Rosszul jár-e a passzív státuszban lévő hallgató?

Egy felmérés segítségével az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ) és a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége arra keresi a választ: a passzív státuszban lévő hallgatókat hátrányosan érinti-e a tény,

hogy nem élhetnek a nappali tagozatos hallgatóként őket megillető jogukkal: azaz nem használhatják ki az iskolaszövetkezetek üzleti kapcsolatait, nem vállalhatnak diákként munkát az ország egész területén működő iskolaszövetkezeteknél, ahol a végzett fiatalok elhelyezkedési esélye csaknem a duplája a 25 év alattiak országos átlagának.

 

Félévente mintegy 25 ezer diák függeszti fel tanulmányait és választ önként vagy kényszerből más elfoglaltságot a tanulás helyett az oktatási intézmények falain kívül. Ennek oka lehet többek közt a sikertelen vizsga, egy rosszul megválasztott oktatási intézmény vagy szak, egészségügyi problémák és akár a terhesség is sok más tényező mellett. A fiatalok körében oly gyakori külföldre távozás is motivációja lehet e döntésnek, amely ismerve a 25 év alatti fiatalok munkaerő-piaci mutatóit, bizonyos szempontból még érthető is – írja közleményében az ISZOSZ hozzátéve, hogy ezek a válaszok persze feltételezések, hiszen nem áll sem az Oktatási Hivatal, sem az oktatási intézmények birtokában semmilyen adat arról, hogy a hallgatók körében miért oly gyakori a passzív hallgatói státusz. Illetve arról sem, hogy mivel töltik az így felszabaduló félévet, miből szereznek bevételt ezek a fiatalok. Ismerve a fiatalok elhelyezkedési esélyeit, a szervezet szerint fontos lenne tudni, hogy a passzivált félév is a fiatalok fejlődését, ismereteik bővítését szolgálja-e, így ugyanis a tanulmányok hasznos részeként élhetnének a fiatalok a passziválás lehetőségével.

Az ISZOSZ szerint a felsőoktatási intézmények hallgatóinak munkatapasztalatát látva – 55 százalékuk nem rendelkezik semmilyen gyakorlattal – a passzív félév lehetőséget biztosíthat arra, hogy a hallgató valós munkakörnyezetben kipróbálja saját képességeit, megismerje a munkahelyek elvárásait, és talán még a tandíjához is hozzájáruljon. A passzív félévesek számára azonban ez a lehetőség nem biztosított, hiszen a jelenlegi szabályoknak megfelelően őket csak főállásban lehet alkalmazni.

Az ISZOSZ és a DiákÉSZ annak érdekében, hogy a „passzívos” diákok érdekeit megfelelően képviselje, egy objektív kutatás elvégzésével bízott meg egy független piackutató céget. A felmérésben az iskolaszövetkezetek arra keresik a választ: hátrányosan érinti-e ezeket a diákokat, hogy nem élhetnek a nappali tagozatos hallgatóként őket megillető jogukkal: azaz nem használhatják ki az iskolaszövetkezetek üzleti kapcsolatait, nem vállalhatnak diákként munkát az ország egész területén működő iskolaszövetkezeteknél, ahol a végzett fiatalok elhelyezkedési esélye csaknem a duplája a 25 év alattiak országos átlagának.

{module Forrás: edupress}