„Egész életemben egészségesnek gondoltam magam – mondta Sándor, egy személyzeti osztályvezető -, de amikor átnéztem, hogy az év folyamán milyen eredményeket értem el, igazán nem tudtam már ugyanezt mondani magamról. Ezek a napok szörnyűek voltak, ha egy vírus kering valahol, biztos hogy ledönt a lábamról.
A télen háromszor is náthás voltam. A pokolba, egész télen ugyanaz a nátha gyötört! Gyomorrontásom is volt. De az is valószínű, hogy ez a munkám miatti feszültség következménye. Ami a legjobban bosszant, az hogy nem tudok rendesen aludni. Hetente egyszer nagyon jól alszom, viszont a többi nap forgolódok jobbra balra, rémálmok gyötörnek, nem tudom a munkát kiverni a fejemből.”
Herbert J. Freudenberger 1974-ben írta le először ezt a tünet-együttest: „Burn out (kiégés) szindróma krónikus, emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek”
Ez hétköznapi nyelven annyit jelent, hogy amennyiben folyamatos (krónikus) érzelmi (emocionális) megterhelés éri az embert, akkor előbb kimerülés jelei mutatkoznak, majd ezt követően érzelmileg kiégés: belefásulás jelentkezik. A reményvesztettség olyan szintet érhet el, hogy a korábban kitőzött célokat elérhetetlennek ítéli meg a páciens. Mindemellett mind a saját, mind az őt körülvevő környezetben élők megítélése egyre negatívabb lesz.
A kiégés veszélyeztetettjei főleg azok, akik egész nap pörögnek
A burn out egyértelmű következménye a munkateljesítmény közvetlen visszaesése.
Közvetlenül veszélyeztetett munkakörök:
1. Orvosok
2. Pedagógusok
3. Ügyfélszolgálaton, reklamáción dolgozók
4. Vezető beosztású személyek
5. Rendőrök
6. Katasztrófa helyzetben segédkezők (tűzoltók, mentősök, humanitárius szolgálat alkalmazottai.)
7. Telefonos ügyintézők
8. Ügynökök
Mindegyikre jellemző, hogy közvetlenül rájuk zúdul a velük kapcsolatba jutó emberek
problémája.
A kialakulásának jól követhető fázisai vannak.
Ez a legnehezebben észrevehető szakasz, mert tulajdonképpen a sikerekről szól.
Legjellemzőbb kifejezés erre: „nincs semmire sem időm”
1. Jellemzője a túlzottan nagy lelkesedés, felfokozott energikusság, a kollégákkal élénk kapcsolattartás. A munkatársakról és ügyfelekről indokolatlan pozitívabb kép alakul ki, mint ami reális.
2. A munkában a kliensekért, partnerekért erőn felüli fáradozás, és azonosulás az ő problémájukkal.
3. A magánélet és a munka összefonódik, majd az ezt elválasztó határ teljesen elmosódik. A munkahelyi és magánéleti szerepeket nem tudja megkülönböztetni.
4. Ebben a fázisban saját személyiséged tekinted legfontosabb munkaeszközödnek és értékednek. Ha valami nem sikerül, akkor ezt saját személyes kudarcnak éled meg.
5. Ha új feladatkörödhöz, vagy csak egy adott munkához hozzákezdesz, akkor túlzott elvárásokkal látsz a feladat elvégzéséhez.
6. Bizonyítási kényszert érzel a munka minél tökéletesebb elvégzésére.
Ebből a fázisból két út ágazik el: az egyik a munka szeretetének fázisa, a másik irány a frusztráció fázisa.
A munka szeretetének fázisa:
Jellemzők:
1. Ha rájössz, hogy bizonyítási vágy kényszered lett, és ez nem jó.
2. Amennyiben tudod rangsorolni a feladatokat és bizonyos munkákat félre tudsz tenni. Ilyenkor „nem omlik össze a világ”, ha a feladatokat később, vagy nem olyan minőségben sikerül elvégezned, mint ahogy azt tervezted.
3. A magánéletedet nem szabad a munka alá rendelni
4. Harmonikusan megosztod az időt a munka és a magánélet között
Ebben az időszakban egyensúlyt sikerül találnod a remények és a munka eredményessége között. Mivel kezd az egyensúlyod kialakulni, ezért a munkatársak felé érzett pozitív hozzáállásod csökken. Jellemző lesz Rád a személyiség megnyugvása, a higgadtabb kapcsolattartás kollégákkal, partnerekkel.
Képes leszel a teljesíthető és teljesíthetetlen feladatok között különbséget tenni. A kollégákkal kooperatívabb leszel, mert rájössz, hogy nem tudsz mindent Önmagadban megoldani. Ilyenkor a munkádat érdeklődéssel, türelemmel végzed.
Fel tudod állítani a határt a partnerek és Önmagad között, nem veszed túlzottan magadra azok problémáját, hanem megtalálod az empátia megfelelő szintjét. Ilyenkor ideális munkaerővé válsz, mert kreatív és kezdeményező leszel.
A frusztráció fázisa:
Még mielőtt továbblépnénk ezt a magyarban nehezen meghatározható fogalmat értelmeznünk kell:
Példa a frusztrációra: egy kísérletben egy 2 évesnél is fiatalabb gyermeknek játékot mutattak be, majd letették elé az asztalra. A játék nagyon érdekes volt, a gyermek meg tudta fogni és játszani tudott vele. Ezt követően az asztalra egy átlátszó üveglapot helyeztek a játék és a gyermek közé. A gyerek nem tudta elérni a játékot, bármit is próbált érte tenni. Egy darabig kísérletezett a játék megszerzésével, majd elkeseredés vett erőt rajta és megvigasztalhatatlan sírásba tört ki. A gyermek a cél elérésében akadályozva volt, tehát frusztrált volt. Definícióként tehát azt írhatjuk: a frusztráció az elérhetőnek tűnő célok megvalósításában történő akadályoztatás.
A burn out-ban ez így jelentkezik:
„A dolgok kicsúsznak a kezemből.”
Kialakul a kontrollvesztéstől való félelem: megszűnik a harmonikus munka és életritmus, és feladataidat nem tudod jól kiosztani másnak és megosztani saját munkaidődhöz mérten.
Ez egy önmagát erősítő folyamatba tud átcsapni. A teljesítmény hajszolása, a fáradtság óhatatlanul a munka rovására megy. Egyre gyakoribb és/vagy egyre súlyosabb hibákat követsz el. Ez a teljesítmény fokozására készet. A magánéleted egyre jobban kizárásra kerül. A személyes igényeid és problémáid elfojtásra kerülnek. Megjelennek a kimerültség fizikai és pszichikai jelei. Ezt észleled magadon, és erre gyakran további túlteljesítéssel reagálsz. (túlzott sport, túlzott alvás). Az értékrended kezd felborulni.
A külvilág befolyása, változások és külsőkihívások egyre kevésbé érdekelnek.
Minden, ami a „nincs semmire időm” fázisban pozitív erőként hatott, negatívvá fordul vissza:
A dolgok teljesen kicsúsznak a kezemből!
1. A lelkesedésed, energikusságod csökken a kollégákkal való kapcsolattartás teherré alakul át.
2. A munkatársakról és ügyfelekről indokolatlan negatív képed alakul ki, mint ami reális.
3. Az ügyfelek problémái nem érdekelnek, megoldására kevésbé törekszel
4. Önértékelési problémáid lesznek, bűntudatod alakul ki
5. Elveszted a humorérzéked
6. Csökken az érzelmi terhelhetőséged
7. Gyakran elveszíted a beszélgetés fonalát
8. Kollégákkal szemben a „kérem”, helyett az utasítás lép be.
9. Előkerülnek az előítéleteid sztereotípiáid a kollégákkal, partnerekkel és a külvilággal szemben
Apátia fázisa:
„Egy cukrászdában dolgozom a XIII. kerületben – mondja a 43 éves Krisztina. Egyedül állom a sarat egész nap, napi 10 órában. Alkalmazott vagyok, és már másfél éve ugyanott dolgozom. Nehéz munkát találni, így a biztos fizetésért vállaltam el az állást. Nem függ a fizetésem attól, hogy hány süteményt adok el egy nap, így nem látom az eredményét, ha jól dolgozom. Mindenkivel kedvesnek kell lennem. Egyik nap betelt a pohár. Folyamatosan jöttek a vásárlók, mindegyiknek más-más igénye volt, mindegyiket ugyanúgy kedvesen kellett kiszolgálnom. Egyik vendég sem volt rosszabb mint a másik, de belefáradtam. Mikor az egyikük visszahozott két tányért, hogy kér még két süteményt, elkezdtem vele pörölni, hogy nem kellett volna egymásra raknia a tányérokat, olyan nehéz úgyis elmosogatnom. Egész nap dolgozok, és elegem van, nem képesek ugyanabban a tányérban enni kétszer. Pedig ő nem tehetett semmiről. Akkor vettem észre, hogy kiégtem. Később vele is rendesen viselkedtem már, de el voltam kenődve a felfedezés miatt.”
„Elegem van a világból!”, „A világ fekete és fehér!”, „Nem érdekel!”
Ez már a visszahúzódás és a külvilággal szembeni ellenséges beállítódás szakasza.
1. A partnerekkel kollégákkal gyakran hatalmi jellegű eszközökkel élsz (büntetések, szankciók alkalmazása.)
2. A szakmai és közéleti tevékenységtől visszahúzódsz, értelmetlennek, üresnek tartod hivatásod.
3. Kezdeti értékrended felborul, saját tudásodba vetett hited meggyöngül.
4. Kialakul egy olyan apátiával jellemezhető állapot, mellyel védekezel a valós és/vagy feltételezett kudarcok ellen.
5. Igyekszel kitérni a kihívások, kockázatok elől, szakmai munkád sematikussá válik.
6. Koncentrációs és emlékező képességed romlik
7. Egyre több a munkádban a pontatlanság mind a határidők, mind a munka minősége szempontjából.
8. A munka megszervezése egyre nagyobb nehézségbe ütközik
9. Döntésképtelenség, vagy elbizonytalanodás
10. Kreativitásod romlik, a kezdeményezőképességed megszűnik.
Ha ezen a helyzeten nem sikerül változtatni, akkor testi és lelki tünetek megjelenése alakul ki.
1. Az immunrendszer gyengül, képtelenné válsz a kikapcsolódásra, alvászavarok, rémálmok lépnek fel, megfigyelhetők a szexuális élet zavarai.
2. Megjelenik a mellkasi szorítás, a gyorsabb pulzus, ideges ’tik’, emésztési zavarok, émelygés, testsúlyváltozás.
3. Gyakran megnő az alkoholfogyasztás, a kávé, dohány, egyéb drogok használata.
4. Lelkiállapotod egyre kétségbeesettebb, egzisztenciális problémákkal, a reménytelenség, és értelmetlenség érzésével küszködsz…
A kiégést kiváltó, vagy fokozó külső hatások:
1. hiányos teljesítménymérés, (visszajelzés, megerősítés hiánya)
2. alacsony jövedelem,
3. extra igénybevétel mellett nagy felelősség,
4. gyakori krízishelyzet,
5. elégtelen adminisztratív támogatás,
6. adminisztratív terhek,
7. korlátozott előrejutási lehetőségek,
A kiégés tünetei:
A kiégés testi és lelki következményei nagyon hasonlítanak a stressz okozta következményekhez, de azért itt mégsem egészen arról beszélünk. Amennyiben nagyon elhatalmasodott rajtad a burn out, jobb ha orvoshoz fordulsz, viszont a stresszel való megbirkózáshoz hasonlóan életmódbeli változásokkal meg lehet szüntetni a kezdődő kiégést is.
A burn out következménye akár a depresszió is lehet, ezért jobb, ha minél előbb teszel ellene.
Testi tünetek
Lelki tünetek
Fejfájás Negatív viszonyulás, elszemélytelenedés
Fáradékonyság Ingerlékenység, cinizmus
Indokolatlan testsúlyváltozás (csökkenés, növekedés)
Rögeszmék: fóbiák, mániák megjelenése
Alvászavarok Serkentőszerek, nyugtatók fokozódó használata
Magas vérnyomás, táplálkozási, emésztési zavarok, fekélybetegség
Szorongás, depresszió
Szexuális teljesítőképesség zavara Az emberi kapcsolatok minőségi romlása
Forrás: relaxmester.hu