Bevezető

* a forradalom után a feudális társadalom szerkezete felbomlott
* új osztályok keletkeztek: a vállalkozó polgárság és az ipari munkásság
* egyre kevesebben foglalkoztak mezőgazdasággal míg az ipari foglalkoztatásúak száma nőtt

Társadalmi rétegek

A földbirtokos osztály

* a hatalomban a nagypolgárság, és a nagybirtokos osztály részesült de az államhatalom kulcspozíciói a nagybirtokos arisztokrácia kezében volt
* a szerzett vagyonnál többet ért az örökölt
* politikai hatalmukat biztosította a nagybirtok patriarchális feudális viszonya a parasztság tömegeivel
* a nem arisztokrata nemesi nagybirtokosok jelentették az összekötő kapcsot a dzsentrivel
* a dzsentrit a birtokos (200-300 hold) nemesek néhány ezer családja alkotta
* birtokállományuk egyre fogyatkozott, számuk nem
* tőke és szakértelem híján a gazdálkodásuk elmaradottabb szinten
* ennek ellenére társadalmi súlyuk igen nagy volt

A Polgárság

* felső rétege 100-150 dúsgazdag család
* az új típusú vállalkozó polgár oda fordult ahol nagyobb hasznot, profitot remélt –> pénze egyszerre forgott ipari kereskedelmi és hitelvállalkozásokban
* a nagypolgárság a magyarságba beolvadó idegenekből állt részben
* politikai életben nem is igényelt szerepet
* társadalmi tekintélye kisebb volt az ország gazdasági életében betöltött helyénél
* alsó határát a vagyonos középpolgárság és az értelmiségek zárták le

„Úri” középosztály

* a polgári társadalmakban ez állt. egy gyűjtőmedence, amely megkönnyíti a társadalmi rétegeken belüli mozgást
* „gyűjtőmedence” volt az úri jelzővel díszített középosztály Magyarországon is –> könnyű bejutni, elég egy érettségi + látványos magyarosodás + el kell sajátítani a dzsentri értékrendet
* de M.o.-n az úri középosztály elzárkózott a több társadalmi osztálytól –> megmerevítette a társadalom szerkezetét

A Kispolgárság

* létszámban megközelítette a munkásságot (többi mint kétmillió)
* állt. az önálló anyagi lét peremén küszködő kiskereskedők, kismesterek
* ide tartoztak a lecsúszó kisnemesek, altisztek
* számosan beolvadtak a munkásságba

A Munkásosztály

* korszakunk végére jelentős társadalmi erővé vált
* képzett szakmunkások eleinte külföldről jöttek sokan
* a magyar nemzetiségű munkások aránya nagyobb volt mint a magyaroké országosan
* a hazai munkásság koncentráltsága nagy volt

Parasztság

* a társadalom szilárd talpazatát még mindig a parasztság alkotta
* a parasztság egysége felbomlott
* az „úri” középosztálytól elzártak ide tömörültek nagyrészt
* a birtokos parasztság életszínvonala kissé emelkedett a korban
* ebben a korban lett a föld a legfőbb érték

Nemzetiségek a dualizmusban

* dualista államberendezkedés –> törekvés a nemzetiségi kérdés megoldására
* 1850 és 1910 között jelentősen nem változott az országban a nemzetiségek megoszlása – pl.:
o A magyar nemzetiségűek aránya 41-ről 55%-ra nőtt
o A német, szlovák, román, ruszin, szerb nemzetiségűek aránya nem nagyon változott.
o A horvát nemzetiségűek aránya 5-ről 1%-ra csökkent.

A 19. század második felében jelentős arányeltolódások mutatkoztak a nemzetiségi összetételben.
Ennek fő jellemzője a magyarság arányának növekedése (41%-ról 54,4 %-ra).
A változásnak három, egy mással alapvetően összefüggő eleme volt.

1. Az első a természetes szaporulat.
A demográfiai robbanás nem egyszerre jelentkezett az országban a magyarság a németetekkel, szlovákokkal, ruszinokkal együtt előbb vált a folyamat részesévé.

2. A kivándorlás és a bevándorlás a magyarság arányát növelte, hiszem miden száz kivándorlóból csak 33 volt magyar, ami alatta maradt a magyarság számarányának. A legnagyobb veszteséget e szempontból a szlovákság szenvedte el.A bevándorlás szintén a magyarságot gyarapította, mert az országba érkező népesség a többséghez asszimilálódott.

3. A harmadik forrás az asszimiláció, a beolvadás volt, aminek több összetevője ismert. Egyrészt folytatódott városi német és a zsidó lakosság asszimilációja.Másrészt a szülőhelyét elhagyó népességnek csak egy része vándorolt ki az országból, másik része a városokba, elsősorban Budapestre költözött.