Szülőként, ahogyan a gyermekedre tekintesz, biztosan eszedbe jut néha, hogy milyenek lesznek majd a nyugdíjas évek. Azonban ilyenkor vegyes érzelmek kavarognak az emberben: mennyire lesz gondtalan? Lehet, hogy majd a gyermekemnek kell gondoskodnia rólam?
A bizonytalanság miatt sokan inkább a szőnyeg alá söprik az aggályaikat és nem is vesznek róla tudomást. Pedig, ahogy sok esetben, úgy itt sem segít a struccpolitika.
Mit mutatnak a statisztikák?
Tudtad, hogy a KSH adatai szerint bruttó 358.400 forint az átlagkereset, ami nettó 238.300 forintnak felel meg? Ha ezeket az adatokat és egy szerencsés családmodellt veszünk alapul, ahol mindketten legalább ennyit keresnek, akkor ez közösen kerekítve 476.000 forint.
Ez teljesen átlagosnak mondható, ami fedezi egy család megélhetését. Azonban nyugdíjasként ennek csak a töredékét kapod majd meg az államtól.
Jogos a kérdés, hogy hogyan tovább, ha csak ennyi lesz a nyugdíjad? Hiszen manapság rengeteg negatív dolgot hallani a megtakarításokról.
Lehet-e manapság hinni a megtakarításokban?
Ez bizony egy elég sokrétű kérdés, és nem lehet csupán egyetlen oldalról megvizsgálni.
Ha te is dolgoztál anno 1998 és 2011 között, akkor biztosan emlékszel a magánnyugdíjpénztárakra (manyup), és arra is, hogy anno mekkora vihart kavart az, amikor 2011-ben megszüntették őket.
Ekkor pályakezdőként kötelezően be kellett lépned valamely magánnyugdíjpénztárba, így a járulékod kisebb része az államkasszába, nagyobb része pedig a magánnyugdíjpénztárakhoz került. Amennyiben úgy gondoltad, volt lehetőséged plusz összegekkel is gyarapítani a megtakarításodat.
Kép forrása: Pexels.com
Miután 2011-ben az állam beolvasztotta ezt a pénzt az államkasszába, sokan úgy gondolták, hogy teljesen felesleges bármire is félretenniük, hiszen az állam bármikor úgy dönthet, hogy elveszi ezt a megtakarítást.
A magánnyugdíjak kérdése azonban nem ennyire fekete vagy fehér, ugyanis azok valóban sosem voltak igazán jó konstrukciók, mert jogilag az állam mindig is rendelkezhetett a járulékok felett. Így gyakorlatilag bármikor átvezethette ezeket a járulékokat az államkasszába, a plusz befizetéseket pedig visszafizette a befizetőknek.
(Ha pedig érdekel, mi is történt valójában, akkor érdemes a témában tovább olvasgatni.)
Jelenleg magánnyugdíjpénztárba már nem is lehet belépni, hiszen manapság kizárólag az államtól független megtakarítások léteznek. Ezekbe pedig a saját, nettó fizetésünkből tudunk félretenni. A megtakarított összeghez pedig kizárólag mi, vagyis a tulajdonosok férhetnek csak hozzá és a személyes tulajdonunk részét képezik. Ugyanúgy, akár a saját bankszámlánk is -, így immár joggal lehet bízni bennük.
Erre a bizalomra pedig szükség is van, hiszen egyre inkább elkerülhetetlen, hogy mindenki takarékoskodni kezdjen a nyugdíjára. A társadalom ugyanis jelentős átalakuláson megy keresztül: amíg régen több aktív munkavállalónak kellett eltartania kevesebb nyugdíjast, addig mára ez a tendencia megfordult. Így pedig előbb-utóbb az államnak nem lesz elég fedezete arra, hogy biztosítani tudja a zavartalan nyugdíjellátást.
Ahhoz azonban, hogy egy picit jobban képbe kerülj ezzel a kérdéssel, érdemes elolvasnod a nyugdíj gyorstalpalónkat, amellyel képet kaphatsz a jelenlegi helyzetről.
Egy kis gyorstalpaló a nyugdíjrendszerről
Biztosan te is észrevetted már, hogy a média (főleg az online felületek) tele vannak a nyugdíjrendszert vitató cikkek tömegével. Számos szakértő a jelenleg még működő rendszer reformját sürgeti.
Ez nem is csoda, hiszen a most is érvényben lévő nyugdíjrendszerben az időskori fizetést egy úgynevezett felosztó-kirovó rendszer alapján kezelik, ahol az éppen aktív munkavállalók járulékaiból finanszírozzák a nyugdíjakat.
Ezt úgy kell elképzelni, mint egy nagy kalapot, amibe bekerül az aktuálisan dolgozók befizetett járuléka, és kikerülnek belőle a nyugdíjak. És hogy mi ezzel a probléma? Hogy egyre kevesebb az aktív munkavállaló, aki a kalapba befizet, ezáltal pedig egyre kevesebb pénzt lehet kivenni ebből a kalapból.
Márpedig az előrejelzések szerint a lakosság száma mind az EU-ban, mind Magyarországon is egyre inkább csökken. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a hazai népesség a jelenlegi 9,8 millióról 2100-ra 7,9 millióra csökken.
Emellett a lakosság folyamatos elöregedése is megfigyelhető: egyre kevesebb gyerek születik, ezzel párhuzamosan pedig egyre tovább élnek az emberek. Leegyszerűsítve a dolgot: a munkavállalók száma csökken, az időskorúaké pedig emelkedik.
Mekkora nyugdíjra számíthatsz?
Távol álljon tőlünk, hogy bárkit is riogassunk, azonban az alábbi állami nyugdíjkalkulátor teljesen reálisan tükrözi, mi várható. De nézzünk is egy konkrét példát!
Kép forrása: Pixabay.com
Tegyük fel, hogy 39 éves szülő vagy, aki a mostani nettó átlagkeresetnek megfelelő, 240.000 forintot keres.
Ebben az esetben, a 240.000 forintos fizetésből, az inflációval (tehát a forint értékének romlásával) számolva 122.400 forintos nyugdíjra számíthatsz. Ez szinte fele a mostani fizetésednek, és már-már közelít a létminimumhoz.
Épp ezért szükséges tudatosan tervezned a jövődet.
Tervezd meg a jövődet!
A fenti példából nagyon jól látható, hogy valamilyen megtakarítás mindenképp szükséges ahhoz, hogy legalább a megélhetésed biztosítva legyen. A jó hír, hogy vannak olyan módozatokat, amelyek felett az államnak nincs semmiféle befolyása.
Ezek közül egyik, az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), amelyet sokan összekevernek a magánnyugdíjpénztárral (főleg a hasonló, szerencsétlen elnevezés miatt). Azonban nyugalom, a kettőnek semmi köze egymáshoz, hiszen – mint ahogyan írtuk is – ehhez nem fér hozzá az állam, ugyanis a nettó béredből, önkéntes alapon fizeted be. (Szemben ugye a magánnyugdíjpénztárakkal, ahol a járulékaidból vonták le az összeget.)
Az ÖNYP-t már alacsonyabb összeggel, havi 4000 forinttal is indíthatsz, a futamidő pedig a mindenkori nyugdíjkorhatár elérésével jár le.
A nyugdíjbiztosítás ezzel szemben már egy kicsit magasabb, 8-12 ezer forintos havidíjjal indítható, azonban a befektetésektől függő hozama is magasabb az önkéntes nyugdíjpénztáraknál.
A két, leginkább kielemendő előnye, hogy KATÁ-s vállalkozók számára ez az egyetlen opció az öngondoskodásra, valamint az, hogy nem érinti a nyugdíjkorhatár emelése. Ez azt jelenti, hogy hiába emelik meg például öt év múlva a nyugdíjkorhatárt 70 évre, ha most kötöd meg, akkor is hozzáférhetsz a pénzedhez 65 évesen.
Egy harmadik opció a nyugdíj-előtakarékossági számla (ez nagyban hasonlít a tartós befektetési számlához), ehhez azonban nem árt tisztában lenned az értékpapírpiaccal, mert a befektetésekeidről neked kell gondoskodnod.
Azonban, adott esetben, épp a kockázat miatt a hozama is igen magas is lehet, viszont egy rossz döntésből kifolyólag könnyen el is veszítheted a megtakarításaidat. Épp ezért tényleg csak azoknak javasolt, akik otthon vannak a pénzügyekkel kapcsolatban.
A nyugdíj előtakarékossági számla futamideje egyébként a mindenkori nyugdíjkorhatár elérésével jár le.
Persze sok mindentől függ, hogy kinek melyik a legideálisabb verzió, hiszen teljesen más helyzetben van az, akinek csak 10 éve van hátra nyugdíjig mint annak, akinek még 30 éve van takarékoskodni.
Mivel minden eset egyedi, érdemes előtte egy független szakemberrel beszélni, (például olyannal, aki ingyenes tanácsadást nyújt), hiszen adott esetben akár milliós nagyságrendű pénzt is spórolhatsz vele.