzott.

NÁNDOR
- vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan).

NAPÓLEON
- olasz eredetű; jelentése: Nápoly városából való férfi.

NÁTÁN
- héber eredetű; jelentése: Isten adta.

NÁTÁNIEL
- héber eredetű; jelentése: Isten adta.

NEMERE
- szláv-magyar eredetű; jelentése: nyughatatlan.

NESZTOR
- görög eredetű; jelentése: mindig hazatérő.

NIKANDER
- görög-latin eredetű; jelentése: győztes férfi.

NIKÉTÁS
- görög eredetű; jelentése: győztes, diadalmaskodó.

NIKODÉMUSZ
- görög-latin eredetű; jelentése: a hadinép legyőzője.

NOÉ
- héber eredetű; jelentése: nyugalom ,vigasztalás.

NOEL
- latin eredetű; jelentése: karácsonykor született.

NÓNUSZ
- latin eredetű; jelentése: kilencedik gyermek.

NORBERT
- német eredetű; jelentése: északi fény.

NORMAN
- angol eredetű; jelentése: normann férfi, északi ember.

NYÉK
- magyar eredetű; jelentése: gyepü, határvidék, ill. az itt lakó népcsoport tagja.

OBERON
- francia eredetű; jelentése: tündérek segítségével uralkodó.

ODILÓ
- az Ottó önállósult felnémet becézőjéből.

ODISSZEUSZ
- görög-latin-magyar eredetű; jelentése: mondai hős neve.

ODÓ
- az Ottó önállósult alnémet becézőjéből.

OGUZ
- török-magyar eredetű; jelentése: nyíl.

OKTÁVIÁN
- latin eredetű; jelentése: nyolcadik (gyermek).

OLAF
- skandináv eredetű; jelentése: az ősök ivadéka.

OLIVÉR
- latin eredetű; jelentése: olajfaültető.

OMÁR
- héber-arab eredetű; jelentése: hegylakó, hegyi lakos, földműves, gazdálkodó, hosszú életű.

OMPOLY
- latin-magyar eredetű; jelentése: Ampelum városból való.

OND
- magyar eredetű; jelentése: tizedik szülött gyermek.

ORBÁN
- latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias ember.

ORBÓ
1. - az Orbán kicsinyítőképzős származéka.
2. - szláv eredetű; jelentése: fűz.

ORESZTÉSZ
- görög eredetű; jelentése: hegyi lakó.

ORFEUSZ
- görög eredetű; jelentése: árva, egyedüli, magányos.

ORION
- görög eredetű; jelentése: görög hitrege híres vadászának nevéből.

ORMOS
- magyar eredetű; jelentése: orom.

OSZKÁR
1. - északi germán eredetű; jelentése: jó dárda;
2. - ír-kelta eredetű; jelentése: szarvast kedvelő.

OSZLÁR
- kun eredetű; jelentése: jászok, jász férfiak.

OSSZIÁN
- kelta-skót eredetű; jelentése: (ismeretlen).

OSZVALD
- német eredetű; jelentése: istenség + hatalom.

OTMÁR
- német eredetű; jelentése: vagyon + híres.

OTTÓ
- germán eredetű; jelentése: vagyon + híres.

OTTOKÁR
- német eredetű; jelentése: birtokot megőrző.

OVÍDIUSZ
- latin eredetű; jelentése: juh.

OZOR
- török-magyar eredetű; jelentése: úz férfi.

OZSVÁT
- az Oszvald régi magyar változatának fejleménye.

ÖDÖN
- germán eredetű; jelentése: az öröklött birtokot megőrző.

ÖRKÉNY
- török-magyar eredetű; jelentése: férfi, hős; félelmet keltő.

ÖRS
- török-magyar eredetű; jelentése: férfi, hős.

ÖZSÉB
- görög-latin eredetű; jelentése: istenfélő, jámbor.

PÁL
- latin eredetű; jelentése: kicsi, kis termetű férfi.

PALMER
- latin eredetű; jelentése: pálmatulajdonos, zarándok.

PAMFIL
- görög eredetű; jelentése: mindenki által kedvelt, közkedvelt.

PANTALEON
- görög eredetű; jelentése: mindenkivel szemben könyörületes; minden tekintetben olyan, mint egy oroszlán.

PÁRIS
- görög eredetű; jelentése: Parisz trójai hős nevéből.

PASZKÁL
- görög-héber-latin eredetű; jelentése: húsvét.

PATONY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

PATRÍCIUS
- latin eredetű; jelentése: rómainak született nemes.

PATRIK
- a Patrícius ír rövidülése.

PÁZMÁN
- német-magyar eredetű; jelentése: jobb + férfi.

PEDRÓ
- görög-spanyol eredetű; jelentése: kő, kőszikla.

PELÁGIUSZ
- görög eredetű; jelentése: tengerész, tengeri utazó.

PELBÁRT
- a Filibert alakváltozata.

PELLEGRIN
- latin-magyar eredetű; jelentése: jövevény, zarándok.

PENTELE
- görög-magyar eredetű; jelentése: könyörületes; oroszlán.

PERIKLÉSZ
- görög eredetű; jelentése: nagyon híres.

PÉTER
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: kőszikla.

PETŐ
- a Péter rövidült, kicsinyítőképzős származéka.

PETRÓNIUSZ
- etruszk-latin eredetű; jelentése: edzett férfi; ürü.

PETÚR
- a Péter név régi helyesírás szerinti alakváltozata.

PIUSZ
- latin eredetű; jelentése: szelíd, jámbor, kegyes, béketűrő.

PLACID
- latin eredetű; jelentése: szelíd, csendes, békés, barátságos.

POLIDOR
- görög eredetű; jelentése: adakozó, bőkezű.

POLIKÁRP
- görög-latin eredetű; jelentése: bő gyümölcsöt termő.

PONGOR
- a Pongrác régi magyar becézőjéből.

PONGRÁC
- latin eredetű; jelentése: minden + erő, hatalom.

PORFIR
- görög eredetű; jelentése: bíborba öltözött.

PRÍMUSZ
- latin eredetű; jelentése: elsőszülött fiú.

RABÁN
- ófelnémet eredetű; jelentése: holló.

RADAMESZ
- egyiptomi eredetű; jelentése: (ismeretlen).

RADISZLÓ
- szláv eredetű; jelentése: vidám dicsőség.

RADOMÉR
- szláv eredetű; jelentése: vidám + béke.

RAFAEL
- héber eredetű; jelentése: Isten meggyógyít.

RÁFIS
- a Rafael rövidített, kicsinyítőképzős származékából.

RAJMUND
- német eredetű; jelentése: okos védő.

RAJNALD
- német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik.

RALF
- angol eredetű; jelentése: oltalmazott, védett.

RAMÓN
- germán-spanyol eredetű; jelentése: okos védelmező.

RÁPOLT
- német eredetű; jelentése: merész tanácsadó.

RÁTOLD
- német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik.

RAUL
- germán-francia eredetű; jelentése: dicső farkas.

RAZMUS
- az Erazmus rövidülése.

REGINALD
- német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik.

REGŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

REMIG
- latin eredetű; jelentése: hajós, evezős.

RÉMUSZ
- latin eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás.

RENÁTÓ
- latin eredetű; jelentése: újjászületett.

REZSŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

RICHÁRD
- német eredetű; jelentése: erős fejedelem.

RÓBERT
- német eredetű; jelentése: fényes hírnév.

ROBIN
- a Róbert önállósult francia és angol becézőjéből

RODION
- görög eredetű; jelentése: rózsa.

RODRIGÓ
- germán-spanyol eredetű; jelentése: híres uralkodó.

RÓKUS
- germán-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ROLAND
- német eredetű; jelentése: vakmerő hős.

ROLF
- a Rudolf önállósult német becézője.

ROMÁN
- latin eredetű; jelentése: római, latin.

RÓMEÓ
- olasz eredetű; jelentése: Rómába zarándokló.

ROMULUSZ
- latin eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás.

RONALD
- német eredetű; jelentése: erős uralkodó.

RUBEN
- héber eredetű; jelentése: nézzétek, egy fiú!

RUDOLF
- német eredetű; jelentése: dicső farkas.

RÚFUSZ
- latin eredetű; jelentése: vörös.

RUPERT
- a Róbert német alakváltozata.

RUSZLÁM
- orosz eredetű; jelentése: oroszlán.

RUSZTEM
- perzsa eredetű; jelentése: vidéki.

SALAMON
- héber eredetű; jelentése: békés, szelíd.

SÁMSON
- héber eredetű; jelentése: nap, napocska, napsütés.

SAMU
- a Sámuel rövidüléséből.

SÁMUEL
- héber eredetű; jelentése: Isten meghallgatott.

SÁNDOR
1. - görög-olasz-német eredetű; jelentése: az embereket vagy az emberek ellen oltalmazó
2. - török eredetű; jelentése: akarat.

SAUL
- héber eredetű; jelentése: kért.

SEBES
1. - magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
2. - a Sebestyén régi becéző rövidülése.

SEBESTYÉN
- görög-latin eredetű; jelentése: magasztos, felséges.

SEBŐ
- vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan).

SELTON
- óangol eredetű; jelentése: városszéli.

SEMJÉN
- a Simeon régi magyar változata.

SIMEON
- héber eredetű; jelentése: meghallgattatás.

SIMON
- a Simeon rövidüléséből.

SION
- héber eredetű; jelentése: erősség, vár, hegy.

SOLT
- a Zsolt régi magyar alakváltozata.

SÓLYOM
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

SOMA
- magyar eredetű; jelentése: som.

STEFÁN
- görög eredetű; jelentése: korona.

SURÁNY
- török-magyar eredetű; jelentése: török méltóságnév.

SZABIN
- latin eredetű; jelentése: a szabinok népéhez tartozó férfi.

SZABOLCS
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

SZALÓK
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

SZALVÁTOR
- latin eredetű; jelentése: megváltó, üdvözítő.

SZALVIUSZ
- latin eredetű; jelentése: sértetlen, ép.

SZANISZLÓ
- szláv eredetű; jelentése: állandó dicsőség.

SZEBASZTIAN
- görög eredetű; jelentése: tisztelt, nagyrabecsült.

SZECSŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

SZELIM
- héber-arab eredetű; jelentése: szelíd.

SZEMERE
1. - magyar eredetű; jelentése: kis termetű.
2. - török eredetű; jelentése: rontó, pusztító.

SZERÁF
- héber-német eredetű; jelentése: tündöklő, nemes (ember).

SZERÉNIUSZ
- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám.

SZERGIUSZ
- latin eredetű; jelentése: megőrző, gondozó, felügyelő, felvigyázó.

SZERVÁC
- latin eredetű; jelentése: megszabadított.

SZEVÉR
1. - latin eredetű; jelentése: komoly, szigorú.
2. - török eredetű; jelentése: mormota.

SZEVERÉD
- a Szigfrid régi magyar alakja.

SZIGFRID
- germán eredetű; jelentése: győzelem + béke.

SZILÁRD
- a Konstantin magyarító lefordítása.

SZILVÁNUSZ
- latin eredetű; jelentése: erdő.

SZILVESZTER
- latin eredetű; jelentése: erdő, erdő mellett lakó férfi.

SZILVIUSZ
- latin eredetű; jelentése: erdő.

SZÍRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: Szíria tartományából való férfi.

SZIXTUSZ
- görög-latin eredetű; jelentése: sima, finom.

SZOFRON
- görög eredetű; jelentése: értelmes, okos, helyesen gondolkodó.

SZÓKRATÉSZ
- görög eredetű; jelentése: szerencse, erő.

SZÓLÁT
- a Szórád régi magyar alakváltozata.

SZOLÓN
- görög eredetű; jelentése: ógörög államférfi nevéből.

SZÓRÁD
- szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).

SZOVÁT
- szláv magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

SZÖRÉNY
- a Szeverin származéka.

TACITUSZ
- latin eredetű; jelentése: csendes, hallgatag.

TADDEUS
- héber-latin eredetű; jelentése: bátor szívű, elszánt, merész.

TÁDÉ
- a Taddeus német becézője.

TAKSONY
- török-magyar eredetű; jelentése: jóllakott, elégedett; vad, kegyetlen, féktelen, szilaj.

TALBOT
- angol eredetű; jelentése: véreb.

TAMÁS
- arameus-görög eredetű; jelentése: iker; csodálatos.

TANKRÉD
- germán-normann eredetű; jelentése: gondolkodó, tanácsadó.

TARÁZ
- görög eredetű; jelentése: zavarba ejtő, nyugtalanító.

TARCAL
- kun-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

TARDOS
- magyar eredetű; jelentése: tar, kopasz.

TARJÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

TÁRKÁNY
- kabar eredetű; jelentése: kovács.

TARZÍCIUSZ
- görög-latin eredetű; jelentése: bátor.

TAS
- török-magyar eredetű; jelentése: kő; jóllakott, megtelt.

TASZILÓ
- olasz eredetű; jelentése: (ismeretlen).

TEÓ
- a Teodor német rövidülése.

TEOBALD
- német eredetű; jelentése: nép + merész.

TEODOR
- görög-német-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

TEOFIL
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten kedveltje; Istent kedvelő.

TERESTYÉN
- kelta-latin-magyar eredetű; jelentése: szomorú.

TÉTÉNY
- török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem.

TÉZEUSZ
- görög-német-magyar eredetű; jelentése: alapító, törvényhozó.

TIBÁD
- német eredetű; jelentése: nép + merész.

TIBOR
- a Tiborc rövidülése.

TIBORC
- latin eredetű; jelentése: Tibur városából való férfi.

TIHAMÉR
- szláv-magyar eredetű; jelentése: csendet kedvelő.

TIMON
1. - görög eredetű; jelentése: tisztelt, megbecsült;
2. - fríz eredetű; jelentése: nép + ember

TIMÓT
- görög eredetű; jelentése: Isten becsülője.

TIMUR
- török eredetű; jelentése: vas.

TIRZUSZ
- görög-latin eredetű; jelentése: növényszár, kocsány, bot.

TITÁN
- görög eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás.

TITUSZ
- latin eredetű; jelentése: tisztel, becsült, tiszteletreméltó férfiú; mezei galamb.

TIVADAR
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

TÓBIÁS
- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve jó.

TÓDOR
- a Teodor rövidüléséből.

TOMAJ
- magyar eredetű; jelentése: vitás.

TOMOR
- török-magyar eredetű; jelentése: vas.

TONUZÓBA
- besenyő-kun eredetű; jelentése: vadkan-apa

TÖHÖTÖM
- török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem.

TÖMÖR
- török-magyar eredetű; jelentése: vas.

TÖRTEL
- török-magyar eredetű; jelentése: a négy vidék ura.

TRISZTÁN
- francia-magyar eredetű; jelentése: szomorú.

TUDOR
- velszi eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

UBUL
- görög-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

UGOD
- szlovák-magyar eredetű; jelentése: magyar.

UGOR
- szlovák-magyar eredetű; jelentése: magyar

UGRON
- szláv-magyar eredetű; jelentése: magyar.

ULÁSZLÓ
- latin-szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ULRIK
- német eredetű; jelentése: öröklött birtokán uralkodó.

UPOR
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

URBÁN
- az Orbán régebbi alakváltozata.

URIÁS
- héber eredetű; jelentése: Jahve az én világosságom.

URIEL
- héber eredetű; jelentése: Jahve által felvilágosított, Jahve segítségével tisztánlátó.

UROS
- magyar eredetű; jelentése: úr.

UZOR
- török-magyar eredetű; jelentése: úz férfi.

VAJK
- török-magyar eredetű; jelentése: gazdag.

VALDEMÁR
- germán eredetű; jelentése: uralom + hírnév.

VALENTIN
- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

VALÉR
- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

VALTER
- német eredetű; jelentése: uralkodó sereg.

VÁRKONY
- török-avar-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

VARSÁNY
- alán-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

VÁSZOLY
- görög-szláv eredetű; jelentése: királyi.

VAZUL
- görög-szláv-magyar eredetű; jelentése: királyi.

VÁZSONY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

VENCEL
- német-szláv eredetű; jelentése: koszorú + dicsőség.

VENDEL
- német eredetű; jelentése: a vandálok népéhez tartozó.

VERNER
- német eredetű; jelentése: megőrzés + sereg.

VERSÉNY
- magyar eredetű; jelentése: varsa, halfogó szerszám fiókja.

VIÁTOR
- latin eredetű; jelentése: utazó, utas.

VID
- a Gujdó délszláv megfelelője.

VIDA
- a Vid kicsinyítőképzős származéka.

VIDOR
- magyar eredetű; jelentése: vidám.

VIDOS
- a Vid kicsinyítőképzős származéka.

VIKTOR
- latin eredetű; jelentése: győző, győztes.

VILIBALD
- német eredetű; jelentése: akaraterős + merész.

VILMOS
- latin-germán eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.

VINCE
- latin eredetű; jelentése: győztes.

VIRGIL
- latin eredetű; jelentése: szűz.

VITÁLIS
- latin eredetű; jelentése: életerős, eleven.

VITÉZ
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

VITOLD
- német eredetű; jelentése: az erdőben uralkodó.

VITUS
- latin-magyar eredetű; jelentése: szíves, készséges, jóindulatú, szófogadó.

VLADIMÍR
- szláv eredetű; jelentése: hatalom + béke.

VOLFRAM
- német eredetű; jelentése: farkas + holló.

XAVÉR
- spanyol eredetű; jelentése: Xavér községből való.

ZÁDOR
- szláv-magyar eredetű; jelentése: erőszakos.

ZÁGON
- szláv-magyar eredetű; jelentése: dűlő mögötti terület.

ZAJZON
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZAKARIÁS
- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve emlékezik.

ZAKEUS
- héber eredetű; jelentése: igazságos, ártatlan.

ZALÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: dobó, ütő.

ZÁMOR
- magyar eredetű; jelentése: szántó.

ZARÁND
- magyar eredetű; jelentése: arany.

ZDENKÓ
- latin-szláv eredetű; jelentése: Sidon városából való férfi.

ZEBULON
- héber eredetű; jelentése: zebulon törzsből származó férfi.

ZEKŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZÉNÓ
- görög-latin eredetű; jelentése: Zeusztól származó.

ZERIND
- magyar eredetű; jelentése: szerb.

ZÉTÉNY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZOÁRD
- türk-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZOBOR
- szláv-magyar eredetű; jelentése: gyülekezés.

ZOLTÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem.

ZOMBOR
- szláv-magyar eredetű; jelentése: bölény.

ZORÁN
- délszláv eredetű; jelentése: hajnal.

ZOTMUND
- német-magyar eredetű; jelentése: erős, gyors, merész; védő, védelmező, pártfogó.

ZSADÁNY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZSIGMOND
- germán eredetű; jelentése: győzelmes védő.

ZSOLT
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZSOMBOR
- bolgár-török-magyar eredetű; jelentése: bölény.

Iratkozz fel Te is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*

Iratkozz fel Te is hírlevelünkre
Név:* E-mail:*
Regisztrálja Ön is iskoláját!

Regisztrálja Ön is iskoláját a SuliHáló Csoport rendszerében, hogy értesíteni tudjuk az aktuális hírekről, eseményekről és pályázatokról!

Intézmény neve:*
E-mail címe:*
Igazgató neve:*
Település:*
Irányítószám:
Intézmény címe:*
Intézmény telefonszáma:*
Intézmény weboldala:*
Kapcsolattartó neve:*

Minden szolgáltatásunk teljesen ingyenes és ha a későbbiekben nem kíván tőlünk levelet kapni, az üzeneteink alján található leiratkozás linkre klikkelve azonnal törölheti az iskola adatait a rendszerünkből.


 

Pedagógus vagyok
Pályázatok - Pafi.hu


Egyszervolt Oldalcsoport > Napocska (kicsikrl nagyoknak) > sulihalo.hu: