Egyik nap a blogtéren előkerült a vízzel való takarékoskodás témája.
Nem csak azért kell vele spórolni, hogy a pénztárcád ne lássa kárát, hanem azért is, mert veszélyben a föld ivóvízkészlete….
Nézzük, hogyan alakult ki a bolygónkon maga az éltető matéria!
A földi vízkészlet bolygónk belső anyagainak kipárolgása, kigázosodása révén keletkezett, amikor a Föld anyagának egy része átmenetileg olvadt állapotba került. Az őslégkörből lecsapódva felgyűlt a földfelszín mélyedéseiben, és ott folyékony halmazállapotban tartósan megmaradt. Ez azért vált lehetővé, mert a Föld Naptól való távolsága megfelelő felszíni hőmérsékletszintet biztosít, így a vízkészlet nem jutott a megfagyás vagy a teljes elpárolgás sorsára, mint bolygó-szomszédainkon, a Marson, illetve a Vénuszon.
A Föld vízkészletén alapvetően két dolgot érthetünk. Amennyiben a kőzetburok kémiailag kötött vizét is a vízkincs részének tekintjük, megközelítő pontossággal sem tudjuk megbecsülni bolygónk teljes vízkészletét. A becslések szerint a litoszférában rejlő víz a felszíni vízkészlet 15–50%-a lehet. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő:
- óceánok és tengerek (világtenger): 97,4%;
- magashegységi és sarkvidéki jégkészletek: 2%;
- a felszín alatt –4000 méterig előforduló szabad vizek (talajvíz, rétegvíz stb.): 0,58%;
- folyók, tavak, légkör, élőlények: 0,02%.
Látható, hogy a földi vízkészlet döntő többsége a világtengerben hullámzik. A Föld édesvízkészletének 90%-a a hó- és jégtakarókban van.
A Sulinet portál együttműködésével
Ivóvízkészleteink és azok jellemzői
Földünk a „kék bolygó”, felszínének több mint kétharmadát (kb. 75%-át) borítja víz, mégis a rendelkezésre álló, felhasználható készletek mennyisége egyre kevesebb annak ellenére, hogy a Föld vízkészlete évmilliók óta állandó.
Miért kell spórolni a vízzel?
A fogyasztásra alkalmas készletek tehát erősen korlátozottak, ezzel szemben a fogyasztási igények fokozatos növekedése tapasztalható. Ha tehát azt szeretnénk, hogy a csapjainkból mindig folyjék tiszta víz, akkor nagyon takarékosan kell gazdálkodnunk a természetben lévő édesvízkészletekkel. Az édesvíz és a belőle származó tiszta, egészséges ivóvíz olyan kincs, amit a világon nem mindenki birtokolhat. Akinek bőven van belőle, az észre sem veszi a fontosságát, akinek nincs, az szenved a hiányától. Mi természetesnek vesszük, hogy ha kinyitunk egy csapot, akkor rögtön ihatunk, vagy megmoshatjuk a kezünket. Akkor vesszük észre, hogy mennyire fontos ez, amikor nem jutunk vízhez. A lakosság, az ipar és a mezőgazdaság számára szükséges, megfelelő minőségű készletek biztosítása egyre nehezebb feladat. A rendelkezésre álló vízkészletek minősége folyamatosan romlik világszerte (ipari-kommunális vízszennyezés, nagyüzemi mezőgazdaság). A 21. században világméretű vízetikára lesz szükség, mert ha időben nem lépünk, kevés lesz a fogyasztásra alkalmas ivóvíz, és ez gazdasági, társadalmi feszültségekhez vezethet. És mivel egy lételemről van szó, ölni fog érte, akinek nem jut! Ez a természet szava.
Nézzünk egy kicsit saját házunk tájára!
A Duna egyike a világ 10 legveszélyeztetettebb folyójának. A WWF környezetvédő szervezet felmérése szerint az elmúlt 200 évben a Duna elvesztette árterületének 80%-át, ráadásul egyre koszosabb.
Sokszor a sütőzsír és hasonló termékek, amelyek mind szennyvizekbe kerülnek, hogy azt hogyan lehet kitisztítani, az ilyen típusú új keletű termékek, amit a természet nem tud lebontani, ezek sokkal nehezebb kihívások.
Nemcsak a folyók, hanem an
nak közelében élő állatok is veszélyben vannak.
Jelenleg világszerte több mint 600 állatfajt fenyeget a vízhiány, a vizes élőhelyek állapota, illetve a vizes élőhelyek szennyezettsége, maga a víz szennyezettsége is.
A felmérés szerint nemcsak a globális felmelegedés és a klímaváltozás, hanem a gátépítések és az erőművek is veszélyeztetik a folyókat. Erre akart figyelmezteti az ENSZ, amikor 13 éve úgy döntött, hogy március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánítja.
Hogyan tudsz spórolni a vízzel?
Ha például fogmosás alatt elzárod, minek menjen a lefolyóba feleslegesen,, amíg sikálod a fogaidat?
Ha Dömötör-féle WC-tartályt használsz, ill., ha nincs, keresel más megoldást, hogy ne ömöljön minden öblítésre 10 liter a kanálisba!
Ha mosol, használd fel a mosószeres vizet többször, így óvod a környezeted, és a mosóerő sem csökken!
A fürdővizedben lehet áztatni ruhát!
Újat mondtam, ugye?
De, az lenne a legjobb, ha zuhanyoznál!:)
A csöpögő csapot azonnal csináltasd meg!
Egyetlen csöpögő vízcsap havonta kb. 170 liter vízveszteséget jelent!
Ha hideg vizet szeretnél inni, tartsd a hűtőben, ahogy én is!
Nem kell kiengedni, olyan finom úgysem lesz, mint a hűtőben tartott víz:)
A vízköves berendezések több gázt vagy áramot fogyasztanak. Mivel hatvan fokon a legalacsonyabb a vízkőképződés mértéke, ennyire állítsd be a bojlert!
Minél hosszabb a melegvizes vízvezeték-rendszer, annál nagyobb lesz az energiaveszteség – habár ez télen akár fűtésnek is számíthat. Erre már a tervezésnél is gondolni kell!
A víztárolós bojler takarékosabban működik, mint az átfolyó rendszerű, mert nem kell addig folyatnod a vízet, amíg megmelegszik. Ha hosszú ideig nem vagy otthon, kapcsold le mindkettőt!
Az átfolyó rendszerű bojlert is használhatod takarékosan, ha odakészítesz a kád mellé egy vödröt, amelybe összegyűjtheted a nem megfelelő hőfokú vizet. Később viráglocsoláshoz használhatod.
Tehát, rajta, ígérd meg, hogy mától fogva törekszel, és figyelsz arra, hogy csak annyi vizet használj, amennyire szükséged van!
további hasznos tippek, és a képek innen