Gyors, figyelemfelkeltő és pontos – a 21. századi média tájékoztatási követelményei egyre nagyobb felelősséget tesznek az újságírók vállára. Elmúltak azok az idők, amikor egy újságíró napokig dolgozhatott egy-egy cikken, a modern média alkalmazottainak már nem csak a kérdezéshez kell érteni, hanem a szerkesztőségi feladatok teljes skáláján magabiztosan kell teljesíteni.

Ma már nem elegendő a tehetség, képeznie kell magát annak, aki a média területén szeretne állást találni.

A gazdasági válság vagy a felgyorsult munkatempó és a hírverseny-e az oka, hogy az egykori klasszikus újságírók helyét egyre inkább a „one man crew”, vagyis az egyszemélyes stáb veszi át? A zsurnaliszta megkapja a témát a szerkesztőtől – vagy maga keresi meg – majd nyomoz, kérdez, ír, szerkeszt, kezeli a kamerát, mikrofont, konferál, fényképez, digitalizál, sőt vág.

Az évtizedek óta a szakmában dolgozó újságíróknak nehezebb az átállás az új gondolkodásmódra, mint az informatikában jártas fiataloknak. A kis televízióknál az integrált gondolkodás létkérdés. Hingyi Gábor, a Magyar Civil Televízió stúdióvezetője elmondta, hogy egy riporternek sok mindenhez érteni kell. Ő maga is összetett feladatot végez, egyszerre felelős az élő adások rendezéséért, a hangmérnöki teendőkért és a világításért is. „Idén tavasztól már kevesebben vagyunk, mint azelőtt. Egy kis tévé akkor maradhat fenn, ha a riporter jó szerkesztő is, az operatőr vágó, világosító és hangmérnöki feladatokat is el tud látni. Én is megtanítom a szerkesztőt megvágni a saját anyagát. Fontos azonban, hogy képzett szakemberek végezzék a munkát, különben mindez a minőség rovására mehet.”

Barok Tamás a Rádió Akadémia Alapítvány igazgatója szerint egy személy munkája akár jobb is lehet, hiszen a riporter találja ki a sztorit, tudja, mit akar kérdezni és később a forgatás során ő tudja, milyen képeket akar látni. Ezáltal gyorsabban valósítja meg a saját elképzelésit. „A modern média – és ezen belül az online – egyre jobban az integrált gondolkodást kívánja meg a benne résztvevőktől. A ma újságírója legyen képes egyszerre egy írott dokumentumban, egy képsorozatban és egy videóban is gondolkodni; kvázi tudja megrendelni az anyagokat, értse, hogyan készülnek, és ha eléggé ügyes és érdekli ez a terület, hát készítse el maga.” – mondja a szakember, aki a Rádió Akadémia Alapítványon kívül a Modern Üzleti Tudományok főiskoláján is tanít. Itt az idén induló Modern Üzleti Szakújságíró szakirányú továbbképzés vezetője. Ez a diplomára épülő képzés kimondottan azzal a céllal jött létre, hogy gyakorlott, magabiztos gazdasági és médiakommunikációs szakembereket készítsen fel a nyugati médiában elterjedt önálló „egyemberes forgatóstáb” (one-man-crew) munkamódszer alkalmazására ugyanúgy, mint a szerkesztőségen belüli újságírói, szerkesztői feladatokra. A képzésben elsajátítható az alapvető üzleti, médiaetikai, beszédtechnikai és műfajismereteken túl az üzleti újságírás rádiós, televíziós és online vonala is. Emellett betekintést nyernek a szerkesztőségi munkába és ízelítőt kapnak kamerakezelésből, fényképezésből, videó vágásból és világításból is. A felnőttképzésre szeptember végéig várják a jelentkezőket.

Braun Zsolt, televíziós szakember, producer úgy fogalmazott, hogy nagyfokú szabadság jár azzal, ha az ember a saját anyagáért felelős. „Egyre nehezebb olyan szerkesztőt találni, akinek ideje van a „zöldfülűekkel” foglakozni és ezért is nagyon fontos a gyakorlati jellegű képzés ahol valós szerkesztőségi életet szimulálhatunk annak jogi-, etikai-, és nem utolsósorban egzisztenciális – pl. a kirúgás – veszélyei nélkül.” – mondja a szakember, aki a MÜTF képzésében a szerkesztőségi szimulációban oktat majd. A képzés egyik együttműködő partnere a Magyar Rádió, előadóként pedig a terület legnevesebb hazai és külföldi (BBC) szakembereit hívták meg.