A városok kialakulása, a céhes ipar és kereskedelem
Azok a kézművesek és kereskedők, akik már nem foglalkoztak mezőgazdasággal, olyan helyen telepedtek le, ahol könnyen el tudták adni árujukat. Itt jöttek létre a középkori vá-rosok.
XI. – XII. században síkság és hegyvidékek találkozásánál, nagyobb útkeresztező-déseknél, folyók torkolatánál, földesúri vagy királyi városok közelében, a nyersanyagfor-rások közelében.
A városok arra törekedtek, hogy függetlenek legyenek a földesuraktól, kialakult a városi önkormányzat, amely az önálló igazgatásért harcolt. A városok egy ré-sze elérte, hogy csak a királynak adózzon, és ezért cserébe különböző kiváltságokat ka-pott, pl. a vásártartás joga, vámmentesség és árumegállító jogot. Ezek voltak a királyi vá-rosok.
A XI. – XIII. században az egyforma mesterséget fojtató kézművesek érdekvédelmi szer-vezetekbe, úgynevezett céhekbe tömörültek. A céhekben szigorú szabályok szabályozták a munkaidőt, a munkaeszközök számát, az inasok és a segédek számát, az áru minőségét és mennyiségét és az árát. Ezekkel a szabályokkal akarták elérni, hogy senki ne szegényed-jen el, és senki ne gazdagodhasson meg nagyon. A céhek tagdíjat szedtek, és ebből segé-lyezték az árvákat és a rászorulókat.
Azokat a kézműveseket, akik nem léptek be a céhekbe, kontároknak nevezték, és szigorú-an büntették.
Céhmester az lehetett, aki elvégezte a szükséges tanulmányokat, és elkészített egy minta-darabot, amit a letelepedni kívánt város vezető tisztségviselői bíráltak el.
A céhekben nem volt munkamegosztás.
Kereskedelem: az árutermelés növekedésével létrejöttek a piacok, és fejlődött a kereske-delem.
helyi távolsági
vízi szárazföldi
A kereskedők guide-be tömörültek. A középkor kereskedelmét két kereskedő társaság ala-kította.
Az egyik a levantei kereskedők voltak (Velence, Pisa, Genova). Európa és India ill. Európa és a közel kelet kereskedelmét bonyolították.
A másik a Hanzai városok szövetsége (Hamburg, Bréma, Lübeck). Észak Európa és Novgorod kereskedelmét bonyolították.
Forrás: ebookz.hu