Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának (OH NYAK) weblapján elérhető 2013-as nyelvvizsga-statisztikák szerint egyre kevesebben mennek el nyelvvizsgázni, és egyre kevesebben szereznek államilag elismert bizonyítványt.

 

A legtöbb nyelvvizsgázó a 14–25 éves korosztály tagja: tavaly kétharmada volt az összes nyelvvizsgázónak 25 év alatti. Bár ez az arány stabil, évről évre hasonló, számszerűsítve viszont ebből a korosztályból vesztettük el a legtöbb nyelvvizsgázót, a 2006-os csúcsévhez képest közel 40 ezer főt. Őket a 25–29 év köztiek korosztálya követi a nyelvvizsgázók számának és csökkenésének terén is.

A 35–44 év köztiek közül ugyanakkor többen mennek nyelvvizsgát tenni, mint 2004–2006 környékén, az 55 év fölöttiek között pedig nagyjából stabil azoknak a száma, akik nyelvvizsgát szeretnének szerezni. Egyre kevesebben vannak azok, akik alapfokú papír reményében fizetik be a vizsgadíjat, az angol nyelv és a német nyelv pedig uralkodó maradt. Az összes vizsga 98 százaléka ebből a két nyelvből tevődik össze, az angol iránt kétszeres az érdeklődés a némethez képest.

Az OH NYAK weboldalán közölt statisztikákban az államilag elismert vizsgák közül az egy- és kétnyelvűek egyaránt szerepelnek – tehát az olyan akkreditált magyar vizsgarendszerek mellett, mint a BME vagy a Pannon Egyetem vizsgarendszere, a statisztika tartalmazza azokat is, akik például a Goethe Intézet Zertifikat vizsgáját vagy a British Council szervezte University of Cambridge ESOL vizsgát kísérelték meg. Fazekas Márta, az OH NYAK főosztályvezető-helyettese szerint ma egyre többen vannak azok, akik egynyelvű vizsgát választanak, és megerősítette azt az észrevételünket is, mely szerint az alapfokú vizsgák háttérbe szorulnak.

„ A legtöbb nyelvvizsgázó a 15–25 éves korosztályból kerül ki. Vagy azért tesznek nyelvvizsgát, mert többletpontra számítanak a felsőoktatási felvételinél, vagy mert ez szükséges a diplomához. A többletpontokhoz közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga szükséges, az utóbbit azonban nehéz elérni, nem olyan cél, amelyet egy-másfél éven belül meg lehet valósítani. Inkább a középfokú vizsga a cél, akárcsak a felsőoktatási tanulmányok befejezésénél, mivel a diplomához is ezt kérik a legtöbb helyen” – magyarázza a főosztályvezető-helyettes.

Véleménye szerint annak, hogy csökken a nyelvvizsgázók száma, a fő oka az, hogy a népesség és az érettségizők száma is csökken évről évre. Emellett közrejátszhat a vizsgázók számának csökkenésében az is, hogy a külföldi felsőfokú tanulmányokra készülők nem tesznek itthon nyelvvizsgát, vagy a megcélzott intézmény által megkívánt, itthon nem akkreditált vizsgát tesznek.

A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) amögött, hogy három év alatt 28 százalékkal csökkent a nyelvvizsgák száma, nem elsősorban a demográfiai mozgást, hanem a felvételi pontszámítási rendszer megváltozását és az emelt szintű érettségik elterjedését látja.

„A szabályok szerint jelenleg legfeljebb 100 többletpont szerezhető. Egy legalább 45 százalékosan teljesített emelt szintű érettségiért 50 többletpont jár, kettővel a jelentkező már ki is meríti a maximális keretet. Egyre több intézmény teszi kötelezővé az emelt szintű érettségiket, 2010-ben még csak 4 szakon, 2014-ben már 34 szakon kell a magasabb szintű tesztet írni. Így a felvételizők egy része már automatikusan megszerzi a maximális többletpontot, nincs további motivációjuk nyelvvizsgát tenni” – mondja Berényi Milán, a NYESZE alelnöke.

Tapasztalataik szerint a magyar nyelviskolákba nem annyira a bizonyítvány, mint inkább a tudás és az érdekérvényesítési képesség fejlesztése miatt iratkoznak be a hallgatók. Találkoznak olyan tanulókkal is, akiknek a diploma megszerzése előtti utolsó akadály a nyelvvizsga, de úgy látják, akiknél ez évek óta húzódó probléma, azok nehezen szánják rá magukat ismét a tanulásra. Éppen ezért a NYESZE a most meghirdetett diplomamentő programot jó motivációnak tartja. Kiemelték ugyanakkor, hogy a nyelvtudás megszerzése az intézmény mellett az egyén felelőssége is, a kötelező nyelvoktatás a legjobb színvonalon sem elegendő, ha a diák nem tesz a tudásért.

{module Forrás: edupress}