Az interaktív oktatástechnikának kétségtelenül az interaktív tábla a központi szereplője, ma már azonban számos olyan kiegészítő (interaktív) oktatástechnikai eszköz létezik, aminek megismerése feltétlenül fontos ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk az interaktív technika nyújtotta oktatási lehetőségekről.
Elsőként azonban szóljunk egy olyan szolgáltatásról, ami nélkül az interaktív tábla csak egy jópofa játékszer marad, amire hamar rá lehetne unni.
Internet csatlakozás
Köldökzsinór a nagyvilághoz
Napjainkban a közoktatást és általában az oktatást nem is annyira az oktatási eszközök technikai újdonságai terelik teljesen új irányba, hanem az Internet megjelenése és fokozatos térhódítása nem csak az üzleti, aztán a magánéletünkben, hanem most már az oktatási intézményekben is.
A jövő iskoláját nem csupán a technika fejlődése, hanem sokkal inkább az információhoz való szabad és korlátlan hozzáférés hétköznapivá lett lehetősége változtatja meg.
Bár az internet már évek óta elérhető az ország iskoláiban, használata a legtöbb helyen többnyire csak az informatikai tantermek falain belülre korlátozódott.
Az interaktív táblák megjelenésének hatására azonban le kell, hogy omoljon a virtuális fal az informatika terem és a többi tanterem között, hogy helyette annyi virtuális ablak nyíljon a nagyvilágra, ahány internet kapcsolattal ellátott interaktív tábla van az iskolában.
Az internet valóban új dimenziót jelenthet az oktatásban. Az örömbe üröm vegyülhet azonban akkor, ha az internet csatlakoztatás technikai körülményeire nem figyelünk oda.
A kis sávszélesség lehet a legfőbb buktató, mert a lassan letöltődő oldalak szabályszerűen megölik a jól megkomponált, dinamikusnak, figyelem lekötőnek tervezett tanórát.
A szűk sávszélesség probléma lesz főleg akkor, ha egyre több kolléga (osztály) fog egyszerre osztozni rajta. Ezért, túlzás nélkül tanácsolhatjuk, hogy az adott területen elérhető, és anyagilag megengedhető legszélesebb sávú előfizetést válasszák. Ma már nem túlzás akár 5-8-10 Mbit/s sávszélességben gondolkodni. Idővel ez is szűkös lesz, de ez már a jövő zenéje.
A másik dolog, amire érdemes gondolni
Vezetékes vagy vezeték mentes hálózat épüljön a tantermekben?
Ha a kétféle megoldási lehetőség minden előnyét és hátrányát számba vesszük, akkor a wireless, azaz a vezeték mentes megoldás mellett kell, hogy letegyük voksunkat: egyszerűbb és olcsóbb a kivitelezés, és valóban az egész épületben elérhető internet kapcsolathoz jutunk.
Az internet kapcsán szeretnénk visszautalni előző cikkünkre, ahol a táblaszoftverekről írtunk.
|
|
Fontos, hogy olyan táblaszoftvert használjunk, ami lehetővé teszi a dia objektumainak hiperlinkkel való ellátását, azaz hogy az objektumra (szöveg, rajz, kép…) rákattintva el tudjunk érni bármit az interneten! |
Az interaktív tábla használatáról már annyi jót mondtunk, hogy most bizonyára furcsán fog hangzani, ha azt állítjuk, hogy néha bizony jó lenne egy kis…
Szabadulás a táblától
…avagy, hogyan irányíthatjuk a táblán zajló eseményeket akár a terem végéből is
Az interaktív táblák klasszikus használata során a táblát használó személy közvetlen kapcsolatban van a táblával: az ujjával, vagy egyéb (speciális) tárgyal megérinti a tábla egy pontját, aminek hatására a táblán történik valami.
Sokszor azonban jó lenne elszabadulni a tábla mellől, és tisztes távolból szemlélni az eseményeket, vagy magyarázni, de úgy hogy közben a tábla fölötti kontrollunkat meg tudjuk tartani.
Vezeték nélküli, mobil távvezérlő tábla, vezérlőtábla, távvezérlő táblácska, távvezérlő panel, távvezérlő kézi tábla, tanulói tábla, személyes tábla
Ezek a nevek mind ugyanazt a hasznos kis segédeszközt takarják, ami az interaktív táblák első számú, hasznos kiegészítője.
A legjobban ráillő név a vezeték nélküli, mobil távvezérlő kézitábla (röviden távvezérlő kézitábla), amely lehetővé teszi az interaktív tábla (valójában a számítógép) vezeték nélküli, távolról történő vezérlését.
Angolul is sokféle elnevezéssel illetik, mint pl. wireless slate, graphics tablet, wireless tablets…
Az angolból fordított magyar nevek első hallásra félreértést okozhatnak, hiszen a „vezeték nélküli palatábla”, a „grafikus tábla”, vagy „vezeték nélküli tábla” nem fejezi ki egyáltalán a valódi funkciót: valójában ez nem is „digitális palatábla”, vagy grafikus tábla, mert magán a táblán nem látszik és nem is marad meg írás, vagy rajz („vak”tábla).
Tulajdonképpen ez csak egy, az interaktív tábla méretarányait visszaadó kemény felületű, az interaktív tábla (táv)vezérlésére szolgáló, hordozható, 0,5 kg körüli, rendszerint A5-ös méretű elektronikus táblácska.
Hasonlít egy vezeték nélküli mobil „egérpad”-hoz, ahol az „egér” egy toll- vagy ceruzaszerű eszköz.
A ceruza lehet vezetékes, vagy vezeték nélküli. Nyilvánvaló, hogy a vezeték mentes megoldás kényelmesebb, ugyanakkor a toll táblához kötése biztosítja azt is, hogy ne lehessen elhagyni.
A kis vezérlőtábla aktív felülete arányos mása az interaktív táblának és a vezérlő tollat úgy mozgatjuk ezen a táblán, mintha a nagy táblán érintenénk meg egy kívánt pontot.
- A tábla kiváló segédeszköze az olyan oktatóknak, akik szeretnek óra közben a tanulók között járkálni. Most ezt megtehetik úgy, hogy közben távolról is dolgozhatnak a táblán!
- Van, aki csak azért szereti használni a kézitáblát, mert munkája közben nem takarja ki az interaktív táblán látható információkat.
A kézitábla használata közben tehát a nagy táblára szegezzük tekintetünket, és a kezünkben tartott tollal, a vezérlőtáblán úgy dolgozunk, hogy arra oda sem nézünk: mozdulataink eredményét a kivetített képen látjuk.
Olyan ez, mint az egér használata: akkor sem a kezünket nézzük, hanem a mutatót figyeljük a képernyőn. (Egy ilyen eszköz kiváló kéz-szem koordinációt kíván, de némi gyakorlás után hamar bele lehet jönni a használatába.)
Csoportmunka az interaktív táblán
Hogyan lehet a kis kézitáblákkal becsapni az „okostáblákat”
Az interaktív táblákon alaphelyzetben közvetlenül nem dolgozhat egynél több személy. Ez a technológiából fakadó adottság, és bár vannak olyan táblaszoftverek, amelyek a tábla virtuális felosztásával alkalmilag lehetővé teszik két személy egyidejű munkáját egy táblán, mégsem ez a természetes.
A távvezérlő táblák többsége szintén csak egyszemélyes működtetést engedélyez, azonban egyes kézitábla modellek lehetővé teszik, hogy egy időben több kézitábláról is vezéreljük az interaktív táblát (valójában a számítógépet).
Ez kiváló lehetőséget nyújt a csoportmunkára, hiszen a diákoknak egy-egy táblát kiosztva, több, akár osztályteremnyi tanuló tud egyszerre, interaktív módon a táblával kommunikálni, arra írni, rajzolni. És mindezt a saját helyéről!
|
|
A távvezérlő kézitáblák használata szintén előnyös lehet olyan diákok esetében, akik mozgásukban korlátozottak, vagy csak egyszerűen nem elég nagyok ahhoz, hogy a nagy táblán ügyesen dolgozzanak. |
Ha ez a lehetőség fontos számunkra, akkor feltétlenül tájékozódjunk vásárlás előtt!
Vigyázat!
Vannak olyan kézitáblák, amelyekből ugyan többet is csatlakoztathatunk egy számítógéphez, de egy időben csak egy tábla működhet!
A táblák némelyike vezetékes üzemmódban is működik. Ekkor az egy időben a PC-hez kapcsolható táblák száma nincs korlátozva.
Mi lehet még fontos a választásnál?
Hatótávolság
A távvezérlő táblák Bluetooth kapcsolatban állnak a számítógéppel és hatótávolságuk pár tíz méter, típustól függően. Ezt a paramétert azonban egyéb helyi adottságok is befolyásolhatják, tehát érdemes inkább a megadott értéknél kevesebbel számolni.
Vezérlő funkciók
A vezérlő toll általában tartalmazza a jobb és bal egérgomb funkciót. Az ilyen aktív tollakban lévő elemek akár 1800 órát is kibírnak csere nélkül.
Egyes táblákon speciális, akár tucatnyi „gyors”gomb vagy ikon található a kényelmes és gyors navigáció érdekében. Vannak olyan megoldások is, ahol a gyorsgombok funkcióit testre lehet szabni.
Vannak olyan oktatási szituációk, amikor a távvezérlő kézitábla sem az igazi megoldás…
Interaktív panel
Azoknak, akik tovább akarnak nyújtózni, mint ameddig a karjuk ér
Az interaktív panel valójában egy, a számítógéphez csatlakoztatott külső, érintőképernyős, lapos (LCD) monitor.
A képernyőre a vezeték nélküli tollal közvetlenül lehet írni vagy rajzolni, ami azonnal megjelenik a számítógéphez csatlakoztatott projektor falra vetített képén.
Egy ilyen eszköz lehetővé teszi, hogy az előadás közben a hallgatókkal, a hallgatósággal szemben legyünk, velük szemkontaktusban maradjunk, miközben a hátunk mögött a tetszőleges nagyságúra kivetített képet kényelmesen és interaktív módon vezérelhetjük.
A stylus (ceruza vagy toll) segítségével ugyanúgy dolgozhatunk az interaktív panelen, ahogy az interaktív tábláknál.
Az interaktív paneleket tehát két alapvető dolog különbözteti meg a távvezérlő kézitábláktól:
- Ezek „élő” monitorok, ugyanúgy a vezérlő számítógép képe jelenik meg rajtuk, mint az interaktív táblára vetített kép esetén.
- Használatuk során az előadás hallgatóival szemben lehetünk, mert nem közvetlenül a tábláról, hanem az interaktív panelről irányítjuk az előadás, óra menetét.
A képernyő az előadónak kényelmes szögbe állítható általában 18° és 75° között.
Egy ilyen eszköz ideális lehet akkor, ha olyan nagyméretű képet kell vetíteni, ami meghaladja még a legnagyobb interaktív tábla méretét is (pl. egyetemi előadók), viszont nem akarunk lemondani az interaktív vezérlés, a digitális képernyőre írás (annotáció), és az előadás közbeni szerkesztés funkcióiról.
Szintén jól használható olyan tanulók esetében, akik nem képesek a nagyméretű interaktív tábla használatára.
A panelek tipikus képátmérője 15″, 17″ vagy 18″, és általában 5kg körüliek, ezért az előadó azt akár magával is viheti, vagy – szükség esetén – könnyen átvihetők egyik teremből a másikba.
Mire figyeljünk?
A fő különbség az egyes típusok között pl. abban van, hogy milyen kényelmi funkciókkal van ellátva a képernyő.
Az egyszerűbb modelleken csak a megszokott monitorszabályozó funkciókat lehet állítani (kontraszt, fényerő…). Vannak azonban olyanok is, amelyeken a kényelmes navigálást és a tollkezelést segítő gyorsgombok találhatók, vagy – a flexibilitást növelendő – egy univerzális távirányító is jár a panelhez.
Feleltető rendszerek – Ki Mit Tud vetélkedő az óra alatt
Interaktív tudásszint felmérés és kiértékelés pillanatok alatt
A tanári munka jelentős részét képezi a tanulók, hallgatók tudásszintjének és képességének a felmérése és kiértékelése.
Hagyományosan ez a munka feladatlapok kidolgozásából, sokszorosításából, a feladatlap kitöltetéséből, majd a feladatlapok egyenkénti kiértékeléséből és az eredmények összesítéséből áll.
Mindez nem kis időt és energiát kíván az oktatótól, és sok értékes órát rabol el a kreatív csoportmunkától.
Az interaktív feleltető rendszerek az interaktív oktatástechnika egy új, önálló és rendkívül fontos ágát képviselik.
Ezek az elektronikus rendszerek lehetővé teszik
- rögtönzött és előre elkészített kérdéssorok, tesztek, feladatsorok, kvízek összeállítását és feladását.
- hogy a tanulók fokozott figyelemmel vegyenek részt a „játékban”, míg a pedagógus közvetlen és gyors visszajelzést kap a válaszokról.
- az eredmények azonnali megjelenítését és kiértékelését.
- az azonnali cselekvést a kevésbé megértett tananyag újrafeldolgozására.
- a diszkréciót, mivel ezeket a teszteket, feleltetéseket, felméréseket, – az oktató céljaitól függően, – akár anonim módon is lehet végezni.
- a résztvevők játékos motiválását, amivel a magolást élménnyé tett tanulássá lehet változtatni.
Hogyan működik?
Egy feleltető rendszer tetszőleges számú kézi szavazó egységből (tanulói egységek), egy vezérlőegységből (tanári egység) és egy, a számítógéphez csatlakoztatott vevőkészülékből, plusz a működtető szoftverből áll.
A rendszerszoftver segítségével felelet-választós kérdéseket állíthatunk össze, amikhez kiegészítésképp képet, hangot, akár videofilmet is csatolhatunk. A kérdés(ek) megjelennek a kivetített képen.
A tanulók kiválasztják a helyes választ vagy válaszokat, és a szavazóegységeiken megnyomják a megfelelő gombot.
A vevőkészülék veszi a válaszokat és rögzíti azokat a számítógépen. A megoldásra adott idő letelte után a szoftver összegzi a válaszokat, a tanár értékeli a válaszokat.
A feleltető rendszerek óriási előnye, hogy minden résztvevőt be lehet vonni a munkába, és nyomon követhetővé válik a teljesítmény csoportos-, és egyéni szinten.
Ezek a rendszerek természetesen projektor és interaktív tábla nélkül is működnek.
Ha azonban a kérdéseket láttatni akarjuk, akkor elegendő egy „mezei” projektor is ahhoz, hogy a tesztsort egy vászonra vagy a falra kivetítsük.
Persze előnyös az, ha a képet digitálistáblára vetítjük, hiszen ilyenkor a feleltető rendszer kezelő programját kényelmesen, a tábláról tudjuk vezérelni.
Létezik olyan interaktív tábla is, amelynél a szavazórendszer vevőkészüléke eleve magába az interaktív táblába van beépítve.
|
|
Személyre szabott kérdések – személyre szabott haladás Akár minden tanuló vagy tanuló csoport számára személyre szabott teszteket nyomtathatunk, hogy mindenki saját képességei szerint tudjon haladni. Ha a diákok a szavazóegységgel válaszolnak a feltett kérdésekre, azonnali visszajelzést és osztályzatot kaphatnak |
Miben különböznek egymástól?
Mint minden eszközválasztásnál, most is a technikai és tudásbeli (szolgáltatásbeli) különbségek alapján tudjuk kiválasztani az igényeinknek legjobban megfelelő rendszert.
Adatátviteli technológia
A ma kapható készülékek vagy rádiófrekvenciás (RF) vagy infravörös jelátviteli technikát (INF) alkalmaznak. A legtöbb gyártó mindkét típussal rendelkezik.
A kétféle technológia közötti gyakorlati különbség három dologban mutatkozik meg:
„Láthatóság”
A legfontosabb különbség a technológiák között, hogy az infravörös üzemmódú rendszerek esetén az adóknak (tanulói egységek) „látniuk” kell a vevőkészüléket. A vevőt ezért olyan helyen kell elhelyezni, ahol még a terme legeldugottabb helyéről is jól látható.
Hatótávolság
Hatótávolság szempontjából az RF készülékek messze felülmúlják az INF rendszereket, bár az infra technika is 10 méter körüli távolságról gond nélkül tud működni.
Keresztzavarás
Az RF elven működő rendszerekkel, nem megfelelő beállítás esetén előfordulhat (éppen a nagyobb hatótávolság és a falakon is áthatoló tulajdonságai miatt), hogy a szomszédos termekben működő egységek egymást zavarni fogják.
Ergonómia
Nem elhanyagolandó szempont a szavazóegységek mérete, kezelhetősége, sőt még a színe sem. Ezen a téren a különböző típusok nagy változatosságot mutatnak.
Vannak kimondottan gyerekeknek való, színes, akár tojásdad alakú, kevés gombbal ellátott készülékek.
A legtöbb szavazóegység azonban egy sokgombos zsebkalkulátorhoz, vagy egy mobil telefonhoz hasonlít.
A több gomb persze több lehetőséget rejt magában, és ezeket előszeretettel használják a nagy diákok és a felnőttek.
Kérdés-válasz típusok
A feleltető rendszerek fontos jellemzője az összeállítható kérdések típusainak változatossága illetve a kérdésekre adható válaszok összetettsége.
A legtöbb eszközzel – de nem mindegyikkel! – számtalan módon tehetünk fel kérdéseket ill., kaphatunk válaszokat: több lehetséges válasz (sorba rendezés, egy vagy több jó válasz elfogadása), eldöntendő (igaz/hamis) kérdések, numerikus (végeredményként számot adó) kérdések
Esetleg a kérdések és válaszok tizedes számokat, törteket, negatív számokat egyaránt tartalmazhatnak.
A legkomolyabb tudású készülékek kis LCD képernyővel rendelkeznek, amin a diákok láthatják, mondjuk a választ és a kérdés számát, de más információkat is, például kérdéseket, jegyzeteket (csak szöveg formátumban).
Szempont lehet, hogy a tesztek összeállításakor a kérdésekhez tudunk-e képeket, térképeket vagy videofelvételeket hozzárendelni, hogy ezzel komplett vizuális tesztrendszert alakíthassunk ki.
Diszkrét segítségkérés
A típusok többsége rendelkezik egy olyan funkcióval, ami lehetővé teszi a szavazóegységet használónak, hogy egy segítségkérő jelzést küldjön a tanárnak anélkül, hogy erről az egész osztály tudomást szerezne.
Az eredmények kiértékelése
A komolyabb gyártók ma már magyar nyelvű szoftverrel szállítják a feleltető rendszereket.
Természetesen a szoftverek nyújtotta szolgáltatásokban is találunk különbségeket a gyártmányok között, azonban szinte mindegyikre jellemzőek az alábbiak:
- a válaszok táblázatos összegzése
- az eredmények grafikus megjelenítése
- az eredmények exportálhatósága Excel-be vagy más, ismert formátumokba
- az eredmények kinyomtathatók, e-mailban elküldhetők
Az összetettebb szoftverek képesek akár többféle jelentést is készíteni.
Egyes programok komoly adatkezelő funkciókkal rendelkeznek, amellyel a diákok névsorához személyes információkat és fotókat is adhatunk, tanulócsoportokat hozhatunk létre, osztályonként ülésrendet készíthetünk, és rögzíthetjük a diákok jelenlétét. Folyamatosan osztályozhatunk és jelenléti ívet is készíthetünk.
Kiszerelés, bővíthetőség
A forgalmazók a feleltető / szavazó rendszereket különböző darabszám összeállításban hozzák forgalomba. Minél nagyobb darabszámú szetet vásárolunk, fajlagosan annál olcsóbb egy szavazókészülék
Mindenféle kiszereléssel találkozhatunk, kezdve a 8-10-15-24-30 stb.. összeállításokig.
Tanári készüléket és vevőkészüléket önállóan is vehetünk. A forgalmazók többsége adókészülékeket egyenként is forgalmaz.
|
|
Ha több teremben is szeretnének egyszerre több rendszert használni, de kis létszámú tanulókkal, akkor vásároljanak nagy darabszámú szetet és vásároljanak hozzá egy plusz vevő és tanári készüléket. |
Újratöltés, tárolás, hordozhatóság
Végül, de nem utolsó sorban oda kell figyelni az olyan kiegészítő tartozékokra is, mint az egységek rendszeres újratöltésének módja, a számos szavazóegység kulturált, biztonságos tárolási lehetősége és könnyű hordozhatósága.
Az interaktív táblákhoz kapcsolódó újszerű oktatástechnikai lehetőségeket ezekkel az eszközökkel és megoldásokkal még koránt sem merítettük ki.
Következő cikkünkben az interaktív oktatás egy-két különleges lehetőségével ismerkedhet meg.
Forrás: interaktivtablamegoldasok.info