A kormány szerint a demográfiai csökkenéssel magyarázható, hogy a tavalyihoz képest csaknem 10 ezerrel kevesebb, 95 147 fő jelentkezett a 2013 szeptemberében induló alap- és mesterképzésekre, valamint felsőoktatási szakképzésekre.

Ennek ellenére gazdaságtudományi képzési területeken jelentősen nőtt, míg az orvos- és egészségtudomány képzési területen 2012-höz képest csökkent a jelentkezők száma. A legtöbb jelentkezőt idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a Debreceni Egyetem (DE) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) vonzotta. Az új, kapacitás alapú felvételi eljárásnak köszönhetően ugyanakkor a korábbi évekhez képest jóval több állami ösztöndíjas hallgató felvételét ígérte a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár.

 

Az új felvételi eljárásnak köszönhetően a magyar felsőoktatásban több állami ösztöndíjas hallgató kezdheti meg tanulmányait idén szeptemberben – mondta Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Az összesített adatok alapján idén 95 147 fő jelentkezett a 2013 szeptemberében induló alap- és mesterképzésekre, osztatlan mesterképzésekre, valamint felsőoktatási szakképzésekre. A korábbi tendenciához igazodva a felvételizők jelentős hányada, több mint 80 százaléka nyújtotta be online, e-felvételi keretében a jelentkezését. Alapképzésre 64 413-an (a jelentkezők 68 százaléka), osztatlan képzésre 8 457-en (9 százalék), felsőoktatási szakképzésre 3 456-an (4 százalék), mesterképzésre pedig 18 821-en (19 százalék) jelentkeztek első helyen.

A diákok körében idén nagy népszerűségnek örvendett a gazdaságtudományok képzési terület, ahová első helyen, nappali és levelező munkarendben állami ösztöndíjas alapképzésre 12 177-en, vagyis az összes jelentkező 13 százaléka adta be jelentkezését, ami 277 százalékos növekedést mutat tavalyhoz képest. Az emelt szintű érettségi követelménye idén jelent meg először a bölcsészettudományi és társadalomtudományi képzési területeken – többek közt ezzel is magyarázható az államis, első helyes jelentkezések jelentős, 30-50 százalékos visszaesése. Ezzel szemben, a humán területeket illetően a pedagógusképzési területen nem számottevően ugyan, de nőtt a jelentkezők száma (6 136) és aránya is. Ez minden valószínűség szerint azzal magyarázható, hogy a humán területen egyedüliként ide nem kellett emelt szintű érettségi a jelentkezéshez.

Továbbá 1 214 főre nőtt az új osztatlan tanárképzésre beadott jelentkezések száma, beleértve a közismereti, a szakmai és a művészeti képzést. Maruzsa Zoltán szerint ez a növekedés a Klebelsberg-ösztöndíjnak köszönhető, mellyel akár havi 75 ezer forintos összeggel támogatják a tanárjelölteket. A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint többek közt ezzel sikerült orvosolni a szakoktatás problémáit. Ugyanakkor az osztott, mester szintű tanárképzésre állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre összesen első helyen 4 008 fő jelentkezett – ez 81 százaléka a 2012-es jelentkezési számnak. Arra a 16 szakra, melyek állami ösztöndíjas képzéseire nem 240 ponttal, hanem a miniszter által meghatározott, jóval magasabb pontszámmal lehet bekerülni, első helyen 10 221 fő jelentkezett.

Dr. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke kifejtette: a jelentkezők az idén átlagosan 3,6 helyet jelöltek meg továbbtanulási céllal – így igazolódni látszik annak a döntésnek a helyessége, mely szerint legfeljebb öt helyre lehessen beadni a jelentkezéseket, az átlagérték ugyanis évek óta három és négy között mozog. Az összes jelentkezés ezáltal egy kevéssel több mint 340 ezer – tette hozzá. Hangsúlyozta: abszolút értékben nőtt a jelentkezők száma az alapképzésben a pedagógusképzésben, illetve a közigazgatási, a rendészeti, a katonai, illetve a gazdaságtudományi területeken. A pedagógusképzésben az osztatlan képzés újbóli bevezetése „nyomta meg” a számokat, de ugyanilyen hatása lett a gazdaságtudományi területeken az állami ösztöndíjas helyek meghirdetésének, a többi szakon pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hatása látható. Kifejtette, hogy a szakképzésekre való jelentkezés mértéke elmarad a tavalyitól, ami azzal magyarázható, hogy átrendeződtek a kétéves szakképzések. Az Oktatási Hivatal elnöke azzal kapcsolatban még nem tudott információkkal szolgálni, pontosan mely intézmények szakjai voltak idén a legnépszerűbbek, az ugyanakkor bizonyos, hogy ebben az évben is a négy nagy egyetemi központ, az ELTE, az SZTE, a DE, valamint az NKE vonzotta a legtöbb diákot. Felhívta a figyelmet, a diákok május közepéig kapnak írásbeli visszajelzést a jelentkezésüket illetően, június 5-ig pótolhatják e-mailben vagy levélben a hiányzó dokumentumokat, június 10-ig pedig lehetőségük van a jelentkezési helyek egyszeri módosítására.

A ponthatárokat július 24-én hirdetik ki.

{module Forrás: edupress}