A védőoltásokkal az a célunk, hogy a betegség ne
alakuljon ki, illetve sokkal enyhébb lefolyása legyen, mint lenne oltások nélkül.
Az influenza esetében ez azt jelenti, hogy például sokkal kisebb százalékban alakul ki
komoly tüdőgyulladás, ami esetleg már kórházi ápolást tehet szükségessé, akár halált
is okozhat. A súlyos tüdőgyulladásra az idősek és a krónikus betegek a
legfogékonyabbak, körükben még súlyosabb a betegség lefolyása, ami a megelőzésre
irányítja a figyelmet. Lehet, hogy betegek leszünk az oltás ellenére is, de az mindig
sokkal enyhébb lefolyású lesz, mint lenne védőoltás nélkül – hangsúlyozza Dr. Béres
Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont vezetője.
„A vakcináció, mint módszer működik, hiszen a Föld több évtizede feketehimlő-mentes, 2020
augusztusára pedig elmondható, hogy Afrika is vad polió-mentessé tudott válni. Ezek
mérföldkövek, és tények” – fogalmaz Dr. Béres Zsuzsanna.
A vakcináció lényege: hogy az immunrendszerünk már „edzésben” van, előkészítettük,
amikor a kórokozóval élesben találkozik. Versenyelőnyben indulhat a baktériummal, vírussal
szembeni küzdelemben. Ez egy rendkívül összetett, bonyolult immunológiai folyamat, amit
úgy kell elérni, hogy az oltás maga ne okozzon komoly szövődményeket, megbetegedést.
Enyhe és jellemző kellemetlenségek kialakulhatnak az oltást követően, ezek a láz, rossz
közérzet, fájdalom, bőrpír a szúrás helyén, melyek csupán átmeneti jelenségek, néhány
napon belül el is múlnak, cserébe marad a „versenyelőny”.
Velünk született és szerzett immunitás
A velünk született immunitás állandó, nem változik életünk során. Jellemzően gyorsan tud
reagálni, nem specifikus! (nagyon fontos azonban a szerepe a védekezésben), de nem
képes "tanulni", szemben a szerzett immunitással. Ez utóbbi ugyanis életünk során változik,
attól függően, hogy milyen mintázatokkal találkozunk. A válasza specifikus és ezért
rendkívül hatékony tud lenni.
Amikor aktív immunizálás (vakcináció) történik, olyan antigéneket juttatunk a szervezetbe
ami specifikus immunválaszt hoz létre. Antigénnek nevezzük tágabb értelemben mindazokat
a struktúrákat (sejteket, molekulákat), amelyeket az immunrendszer felismer. Sokszor
komoly kihívás megtalálni azt a molekuláris mintázatot, részletet, ami alapján majd kellően
hatékonyan dolgozik az immunrendszer. A megfelelő antigén sokféle lehet: élő, de
betegséget nem okozó gyengített vírus (sárgaláz, kanyaró), toxoid (tetanusz) elölt kórokozó,
egy-egy felszíni struktúra (legkorszerűbb influenza elleni vakcinák), vírus szerű partikula
(HPV), poliszacharid (korábbi tüdőgyulladás elleni oltóanyag).
„Általánosságban elmondható, hogy amikor élő, legyengített kórokozót alkalmazunk (vírus
vakcinák, vektor vírus vakcinák) azok a természetes fertőzésnek megfelelő immunitást
váltanak ki, szaporodnak a szervezetben, a kialakuló védettség tartós, akár évtizedekig tartó
védelmet nyújtanak, de immunhiányos állapotokban ezek nem adhatóak. Az elölt, inaktivált
vakcinák nem szaporodnak a testünkben, hatásuk a bejuttatott antigén mennyiségétől és a
felszívódás sebességétől függ, ezt a gyártás során alkalmazott adjuváns határozza meg. Az
alapimmunizáláshoz általában ismételt oltásokra, a tartós hatáshoz emlékeztető oltásra
lehet szükség (inaktivált polió, veszettség, Hepatitis A)” – magyarázza az oltások
ismétlésének szükségességét Dr. Béres Zsuzsanna.
Új technológia a tartós védettségért
„Viszonylag újdonságnak számít a vakcina fejlesztésben amikor a jobb immunválasz
kialakítása érdekében a baktérium tokjában levő poliszacharidot egy fehérjéhez kapcsolják
vagyis konjugálják (pneumococcus, meningococcus), és így a T sejtek is bevonódnak az
immunválaszba, ami memória sejt képződést is indukál. Az így létrejövő immunválasz
erősebb és a védettség tartósabb. Ezért elegendő 50 éves kor felett csupán egyszer
megkapni a pneumococcus okozta tüdőgyulladás elleni konjugált oltást, ami a hazai ajánlás
szerint a prevenció első lépése még nem oltott pácienseknél” – mondja a Budai Oltóközpont
vezetője.
A kórokozótól is függ, hogy kell-e évente ismételni az oltást
„Az influenza vírus különleges, mert a kórokozó rendkívül változékony. Ezért minden évben
az előző évi megfigyelések alapján választják ki azokat a törzseket (legtöbb megbetegedést
okozó az adott szezonban) ami az oltóanyagba kerül majd, ez WHO javaslat alapján
történik. Ez az oka, hogy minden szezonban új oltóanyag érhető el, általában október
közepétől” – mutat rá az egyszeri és az évente megismétlendő oltások közötti különbségre
Dr. Béres Zsuzsanna.