A pedagógusoknak és szülőknek új kihívásokkal kell szembesülniük, hiszen meg kell ismerniük a Z generáció tagjait, akik gyökeresen

más szokásokkal, preferenciákkal bírnak, mint azok a gyerekek és fiatalok, akikkel eddig dolgoztak – fogalmazta meg dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke. Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra című konferenciát harmadik alkalommal rendezte meg a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat az európai uniós „Safer Internet Plus” (SIP) program keretében.

Digitális bennszülöttek, élménytársadalom, magányos generáció – idén ezek voltak a fő témák a gyermekek tudatos internethasználatával foglalkozó, kétévente megrendezendő szakmai fórumon október 2-án. A konferencia témájának aktualitását mutatja, hogy a meghívott egyetemi hallgatók mellett mintegy 180 szakember gyűlt össze az oktatás, a média, a kormányzat, az ipar és a civil szféra területéről. A nap folyamán huszonegy előadás hangzott el a gyermekek és fiatalok online biztonságával kapcsolatos kérdésekről, a magánélet védelméről az online térben, a család, az iskola, a média szerepéről a tudatos médiahasználatra nevelésben, új online trendekről.

A teltházas konferenciát dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a pedagógusoknak és szülőknek új kihívásokkal kell szembesülniük, hiszen meg kell ismerniük a Z generáció tagjait, akik gyökeresen más szokásokkal, preferenciákkal bírnak, mint azok a gyerekek és fiatalok, akikkel eddig dolgoztak. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat konferenciája ebben a megismerési folyamatban hivatott segíteni az úgynevezett digitális bennszülött korosztályt jól ismerő szakemberek előadásaival.

László Miklós szociológus nyitóelőadása a Médiapolisz lakóiról szólt, akik egy virtuális, globális, mediatizált társadalmi térben élnek. Elmondta, hogy ma Magyarországon már kb. 5 millió Facebook-felhasználó van, akik nagy része mobil eszközről használja a közösségi oldalt. Lászlóék 2013-ban 2337 fő 7. és 11. osztályos tanuló bevonásával készítettek felmérést: a kutatás szerint ebben az évben már alig akadt olyan tanuló, akinek nem volt Facebook-profilja, míg 2011-ben ez az arány még 15% volt. Ugyanakkor szembetűnő, hogy az oldalon egy átlagos felhasználó nehezen igazodik el, ezért adatvédelmi veszélyeknek van kitéve. A kutatásban kapott adatok alapján a felhasználó között több csoport figyelhető meg. A leglátványosabb csoport, az oldal aktivitásának motorja „Facebook-sztárok” közössége, akik egész életüket megosztják másokkal, akiknek ugyanolyan fontos, vagy talán még fontosabb, hogy magukról információkat osszanak meg, mint az, hogy mások bejegyzéseit kövessék vagy lájkolják. Az ”érdeklődők” kicsit aktívabban követnek és lájkolnak, mint megosztanak, és detektálható a „csodálók” csoportja is, akik alig-alig osztanak meg magukról információt, kizárólag a kíváncsiság hajtja őket.

Dr. Kósa Éva pszichológus, egyetemi tanár, a kutatócsoport tagja Médiapolisz élménytársadalmának médiahasználati szokásairól beszélt.

A 2013-ban vizsgált minta 68%-a már 10 éves kora előtt internetezett. Egy átlagos hétköznapon 2-3 órát lógnak a hálón, a hétvégén még ennél is többet. Egyötödük egyszerre tévézik és netezik, a megosztott figyelem jellemző rájuk. Döntő többségük, 80 %-uk szülői kontroll nélkül, a saját szobájában csetel a saját gépén, a szülő legfeljebb a felhasználás idejét korlátozza, azt nem, hogy mivel foglalkozik az online térben a gyerek.

A fiatalok háromnegyede 8 és 12 éves kora között kapja meg első mobiltelefonját, jellemzően okostelefont, amivel a neten is tudnak böngészni. A Z generáció tagjaira jellemző, hogy ugyan törekszenek az autonómiára, de sokáig élnek a szüleikkel, és életükben főszereplő a média. Szerencsére a tudatosság már helyenként észlelhető, hiszen megosztásokban óvatosság mutatkozik ennél a korosztálynál, kevesebben adják meg a telefonszámukat, kevesebb képet osztanak meg magukról.

Hargitai Lilla, a Médiaunió Alapítvány ügyvezető igazgatója az idei „Neked 8? Beszélgess a gyerekeddel!” fősorral futó, a felelős médiahasználatról szóló, a magyarországi Safer Internet Plus program által is támogatott társadalmi célú kampányuk tapasztalatait osztotta meg a konferencia hallgatóival. Negyven gyerekkel készítettek interjút a kampány előkészítési fázisában, és tapasztalataik alapján a probléma nagyobb, mint amire számítottak: a gyerekek, bár technikai tudásuk sokszor nagyobb a felnőttekénél, a látottak, tapasztaltak feldolgozásában nagyon egyedül vannak. A felnőttek nem segítik őket az őket ért érzelmi hatások feldolgozásában. A beszélgetések során kiderült, hogy a tudatos médiahasználat témája a családokban nem prioritás, a gyerekeket egyre inkább magukra hagyják a szülők a média-élményeikkel, ugyanakkor a fiatalok habzsolják a tartalmakat, mert gyakran úgy élik meg, hogy lemaradnak valamiről, ha nem tartanak lépést a technológiai újításokkal, a többi gyerek médiafogyasztásával. A kampány elsősorban a szülők és a tanárok figyelmét hívja fel a felelős médiahasználatról való beszélgetés, a média által teremtett értékek és a valódi, teljes élethez szükséges értékek megvitatásának fontosságára.

A konferencia az Európai Unió Safer Internet Plus projektjének keretében valósult meg. A projekt célja az Európai Unió által közvetített értékrenddel összhangban, az internet és az új online technológiák használatának – különösen a gyermekek számára való – biztonságosabbá tétele, a jogellenes, valamint a felhasználó által nem igényelt tartalmak elleni küzdelem hatékonyságának biztosítása.

 

Forrás:edupress.hu