A parlament hétfőn elfogadta és az alaptörvényben rögzítette a hallgatói szerződéseket szabályozó kormányrendeletet. A jóváhagyott alkotmánymódosítás szerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.

Emellett, az alaptörvény a jövőben azt is tartalmazza, hogy az állami egyetemek és a főiskolák gazdálkodását a kormány felügyeli.

 

A Ház az alaptörvényben rögzítette a hallgatói szerződés lehetőségét is. Eszerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Azt, hogy a felsőfokú tanulmányok támogatásáért cserébe milyen hosszú ideig kell Magyarországon dolgozni, törvény állapíthatja meg.

Az Ab korábban megsemmisítette a hallgatói szerződéseket szabályozó kormányrendeletet, az Országgyűlés ezután tavaly júliusban a felsőoktatási törvényben rendelkezett azok szabályairól. Az alkotmány tartalmazza a jövőben azt is, hogy az állami egyetemek és főiskolák gazdálkodását a kormány felügyeli. Eddig azt mondta ki, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény szabályozza.

 

Áder még megvétózhatja a parlament döntését

„Mielőtt a kapu bezárulna, és gyakorlatilag visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti alaptörvénynek ellentmondó állapot, egy lehetőség maradt, a köztársasági elnök vétója” – erre Sólyom László, volt államfő figyelmeztet közleményében. Szerinte a köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést. Tegnap több ezres tömeg, civilek és civilszervezetek tartottak demonstrációt a budai Várban, a Köztársasági Elnöki Hivatal közelében, ahol arra kérték – az egyébként Berlinben tartózkodó – Áder Jánost, ne írja alá a módosítást. Az államfő hazaérkezése után fejti ki álláspontját az alaptörvény-módosításról.

Mindeközben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára közös közleményben reagált: a magyar alaptörvény módosításai aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy megfelelnek-e a jogállamiság elvének, az uniós jognak és az Európa Tanács mércéinek.

 

A rendőrség elengedte a Parlamentnél előállított középiskolásokat

Az alkotmány módosítása ellen középiskolások is tüntettek tegnap a Parlamentnél. A délelőtt tartott megmozdulásról összesen tizenhat embert állítottak elő, hétfő este kilenc órára azonban valamennyien távozhattak. A magukat fiatal demokratáknak nevezők korábban az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írták: figyelmeztetésnek szánták akciójukat. A középiskolások többek közt hallgatói szerződés ellen tiltakoztak és az egyetemek autonómiájának visszaállítását követelték.

 

Megszűnő tudományos önállóság, külföldre vándorló „jótanulók”

Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke feszítő helyzetnek nevezte azt, hogy a kormány meg akarja szüntetni az egyetemek gazdasági önállóságát. Szerinte ha kancellárokat küldenek az egyetemekre, megszűnik a tudományos önállóság is, és az intézmények állami szervvé válnak. Mészáros Tamás, a Corvinus volt rektora az ATV Start című műsorában többek közt arról beszélt: leépítésekkel, kevesebb támogatással és csökkenő hallgatói létszám mellett nem lehet minőségi felsőoktatásról beszélni. Szerinte márpedig a hallgatók éppen a jobb minőség reményében mennek külföldre, ráadásul nem csak a fizetőképes hallgatók, hanem a jótanulók is, hiszen külföldön nem csak fizetniük kell, hanem ösztöndíjat is kaphatnak.

{module Forrás: edupress|none}