A farsangi időszakot a bőséges evés, ivás, mulatozás, bálozás jellemezte. A mezőgazdasági munkák szüneteltek, ilyenkor volt a szórakozás, erőgyűjtés ideje. Szükség is volt a tartalmas, nehéz ételekre, hisz a farsang utolsó napja (húshagyó kedd) után elkezdődött a nagyböjt .

Jó zsíros ételeket főztek, és sokat ettek abban a hitben, hogy így bő lesz a termés, és kövérre híznak a disznók.

Az ételek vidékenként eltértek ugyan, de szinte mindenhol szerepel a hús, tepertő, kolbász, káposzta, kocsonya, pogácsa, farsangi fánk (pampuska), forgácsfánk (herőce).

A farsangi ételek maradékát (a karácsonyihoz hasonlóan) megszárították, porrá törték, és beteg jószágot gyógyítottak vele.