Kockázatos, de megéri emelt szinten érettségizni, hiszen a plusz pontok elengedhetetlenek ahhoz, hogy nívósabb felsőoktatási intézményben tanulhasson tovább az érettségiző diák. Mióta pedig kötelezővé tették némely szakon az emelt szintű érettségi meglétét, az egyik fővárosi középiskolában 20 százalékkal nőtt a magasabb szintet választók aránya.
Idén, rendhagyó módon március 1-jéig lehet jelentkezni a középfokú iskolában tanulóknak a május-júniusi érettségi vizsgákra, illetve a hazai felsőoktatási intézményekbe is.
Kockázatos, de megéri emelt szinten érettségizni
„Azoknak, akiknek már évek óta kész tervük van arról, merre tanulnak tovább, könnyű, a többségnek azonban – köztük nekem is – nehézséget okozott eldönteni, miből érettségizzenek, hova jelentkezzenek” – véli Nagy Klára végzős gimnazista. Mint mondja: az azonban tény, hogy mind az érettségire, mind a továbbtanulásra a középiskolai évek alatt folyamatosan készülnek a diákok.
Abban az érettségizők többsége egyetért, hogy a plusz pontokat jelentő emelt szintű érettségivel, illetve a nyelvvizsga meglétével – amely szakokon nem feltétel a bejutáshoz – csak nyerhet. Klára történelemből tesz emelt szintű érettségi vizsgát, többek között azért, mert véleménye szerint, aki nem érettségizik legalább egy tárgyból emelt szinten, és nem rendelkezik nyelvvizsgával, „annak semmi esélye arra, hogy valamelyik színvonalas egyetem vagy főiskola állami ösztöndíjas helyére bekerüljön”. A diák úgy összegzi: ennek fényben nem igazán van választási lehetősége a továbbtanulni vágyóknak, azoknak, akik „nem szeretnének félévente százezreket fizetni”.
Habár előnyként említi az emelt szintű érettségi meglétét, Klára mégis tart tőle, kockázatos lépésnek érzi. „Nagyobb tétnél nagyobb a bukás” – vallja, hozzátéve: a középszintű érettségivel ellentétben mélyebb tudásra van szükség, nagyobb elvárásokkal kell szembenéznie az érettségi előtt álló diáknak, de mindenképpen elengedhetetlen a több pontszámhoz.
Többszöri érettségi, nagyobb esély?
Varga Dórának nem újdonság az érettségi és a felvételi időszak, különleges helyzetben van, hiszen már második alkalommal nyújtja be jelentkezését valamely felsőoktatási intézménybe. Ennek ellenére mindig izgul, hiszen eddig évről évre ki kellett javítania egy-egy érettségi eredményét, hogy „esélye legyen bejutni a felsőoktatásba”.
A többszöri próbálkozást azzal indokolta, hogy mindenképpen szeretett volna továbbtanulni, ám először semelyik általa megjelölt szakra nem vették fel. „Tudtam, hogy javítanom kell, ám mielőtt ezt megtettem volna, jelentkeztem OKJ-s képzésre, hogy rájöjjek, érdemes-e harcolnom az álmomért, a kommunikáció szakért. Végül világossá vált, hogy nem. Új ötletként felmerült a tanítóképző, ahová nagyon szerettem volna bekerülni. Emiatt felvételiztem végül másodszorra, már konkrét tervekkel. Ahhoz azonban, hogy bekerüljek, jobb érettségi eredményt kellett elérnem angolból, mely sikerült: a négyest ötösre javítottam.”
Noha Dóra osztálytársai állítják: némely tantárgyból – például biológiából – könnyebb emelt szinten érettségizni, mint a középszintű vizsgát teljesíteni, ő mégis utóbbi mellett döntött, – ahogy ő fogalmaz – nem merte a nehezebb szintet „bevállalni”. Választott tárgyként az informatika vizsgatárgy mellett határozott, melyet előrehozott érettségi vizsga keretében tett le.
20 százalékkal nőtt az emelt szinten érettségizők száma
„Egyre több a taktikázó diák, akik előrehozott formában vizsgáznak középszinten, a rendes érettségi időszakban pedig emelt szinten, és a jobbik eredményt számíttatják be” – árulja el Kovács Imre, a Karinthy Frigyes Gimnázium igazgatóhelyettese. A középiskolában kifejezetten sokan választják az emelt szintet, főleg angol és német nyelvből. Ez tavaly 120 érettségizőre 180 körüli emelt szintű vizsgát jelentett, míg előtte körülbelül 150 emelt szintű vizsgát tettek, tehát 20 százalékos növekedést eredményezett, hogy néhány szakon kötelező lett – jegyzi meg Kovács Imre. Matematika-fizika szakos tanérként úgy látja, aki előbbi tárgyból nem jár fakultációra, nem érettségizik emelt szinten, az gyakorlatilag elveszett az egyetemeken, hiszen ők alapból kérik a differenciál- és integrálszámítást. „Még nincs statisztikánk, de matematikából mintegy 50-en, fizikából pedig 15-en szándékoznak emelt szinten érettségizni ebben az évben a végzősök közül.”
{module Forrás: edupress|none}