Lezárult az őszi érettségi időszak: november 29-én fellégezhetett az a több ezer diák, akik előrehozott, javító vagy kiegészítő vizsgájuknak futottak neki. Az utolsó héten mintegy 15 ezer szóbeli vizsgát tartottak az országban 297 bizottság előtt.

A mostani érettségi időszak azért volt különleges, mert a diákok a legtöbb tárgyból idén tehettek utoljára előrehozott érettségi vizsgát, a jövőben erre már csak informatikából és idegen nyelvekből lesz lehetőségük.

Az őszi érettségik jórészt eseménymentesen zajlottak, különleges történésről nem érkezett hír. A diákok és a tanárok is arról számoltak be, hogy a feladatokban nem volt semmi szokatlan, nem érezték sem nehezebbek, sem pedig könnyebbek, mint a korábbi években.

A jók jók, a gyengék gyengébbek, senki sem reklamál

Bár az Oktatási Hivatal még nem adott közre részletes statisztikát, a tanárok szerint a diákok által elért eredményekben nem volt semmi szokatlan. „Tudni kell, hogy mindig kétpólusú a dolog. Vannak azok a diákok, akik ismétlő vagy kiegészítő érettségit tesznek, ők jellemzően nagyon jó eredményeket érnek el. Nekik már van érettségijük, de a felvételihez kellenek nekik a jobb pontszámok, ezért érettségiznek újra. Ők a felvételi miatt nagyon jól felkészülnek. Az előrehozott vizsgát tevők, akik úgy érzik, hogy már készen állnak erre, szintén jellemzően remekül teljesítenek” – mondta el az Edupressnek Antal Erzsébet, a Sashegyi Arany János Gimnázium igazgatóhelyettese. „Akiknek azonban júniusban nem sikerült az érettségi, és most ezért tesznek javító vizsgát, azok jellemzően most sem teljesítenek túl jól” – tette hozzá.

Egyik csoportnál sem kifejezetten jellemző, hogy panaszt emelnének az elért eredményeikkel kapcsolatban, az igazgatóhelyettes szerint erre gimnáziumukban eddig még csak emelt szinten volt példa, de ott is csak nagyon ritkán fordul elő.

Búcsú az előrehozott vizsgáktól

A 2013-as őszi érettségi érdekességét az adta, hogy a legtöbb tantárgyból ezután már nem lehet majd előrehozott vizsgát tenni. Ez azonban a jelek szerint nem befolyásolta észrevehető módon a vizsgázási hajlandóságot, a tavalyihoz képest nem volt több diák, aki még a rendes érettségi időszak előtt meg akarta szerezni eredményeit a választott tárgyakból.

A pedagógusok véleménye igencsak megoszlik arról, helyes volt-e ennek a lehetőségnek az eltörlése. Klinghammer István szerint az egyik legfőbb ok az volt, hogy az előrehozott érettségi megszervezése mindig nagyon nehéz. Egyetért ezzel Antal Erzsébet is. „A magányvéleményem az, hogy nagyon sokba került ez a megoldás. Nálunk előfordult olyan is, hogy egy tárgyból egyetlen gyerek érettségizett, és rá vigyázott délutánig három tanár és a folyosófelügyelő” – fejtette ki a problémát a tanárnő. „Ezt jobb lett volna úgy megoldani, hogy ezeket az érettségizőket összegyűjtik egy helyre, hiszen ha egyetlen gyerek vizsgázik például spanyol nyelvből vagy mozgóképkultúra és médiaismeretből, rá is ugyanúgy felügyelni kell” – mondta el az igazgatóhelyettes.

Sokak szerint az előrehozott érettségi megszüntetésével azok járhatnak a legrosszabbul, akik például természettudományos tárgyakból akarnak érettségi vizsgát tenni, akár emelt szinten, hiszen nekik például kémiából már nincsen órájuk az utolsó években. Az előrehozott érettségi támogatói szerint tehát ez a vizsga jó lehetőséget adott arra, hogy még friss tudásuk birtokában fussanak neki a megméretésnek.

Jobban kellene motiválni?

A jelenlegi jogszabályok alapján a diákok többször is nekifuthatnak egy-egy vizsgának, javító érettségivel jobb pontszámokat érhetnek el, ezek közül pedig a felsőoktatási felvételi eljárás során mindig a számukra kedvezőbb eredményt kell figyelembe venni.

Antal Erzsébet ezzel kapcsolatban rávilágított egy másik problémára is. A pedagógus szerint az oktatás nem közvetít pozitív üzenetet azzal, hogy a diákok számára túl sok alkalmat biztosít a jó szereplésre. „Örülünk, ha tudunk a gyerekeknek segíteni, de előfordult például, hogy egyes gyerekek, ha nem voltak elégedettek az írásbeli vizsgaeredményükkel, már el sem mentek a szóbeli vizsgára. Azt gondolták, érdemes többször megpróbálni, hiszen a dolognak nincsen tétje. Úgy vélem, hogy ez így nevelési szempontból nem jó, a diákokat inkább ösztönözni kell” – jelentette ki.

Azok, akik most nem értek el olyan jó eredményt, mint várták, legközelebb a 2014-es rendes május-júniusi időszakban próbálkozhatnak.

{module Forrás: edupress|none}