A HR munka olyan, mint a húsdarálás: felül bemegy az állásra jelentkező (hirdetésekből, kampányokból), aztán a másik végén kijön a megfelelő felvett dolgozó. Csak éppen a húsdarálónál, ha belerakunk, másfél kiló sertéscombot, akkor a másik végén másfél kiló darált sertéshús jön ki. Ezzel szemben a HR darálóban a felül beadagolt rengeteg jelentkezőből riasztóan kevés ember kerül végül felvételre.

Ma erről szeretnék részletesen írni. Mi az oka annak, hogy olyan kevés ember lesz végül felvéve? Mik a valódi, számszerű arányok? Mit lehet tenni egyáltalán csak annak érdekében, hogy a felvételi beszélgetésre eljöjjenek az emberek?

A HR területén végbemenő változásokat egy példával illusztrálnám. Aki élt a szocializmusban, az még emlékszik mi volt a hiánygazdálkodás. Mindenből kevés volt és, ha valami kurrens árucikk bekerült a boltba, (például karácsony előtt a banán), akkor oda tömegek tódultak és mindenki vásárolt.

Az utóbbi időben az árubőség korában a boltokban a látogatók zöme csak nézelődik. Manapság a webshopokban, ha a látogatók 1%-a vásárol, akkor az már kiváló eredménynek számít!

A Hr területen az utóbbi években kellett megélni a válság utáni hiánypiacról a bőség korába történő átlépést. És ezért szegény HR-esek csak kapkodják a fejüket. Régen egy-egy álláshirdetésre akár több ezren is jelentkeztek, ma meg nem ritka, hogy senki.

És ez a kisebbik baj. Pont úgy, mint a boltokban, a munkakeresők is „csak nézelődnek”, válogatnak.

Ennek legfájóbb pontja, amikor a leegyeztetett interjúra nem jönnek el az emberek. Ilyen mindig volt, de mostanra ez már tömegessé vált. Mi ennek az oka? Hogyan lehet ezt az arányt javítani?

Ha megvakargatjuk:

1 . Azt sem tudja igazából hova jelentkezett

Azt mondják, hogy a Brexit szavazás másnap reggelén drámaian megnőtt a keresés az angol lakosság körében a következő kérdésre: „Mi az Európai Unió?” Akkor kezdték megnézni mi is az, miután szavaztak a kilépés mellett. Nos, az állásra jelentkezők is így vannak, beadják egy csomó helyre a jelentkezést, és miután felhívják őket, akkor nézik meg, mi ez a cég, hol és mit kellene dolgozni. És akkor egy csomó embernek elmegy a kedve – és el sem megy a felvételi interjúra.

Az előző hírlevélben írtam arról, hogy mi miért tartjuk nagyon fontosnak, hogy már az Online Toborzás kampányban pontosan leírjuk mi ez a cég, hol, mit, hogyan és mennyiért kell dolgozni. Persze még ez sem garancia, hogy eljut az agyukig de, ha le sem írjuk, akkor garantáltan számíthatunk rá, hogy csak az interjú előtt jönnek rá és gondolják meg magukat.

  1. Igazából már nem aktuális neki.

A jelenlegi kínálati munkaerőpiacon gyakorlatilag napok alatt bárki elhelyezkedhet. Ha a régi gyakorlatot alkalmazzuk, hogy egy hónapig “összevárjuk” a jelentkezőket és csak utána foglalkozunk velük, akkor egy jelentős része már máshol lesz állásban.

Az Online Toborzási kampányoknál ezért bevezettük az öt másodperces szabályt: a jelentkezéstől számított öt másodpercen belül e-mail értesítést küldünk a toborzási illetékesnek. Nagyon erősen ajánljuk, hogy naponta dolgozzák fel ezeket az anyagokat és lehetőleg még aznap hívják fel őket. Különben két hét múlva már a konkurensnél dolgoznak.

  1. Nem képes normálisan valahova időre elmenni

A múltkor az egyik HR vezetővel beszélgettem és megkérdeztem milyen különleges elvárásai vannak a toborozni szándékozott dolgozókat illetően. Mire csak annyit mondott: Nekünk az már elég, ha megjelennek a munkaidő kezdetére és nem részegek…

Igen ez is van. A munkaerőpiacon olyanok is vannak, akik nem alkalmasak arra sem, hogy időpontra megjelenjenek valahol. És, amikor a munkaerő javát elkapkodják, akkor ezzel a réteggel meglepően gyakran fogunk találkozni.

Ezért az Online Toborzási kampányokban már elsősorban nem is a munkát keresőket szólítjuk meg, hanem azokat, akik munkahelyet váltanának.

Forrás: https://onlinetoborzas.hu/