Bevezetés
* a XIX. század legfontosabb eszmeáramlatai a felvilágosodásra vezethetőek vissza (Locke és Montesquieu)
* a nagy francia forradalom is nagy hatást gyakorolt a kor gondolkodóira –> „szabadság-egyenlőség-testvériség” jelmondat áthatott ezeket az eszmeáramlatokat (érte vagy ellene)
Liberalizmus
* magyarul szabadelvűség
* azért harcol, hogy az emberek szabadságát ne korlátozza nemük, koruk, bőrszínük, fajtájuk stb.
* törvények előtti egyenlőség
* jogilag egyenlő szabadság
* a liberalizmus a piacgazdaság, a kapitalizmus kialakulásához, a magántulajdon jogi elismeréséhez kötődik
* az emberi jogok és az alkotmányosság gondolatával fonódik össze
* fontos elvei: a közszféra és a magánszféra szétválasztása, a szerződés szabadsága, a kormányzat korlátozása, népszuverenitás, az ember természetes jogai
* a liberalizmus szó egy spanyol politikai csoporttól a Los Liberalestől ered
* egyik legfontosabb elve a szabad piac –> Adam Smith és David Ricardo közgazdászok foglalták munkásságukba ezt az elvet –> az állam minél kevesebb szerepet vállaljon a gazdaság irányításában + a piac mindenkinek egyenlő lehetőséget ad, amennyiben vagyoni különbségek keletkeznek az az egyén rátermettségén és szorgalmán múlik („laissez faire” elv)
* a szabadság negatív meghatározása mellett érvel –> minden szabad amivel az ember nem korlátozza embertársai szabadságát
* a liberalizmusból indult ki az ún. „szociáldarwinizmus” mely Darwin természetesszelekció-elméletét alkalmazza a piacgazdaságra is
* időben megelőzte a demokrácia elvének elterjedését –> először azt gondolták hogy a liberalizmus + demokrácia elkerülhetetlen konfliktusba fog kerülni 1mással (demokrácia=szegények tömegeinek uralma?) –> először a választójogot vagyonhoz akarták kötni –> a tulajdon=felelősség
* John Stuart Mill, híres liberalista is az általános de nem egyenlő választójog híve volt
* a XIX. század végére a liberalizmus szembekerült az újonnan felmerülő szociális kérdésekkel –> az eredeti liberalizmus a munkások kiszolgáltatottsága miatt már nem volt alkalmazható
* ekkor a feladatuk a liberalizmus demokratizálása ill. a demokrácia liberalizálása volt
* kialakult a szociálliberalizmus mely szerint szükség van némi szabályozásra az állam részéről
* John Stuart Mill a liberalizmus legfontosabb gondolkodója „A szabadságról” című művében foglalta össze a legfontosabb elveket
Konzervativizmus
* a francia forradalomra adott válaszként alakult
* Edmund Burke „Töprengések a francia forradalomról” című könyvében foglalja össze elveit
* nem mindig rendezett eszmerendszer hanem inkább egyfajta attitűd, beállítódás, világhoz való viszony
* meghatározott értékeket véd
* kiindulópontja az emberi tökéletlenség –> az ember nem racionális lény
* előítéletet nem tekintik negatív tényezőnek
* ellenzik a forradalmat, és a liberalizmus szabadosságát –> anarchiához vezet
* „Fontolva haladók” ahogy a magyar konzervatívokat nevezték
* nagy jelentőséget tulajdonítanak a hagyományos közösségeknek –> család, iskola, egyház stb.
* angolszászoknál mérsékelt konzervativizmus jelent meg, franciák + németeknél reakciós konzervativizmus (forradalom után)
* jelentős gondolkodója a francia De Maistre és De Bonald
Szocializmus
* a latin sociare igéből ered
* az emberek közötti egyenlőséget tűzte ki célul
* az emberek közötti szolidaritásra épít
* fontos fogalma a racionalitás
* állam szerepe fontos a piac korrekciójában
* korai szocialista művek: Morus Tamás Utópia, Campanella „A Nap Városa”
* a XIX. század utópista gondolkodói kezdték –> Saint-Simon, Fourier, Owen
* legnagyobb gondolkodója Karl Marx és Friedrich Engels –> tudományos szocializmus, amely a fennálló kapitalista rendszert elemezte és kritizálta
* a történelmet osztályharcként értelmezte
* fontos gondolata az elidegenedés-elmélet, mely szerint a munkás monoton tevékenysége kiírtja belőle a kreativitást –> elidegeníti a munkája termékétől
* megkülönbözteti a társadalom alapját (gazdaság) és felépítményét (kultúra, politika, vallás) –> az első fontosabb
* a társadalmi lét határozza meg az emberi tudatot
* 2 fontos mű 1848-as Kommunista Kiáltvány ill. A tőke (Marx)
* bázisa a munkásmozgalom, szakszervezetek
* egyes szocialisták ellenezték a forradalmat, a munkásság helyzetén akartak javítani –> revizionisták pl. Eduard Bernstein
* a revizionista gondolat vezetett a szociáldemokrata pártok megjelenéséhez
* a XX. században a szocdem-ek leválása után a forradalmi szocik egyre inkább kommunistának határozták meg magukat
Nacionalizmus
* az első nacionalisták liberális nacionalisták voltak
* szerintük a szabad egyének közösségéből létrehozott nemzetállamok jelentik majd a stabilitás forrását
* a nemzetállam eszméjével áll összefüggésben
* állam és nemzet nem fedi egymást –> a nemzet kulturális közeg (emberek csoportja, közös értékek, hagyományok) –> céljuk hogy a nemzet és az állam a lehető legnagyobb átfedésben legyen
* a XIX. század nacionalizmusa az etnikumot, a politikai közösséget és a hűséget egyesíti
* nacionalizmus alaptételei: a világot nemzetek alkotják, minden politikai hatalom forrása a nemzet, a nemzet iránti lojalitás minden más lojalitás felett áll, a szabadság csak a nemzettel való azonosuláson és a nemzet szabadságán keresztül valósítható meg, a nemzetek csak saját szuverén államukban lehetnek szabadok
* a nacionalizmus agresszív-elnyomó irányzata a sovinizmus –> a nemzet csak más nemzet elnyomása révén emelkedhet fel
* a nemzeti ébredés fontos forrása a romantika művészeti irányának térhódítása a XIX. század elején
Anarchizmus
* a XIX. század második felében alakult ki
* politikai szabadság elsődleges –> támadtak mindenféle államhatalmat
* a társadalom a helyi közösségekből szerveződik
* uralom=rabság
* szerintük nem káosz vagy zűrzavar hanem önszabályozó spontán rend
* nem egységes elmélet, több irányzat
* főként Spanyolországban, Olaszországban + Franciaországban terjedt el leginkább –> lassan iparosodó országok paraszti rétegei szemben álltak a központi hatalommal + fogékonyabbak az anarchizmus egyszerű üzeneteire
* gyakran nyúltak a terror eszközéhez –> meggyilkolták II. Sándor orosz cárt, Carnot francia köztársasági elnököt, 2 spanyol miniszterelnököt, Erzsébet magyar királynét, Umberto olasz királyt, és McKinley amerikai elnököt
* fontos vezetők: Pierre Joseph Proudhon, Mihail Bakunyin, Pjotr Kropotkin