Ellentétek a XIX. század végén
* Németország alakulásakor sok ellenségre tett szert (Oroszország – Krím, Ausztria – Königgratz, Franciaország – Sedan), ezen kívül dinamikusan fejlődött az ipara –> nagyhatalmi szerephez jutott
* a Balkán-félszigeten uralkodó Török Birodalom egyre gyengült –> hatalmi vákuum keletkezett –> különösen fontos Ausztria-Magyarországnak és Oroszországnak
* Anglia nem hagyhatta, hogy Oroszország a tengerszorosokat birtokolja hiszen akkor hatalmi túlsúlya lett volna –> Törököket támogatta
* egyre nagyobb problémát jelentett a Balkán-félszigeten lakó népek felerősödő nemzeti öntudata –> sokan saját állam alapításának látták reményét
* Oroszország hadat is üzent a törököknek, nyertes hadjáratokat vezettek de az angol flotta megjelenése békekötésre kényszerítette őket –> Berlini kongresszus (1878) Bulgáriát felosztották, jelentős területek török kézen maradtak –> nem oldódott meg a „keleti kérdés”
* a Balkán a meghatározó német-angol, német-francia vetélkedésnek csak egyik színhelye, „ürügye” volt
* egy másik ütközési pont a gyarmatosítás második hulláma volt
* a gyarmatok rendkívül nagy előnyt jelentettek egy ország gazdaságának –> felvevőpiac, olcsó munkaerő, új nyersanyagok
* az Afrikai gyarmatosítás során sok összetűzés Franciaország és Anglia között
* ezen kívül az újonnan felemelkedő nagyhatalmak akik kimaradtak a „világ első felosztásából” szintén igényt tartottak gyarmatokra –> ekkorra már az értékes és értéktelen gyarmatok is elfogytak, így csak egymás rovására tudtak terjeszkedni
A nagyhatalmak közeledése –> szövetségek
* Bismarck félt a kétfrontos háborútól (sok ellensége volt németeknek) –> Franciaországot el akarta szigetelni (sikerült)
* 1873-ban létrejött a három császár szövetsége (orosz, német, osztrák)
* Oroszország és a Monarchia ellentétei miatt (balkáni érdekeltség) a szövetségük megbomlott –> Németország és Ausztria-Magyarország szorosabbra fűzte kapcsolatátà1879-ben megkötötték a kettős szövetséget, melyhez 1882-ben csatlakozott Olaszország (elégedetlen az olasz egység megteremtésének körülményeivel?) –> hármas szövetség
* Bismarck 1887-ben viszontbiztosítási szerződést ajánlott fel Oroszországban, de 1890-ben nem újították meg –> franciák felé közeledtek (oroszok)
* 1893-ban orosz-francia katonai szövetség
* Franciaország és Anglia rendezte gyarmati ellentéteit –>1904-ben megkötötték az entente cordiale-t –> Franciaország már nem elszigetelt
* 1907-ben (Orosz-Japán háború után) Oroszország és Anglia szerződést kötöttà3as antant –> bezárult a gyűrű Németország és szövetségesei körül
A szövetségek megszilárdulása
* a két szövetségi rendszer eleinte bizonytalan volt –> akkor szilárdult meg amikor Németország egyre jobban értésükre adta, hogy érdekeit egyetlen nagyhatalom szempontjaival sem hajlandó egyeztetni
* az első marokkói válság (németek jogokat akartak Marokkóban ahol francia befolyás) Németország kárára végződött –> Anglia és Franciaország szövetsége viszont megszilárdult
* a második marokkói válság már nyílt fegyveres fenyegetés volt, angol-francia fellépés miatt Németo.-nak vissza kellett vonulnia
* Olaszország Afrikai gyarmatokat akart kiépíteni àolasz-török háború, Anglia hallgatólagosan támogatta –> Olaszország eltávolodóban volt a hármas szövetségtől, az antanthoz közeledett a második Balkán-háborúban Bulgária veszített –> központi hatalmakhoz közelített