Váratlan fordulatot vett a 2008-as Dakar rally. 2008. január 04-én délben Étienne Lavigne, a Dakar rally versenyigazgatója rendkívüli sajtótájékoztatott hívott össze, ahol hivatalosan bejelentette, hogy az idei sivatagi kaland elmarad.
A decemberi mauritániai mészárlás – melyben négy francia turista veszítette életét, egy pedig súlyosan megsebesült – olyan lavinát indított el, amely magával sodorta a teljes Dakar rallyt. Még a múlt hét folyamán elutaztak Mauritániába a verseny főszervezői, hogy tárgyaljanak a mauritániai kormánnyal és a hadsereggel a kialakult helyzetről. Akkor merült fel először, hogy esetleg módosítani kell szakaszokat a viadalon. A kormány garantálta a szervezőknek a versenyen részt vevők biztonságát.
A francia kormány tegnap mégis kiadott egy közleményt, miszerint a francia állampolgároknak nem javasolják a Mauritániába történő utazást, mert nem fogadják el a mauritániai kormány biztosítékait a versenyre vonatkozóan. Ennek ellenére ma a megszokott mederben kezdték az adminisztratív és technikai átvételeket, ám délelőtt 10 órakor hirtelen lezárták az átvételeket, kiürítették annak helyszínét.
A szervezőség azzal magyarázza a döntést, hogy a Dakar mezőnyét közvetlen terrorfenyegetés érte, és ebben az esetben nem tehettek mást, minthogy törlik a versenyt.
"A francia külügyminisztériummal történt egyeztetés után úgy határoztunk, hogy nem rendezzük meg a Lisszabon-Dakar rallyt” – áll a szervező közleményében. Ahogy fogalmaztak: a terroristák egy év kemény munkáját tették tönkre azzal, hogy miattuk nem rajtolhatott el a világ leghíresebb tereprali versenye.
”A Dakar egy szimbólum és senki sem teheti tönkre a szimbólumokat. A mostani döntés nem befolyásolja a Dakar jövőjét” – mondta Étienne Lavigne.
”Sajnálom, hogy a politika beleszól a versenybe, és hihetetlenül csalódott vagyok, hogy nem versenyezhetek – mondta Szalay Balázs. – Azonban egyetértek a rendezők azon döntésével, hogy nem rendezik meg a versenyt, mert ha egy kicsit is fennáll a fenyegetettség veszélye, akkor ez az egyetlen helyes döntés. A jövőről egyelőre korai lenne beszélni, elképzelhető, hogy még az idén rendeznek egy másik versenyt, de az biztos, hogy jövő januárban ismét megszervezik a Dakart.”
A versenyzők egyetértenek a szervezők döntésével, hiszen óriási felelősség lett volna nyolc teljes napon át egy olyan országban tartani a mezőnyt, ahonnan emberéleteket veszélyeztető, konkrét fenyegetést kaptak. Márpedig a terroristák a múlt héten bebizonyították, hogy nem a levegőbe beszélnek. Az is óriási felelősséget jelent, ilyen méretű döntést hozni, hiszen forintban is milliárdokban mérhető az a veszteség, amely csak a szervezőket érinti. Bár részleteket senki nem tud arról, milyen információkkal rendelkeznek a szervezők a fenyegetettségről, egy ilyen horderejű döntéshez nagyon alapos indokra van szükség, így valószínűleg komolyabb dologról lehet szó, mint amelyekről a híradásokban találgatnak. Sokan gondolják úgy, hogy ezeket a szakaszokat módosíthatták, vagy törölhették volna, vagy esetleg óriási repülőgépekkel (ahogy pár évvel korábban) átszállíthatták volna az egész mezőnyt biztonságosabb területekre. Azonban, mivel ez a Dakar 30., jubileumi kiadása lett volna, éppen a nyolc mauritániai homokos szakasz adta volna meg a nehézségi szintnek azt a fokát, ami egy ilyen nívós versenyhez dukál. Ekkora szakaszt pedig képtelenség "módosítani", az már szinte egy új verseny szervezését jelentette volna.
Hogy milyen veszteségek érik a versenyzőket? A kár a csapatoknál több tízmillió forintra rúghat, hiszen a csapatok nevezési díjat fizettek a versenyre, szállást, repülőjegyeket foglaltak, emellett felmerülnek a már befizetett szállítási költségek, jogdíjak, biztosítási díjak és természetesen az újításokra, fejlesztésekre, tesztelésekre fordított összegek, de sorolhatnánk a végtelenségig. Nem beszélve arról, hogy egész éves munkájuk fekszik a résztvevőknek a Dakarban, és az erről szövögetett álmuk egy nappal a rajt előtt rombadőlt.
Csapataink Lisszabonban már a hazaútjukat tervezik, ha minden jól megy, holnap délután már itthon is lesznek.