Az ősztől érvényes új OKJ-rendszer képzései valószínűleg hosszabbak és drágábbak lesznek a jelenlegieknél, ami sok jelentkezőt elijeszthet. A szeptemberi bevezetésig ugyanakkor átmenetileg megnőhet a képzéseket kínáló intézmények forgalma,

az átállás után pedig több idejük lesz a hallgatóknak az elméleti és a gyakorlati ismeretek elsajátítására – nagyjából így foglalhatók össze az OKJ változásainak várható következményei. Hogy az új rendszer jó-e, csak később derül ki.

Ősztől startol az új OKJ-rendszer, melynek keretein belül több képzés összevontak, és jó néhányat meg is szüntettek. Az intézkedésnek köszönhetően nő a legtöbb tanfolyam időtartama, emiatt pedig drágábban is lehet majd megszerezni a szakképesítéseket. Az intézmények a jelentkezők számának visszaesésétől tartanak, ugyanakkor az új rendszer szeptemberi indulása előtt valóságos dömping várható a beiratkozásokat illetően.

Hosszabbak lesznek a képzések – elrettentik a potenciális hallgatókat?
Farkas László, az AIB-Vincotte Hungary Kft. Akadémia igazgatója az Edupressnek elmondta, általában azokat a képzéseket szüntették meg, melyekre kevésbé volt kereslet, ugyanakkor töröltek olyan szakképesítéseket is, melyek intézményükben évek óta folyamatosan évi 2-3 alkalommal is elindultak. „Bízom abban, hogy ezen szakképzések idővel visszakerülnek majd az Országos Képzési Jegyzékbe” – tette hozzá. Mint mondta, a legnagyobb gond a felnőttképzés terén adódhat, és nem is csak a drágulás miatt. „Az alapvető problémát én a hosszúságban látom, hisz egy munka mellett tanuló felnőtt nem valószínű, hogy 3 év alatt hajlandó lesz elvégezni egy szakmát, ennyi időt a szabadidejéből és a családjától nem fog tudni feláldozni. Emellett az is nagy kérdés, hogy a vállalatok tudnak-e majd ennyi időt várni egy-egy szakemberre?” – fogalmazott.

Átmenetileg roham várható
Rövidtávon ugyanakkor jó üzlet lehet a képzéseket kínáló cégeknek a változások beharangozása, sokan szeretnék ugyanis a jelenlegi rendszer szerint megszerezni a kiválasztott szakmát, így az érdeklődés jelentősen fokozódhat az átállást megelőző hónapokban. „Az először kiadott rendelet szerint idén januártól változott volna a rendszer, ennek köszönhetően 2012 végén óriási dömpinget tapasztaltunk a jelentkezéseket illetően, még decemberben is indultak képzések. Mivel a rendelet vonatkozó paragrafusainak hatályba lépését 2013 szeptemberére módosították, idén vélhetően atipikus módon az augusztus lesz a legerősebb hónap” – véli az igazgató. Egy informatikai képzést folytató fiatal elárulta, ő maga is a várható változások miatt kezdte el tavaly szeptemberben a tanfolyamot. „Csak idén év elején akartam nekivágni a tanulásnak, de mivel úgy volt, hogy januártól életbe lépnek az új szabályok, beiratkoztam szeptemberben, hogy még a jelenlegi szisztéma szerint végezhessek. Így egy év alatt megszerezhetem a bizonyítványt, nem akartam ezt akár két évre kitolni” – nyilatkozta.

Gondot okozhat a drágulás
Egy egészségügyi OKJ-s tanfolyamon részt vevő hallgató szerint a képzések drágulása is egyértelműen gondot okoz a továbbtanulni vágyóknak. „Sok az olyan fiatal, aki komolyan érdeklődik egy-egy terület iránt, de sem saját erőből, sem a szülők segítségével nem tudják finanszírozni a képzéseiket, ezért más felé indulnak – vagy,a hogy egyre többen, nem indulnak semerre. Eddig is problémát jelentett az embereknek kiválasztani a megfelelő szakmát, eldönteni, hogy mit is szeretnének valójában. A mostani szabályozással szerintem még nehezebbé teszik a helyzetüket: most már nem csak az a kérdés, hogy mit szeretnének, hanem az is, hogy mit tudnak kifizetni” – fejtette ki. Farkas László szerint is visszavetheti a jelentkezések számát a képzések drágulása. „Jelen gazdasági helyzetben, markáns visszaesésre lehet számítani” – közölte.

A minőséget kívánják biztosítani
A hivatalos álláspont szerint azért szükséges a kötelező minimum óraszámok meghatározása, hogy így biztosítsák a minőséget, ugyanis a minisztérium szerint csak így lehet kiszűrni, hogy vállalhatatlanul alacsony időtartamú képzéseken juthassanak az emberek bizonyítványhoz. A Vincotte Akadémia igazgatója szerint viszont az időtartam nem függ össze a minőséggel. „Azt gondolom, jó minőséget nem csak magasabb óraszámú képzéssel lehet nyújtani, bár nem árt, ha több idő van valamilyen ismeret begyakorlására. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy milyen felkészültségű szakemberek, milyen pedagógiai érzékkel, mennyire következetesen oktatják a résztvevőket. Sőt az sem mindegy, hogy korszerű vagy elavult gyakorlati helyszíneken tanulnak. Inkább erre helyezném a hangsúlyt, nem feltétlenül az óraszámokra” – taglalta. Egyetért vele a már említett egészségügyi képzésre járó hallgató is: „Miért kellene 6-8 félévet végigjárni és fizetni, ha eddig elég volt a 2-3 félév is? Nem biztos, hogy az elmélet bővítése jobb szakembereket szül”.

Mélyebb elméleti ismereteket szerezhetnek
Farkas László szerint ugyanakkor nem biztos, hogy rossz lesz az új rendszer, az eredmény azonban csak később fog látszani. „Az mindenképp jobb lesz, hogy mélyebb elméleti ismeretekre tehetnek szert azok a résztvevő felnőttek, akik ennyi időt és energiát tudnak szánni a képzésen való részvételre, nekik több idejük lesz a gyakorlati tudásuk mélyítésére is. 2006-ban, amikor bevezették a kompetencia alapú moduláris oktatást, szintén nagy volt a tiltakozás, és az átállás sem ment mindenhol zökkenőmentesen, de ennek a rendszernek is van, illetve volt számos előnye és hátránya. Nekünk úszni kell majd az árral, és azon munkálkodni, hogy a rendeleti előírások maradéktalan betartása mellett, megfizethető és időben is teljesíthető képzéseket nyújtsunk ügyfeleinknek” – mutatott rá.

 

{module Forrás: edupress}