Október az iskolai könyvtárak nemzetközi hónapja, melynek keretében a magyar iskolai könyvtárosok a Könyvtárostanárok Egyesületének (KTE) támogatásával

arra törekednek, hogy programjaikkal felhívják a figyelmet az iskolai könyvtárak sikereire, lehetőségeire, problémáira. Ennek kapcsán többek között arra kerestük a választ: hogyan kapcsolódik be az iskolai könyvtár a diákok életébe és a nevelés-oktatásba? Mi a szerepe a felzárkóztatásban és tehetséggondozásban? Milyen módszerekkel szeretteti meg az olvasást a gyerekekkel? Mely problémákkal kell ma megküzdenie egy könyvtárostanárnak? A megoldások felé vezető úton a KTE elnökével, Szakmári Klárával beszélgetve indultunk el.

„A köznevelési törvény előírja az iskolai könyvtár működtetését és fenntartását, valamint a minden tanítási napon való nyitva tartását is. Ami sajnálatos, hogy a könyvtárostanár kötelező alkalmazását már nem írja elő: azaz azt, hogy pedagógusi és könyvtárosi végzettséggel is rendelkeznie kell annak, aki a könyvtárostanári feladatokat elvégzi” – kezdi Szakmári Klára, a KTE elnöke, a Budai Nagy Antal Gimnázium könyvtárostanára, aki arról mesél, milyen szerepet tölt be ma az iskolai könyvtár a nevelő-oktató munkában.

A könyvtár-pedagógia minden tantárgynál hasznosítható tudást közvetít

„A köznevelési törvény és a Nemzeti alaptanterv szabályozza, hogy az iskolai könyvtárnak milyen feladatokat kell ellátnia. A kerettantervben több tantárgyon belül valósul meg a könyvtárhasználati oktatás. Vannak egyrészt a könyvtárhasználati ismeretek – alsóban az anyanyelvi oktatáson belül, felsőben és középiskolában pedig az informatika tantárgyon belül, mint könyvtári informatika. Ezek kötelezően előírt, a könyvtárban tartandó és a könyvtár ismeretanyagát, a könyvtárhasználatot, valamint a szellemi munka technikáját megtanító órák. Ezen kívül vannak könyvtárban tartott szakórák, amikor például a környezetismeret-, a biológia-, a matematika-, az irodalomóra keretében jönnek a könyvtárba a diákok, és amit könyvtárhasználatból tanultak, azt a szakórán gyakorolják, hasznosítják. Ezekhez a foglalkozásokhoz a könyvtárostanárnak könyvtár-pedagógiai programot kell készítenie, amely egyrészt elméleti alapvetés, másrészt konkrétan eltervezi, hogy mely tantárgyakban, milyen tartalmaknál mit fog megtanítani. Nagyon fontos a könyvtárhasználat kereszttantervi jellege: azaz bár nem önálló tantárgy, mégis minden tantárgynál hasznosítható tudást közvetít. A pedagógiai kísérletek mind azt bizonyították, hogy a könyvtár-pedagógiával megtámogatott oktatás hatékonyabb, a diákok ügyesebbek, és az önálló tanulás is jobban megy nekik” – mondja Szakmári Klára. Hozzáteszi: mindebből következik, hogy a tehetséggondozásban és a felzárkóztatásban is fontos szerepe van az iskolai könyvtárnak, amely teret adhat az gyerekek érdeklődésének.

„A könyvtárostanár azon kívül, hogy a diák érdeklődését támogathatja dokumentumokkal, cd-vel, folyóiratokkal, olyan konkrét feladatokkal is adhat, melyek az iskolai könyvtárban érhetők el és valósíthatók meg. Ha jól működik a kollegiális rendszer, és pedagógiai folyamatban gondolkodik a tantestület, akkor nagyon sokat lehet építeni a könyvtárra, hiszen a felzárkóztatásra szorulókkal tanulási technikákat gyakorolhat a könyvtáros, a tehetséges, kutatásban részt vevő fiataloknak pedig további lehetőségeket nyújt a keresés technikáit, a szakirodalom felhasználását, a hivatkozási formákat is elmélyíteni” – fogalmazza meg Szakmári Klára.

Ami nehézséget jelenthet a tanítás során, hogy mára a gyerekek érdeklődése elsősorban az elektronikus világ felé fordul, és a könyvek kevésbé vonzóak a számukra. „Ez azonban nem lehet igazán nagy probléma, hiszen a pedagógus meg tudja mutatni, hogy mi az előnye egy lexikonnak, mondjuk a Wikipédiával szemben. Ha több forrást összehasonlítunk a gyerekekkel, rájönnek, melyiknek mi az előnye és a hátránya. Először azt hiszik, minden fenn van az interneten, de meg kell mutatni, hogy egyrészt nincs fenn minden, másrészt nem feltétlenül hiteles az a forrás, amit ott találunk.”

Azzal is meg kell küzdeni a könyvtárostanári szakmának, hogy az elmúlt években iskolai könyvtárfejlesztésre elenyésző összegek jutottak, és a létszámot is csökkentették. „A diákok létszámától és az állomány nagyságától függetlenül jelenleg 250 fő felett egy iskolai könyvtáros jut egy iskolára. Ebből adódóan leterheltek a kollégák, nem beszélve arról, hogy a tankönyvellátást kilencven százalékban szintén a könyvtárosnak kell megoldania, hiszen az ingyenes tankönyveket az iskolai könyvtárból kölcsönzik ki a gyerekek. Ezeknek az adminisztrálása és raktározása pedig szintén sok pluszmunkával jár” – mondja a könyvtárostanár.

Programok határok nélkül

Megsokszorozódott feladataik ellenére a könyvtárostanárok arra törekednek, hogy programjaikkal és rendezvényeikkel az olvasás szeretetének csíráit ültessék el a gyermekekben. Ennek a törekvésnek pedig egyik legaktuálisabb időpontja az október, az iskolai könyvtárak nemzetközi hónapja, melynek apropójából a Könyvtárostanárok Egyesülete felhívást intézett a könyvtárosokhoz, hogy csatlakozzanak az iskolai könyvtárukban rendezett programmal az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapjához.

Emellett idén is megrendezik az Iskolai könyvtárak éjszakája programot, melynek célja az iskolai könyvtár szerepének erősítése, az olvasás népszerűsítése, a könyvtár-pedagógiai módszerek terjesztése és a közösségformálás helyi és országos szinten. Az oktatási intézmények könyvtárai október egy-egy napján várják a gyerekeket, fiatalokat és szülőket, hogy különböző élményeken, játékokon és jutalmakon keresztül átadhassák számukra a könyvek és könyvtárak szeretetét.

Szintén az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapjára készülődve hirdet pályázatot évről évre a Könyvtárostanárok Egyesülete a diákok és a könyvtárostanárok számára. Az előző évben kódexet lehetett készíteni az iskolai csoportoknak, míg idén az etikus forráshasználat mellett lehet kampányolni videóval, zenei anyaggal, jelenetekkel, plakáttal, szórólappal, animációval, verssel, sőt, akár kitűzővel is. Szorosan ehhez kapcsolódik a könyvtárostanároknak szóló pályázat is Így tanítom az etikus forráshasználatot címmel, melynek célja a könyvtár-pedagógiai munka fejlesztésének elősegítése, a jó gyakorlatok, a kollégák tapasztalatainak bemutatása.

Szakkönyvekkel, programokkal, díjakkal segítik a könyvtárostanárok munkáját

A pályázatokon kívül a Könyvtárostanárok Egyesülete szakkönyvekkel és módszertani kiadványokkal is igyekszik népszerűsíteni a könyvtárpedagógiai-munkát. „Egyesületünk támogatja a tagok módszertani és szakmai fejlődését, többek között az NKA pályázati támogatásából megjelentetett KTE kiadványokkal, melyek foglalkozások óravázlatait, projekteket, programokat, könyvtárhasználati feladatokat is tartalmaznak, hogy segítsék a könyvtárostanárok munkáját” – meséli Szakmári Klára, aki az egyesület történetét és céljait is megosztja velünk.

„Egyesületünk 1986-ban alakult. Kezdetben a Magyar Könyvtárosok Egyesületének szekciójaként működött, majd 1997-től önálló egyesületként folytatja tevékenységét. Ez azért nagyon fontos, mert így önállóan tudunk pályázni, és nagyobb a mozgásterünk. Az elnökség rengeteget dolgozik önkéntesként azzal a céllal, hogy szakmai segítséget nyújtson a könyvtárostanároknak. Egyfajta fórumként is működünk, blogot, ötletbankot működtetve, és vannak levelezőlistáink, melyeken a tagok megoszthatják egymással gondolataikat, óravázlataikat. Ezeken kívül minden évben tartunk egy tavaszi és őszi szakmai napot, és minden második évben megrendezzük a Könyvtárostanárok nyári akadémiáját, általában vidéken, három-öt napon keresztül, egy-egy témakört körüljárva. A könyvtárostanárok szellemi műhelyében pedig egy-egy kolléga tanulmányi útjába, munkájába pillanthatunk be. Egyszer szerveztünk egy általunk csak roadshow-nak nevezett programsorozatot is, melynek keretében több vidéki városba is elvihettük az előadásainkat. Jelenleg pedig a Kaméleon olvasóklubbal együttműködésben lesz öt vidéki városban szellemi műhelyünk, melynek szervezését az ottani kollégák vállalják fel, és a kortárs magyar gyerekirodalomról fog szólni” – mondja Szakmári Klára.

A pedagógusi pályán is fontos a visszajelzés, az elismerés, a jutalom, melyet az egyesület díjak formájában nyújt át a könyvtárostanároknak. „Évente négy kategóriában ítéli oda az egyesület a KTE emlékérmet: Életműdíj, A könyvtárostanári hivatásért, Az egyesületért, Az év ígéretes könyvtárostanára. Ezeket az elismeréseket számon tartja a könyvtáros szakma is, és presztízzsel jár, ha valakit díjaznak” – mondja Szakmári Klára. Hozzáteszi: mindennek köszönhető, hogy tagjaink mára 180-an vannak. Őket napi szinten informáljuk, idén eddig 58 körlevelet írtunk törvényekről, pályázati lehetőségekről, mindenről, ami egy könyvtáros tanárnak információval bír.

 

Forrás:edupress.hu