Nehéz időszak áll az ELTE EHÖK mögött – mondja a frissen megválasztott elnök, Zaránd Péter. Az ÁJK politológus hallgatójának célja a választási rendszer reformja, a gazdasági átláthatóság megteremtése és a hallgatók HÖK-be vetett bizalmának visszaállítása.
Hogyan döntötted el, hogy pályázni fogsz?
Hosszú utat tettem meg a döntésig: a Hallgatói Önkormányzathoz képest távolról jövök, sokáig ugyanis a Policity nevű önszerveződő hallgatói kört vezettem, majd 2011-ben pályáztam a Jurátus című lap főszerkesztői posztjára, melynek elnyerését követően kértek fel az EHÖK közkapcsolati alelnökének. Őszintén, voltak előítéleteim az EHÖK működésével kapcsolatban, ugyanakkor jó lehetőségként tekintettem a kinevezésre és a vele járó feladatra. Ezt azonban egy hosszú, elvi-erkölcsi vitákkal, valamint emberi csalódásokkal teli konfliktusos időszak követte, melynek kimeneteleként nyolc hónapot követően végül lemondtam az alelnöki tisztségemről.
62 oldalas pályázati anyagot nyújtottál be, melyben kiemelt helyet kapott a választási reform, azon belül is az elektronikus választás lehetőségének bevezetése. Miért tartod ezt fontosnak?
Az általunk javasolt választási reform két részre oszlik, melynek legfontosabb eleme az elektronikus választás bevezetése. Több hazai egyetem él már ennek a lehetőségnek a különböző formáival: a Corvinus a Moodle nevű szoftvert használja, a BME-n pedig erre a célra létrehozott, saját fejlesztésű szoftvert hoztak létre. Mi jelenleg a legoptimálisabb megoldást keressük szem előtt tartva a hallgatók adatainak biztonságos megőrzését. Az elektronikus választásra nagy szükség van, számomra kicsit érthetetlen is, hogy a 21. században miért bonyolítunk le még mindig papíralapú választásokat. A reform másik részeként egy időpontra szeretnénk hozni a kilenc részönkormányzat tisztújító küldöttgyűlési választásait, mellyel áttekinthetőbbé, követhetőbbé tennénk a folyamatot.
A HÖK gazdálkodásában is átláthatóságot akarsz.
Ezt már régen meg kellett volna tenni, hiszen a Hallgatói Önkormányzat közpénzt is használ, melynek elköltéséről minden esetben információkkal kellett volna szolgálni. Nemcsak a szerződéseinknek kell nyilvánosnak lenniük, hanem a költségvetésünk elemeinek is. Új honlapot készítünk az EHÖK számára, melyen közzétesszük a dologi kiadásainkat. Csapatommal ugyanis azt valljuk, hogy a szervezetnek rendelkeznie kell egyfajta belső igénnyel a saját átláthatóságának megteremtését illetően. Persze a legnagyobb gond nem is az, hogy mennyire nyilvános a működés, hanem hogy olyan rendezvény- és szolgáltatásszervezői tevékenységeket végzett a HÖK az elmúlt években, amelyek nyilvánvalóan bizalmatlanságot szültek mindenkiben. Maga a jogi környezet sem teszi lehetővé sokszor az átláthatóságot. Az egész téma úgy rátelepedett a Hallgatói Önkormányzatra, hogy már talán sokan azt is elfelejtették, hogy a HÖK nem buli szervező cég. A mi célunk, hogy leválasszuk ezt a témát a Hallgatói Önkormányzatról és a szervezet tényleges feladatára, az érdekképviseletre koncentrálhasson.
Milyen területek kaptak még kiemelt szerepet a pályázatban?
Többek közt fontos cél, hogy az EHÖK-öt közelebb hozzuk a szakkollégiumokhoz. Az ELTE-nek öt szakkollégiuma van – ez hatalmas érték, sokkal erősebben kell ápolnunk velük a kapcsolatot; nagyon szeretnénk, ha a kabinetben is lennének szakkollégisták. Emellett a sportot illetően is lennének elképzeléseink, legalább az újragondolás szintjéig eljuttatnánk a kötelező sport bevezetését az ELTE-n, több egyetemen ez ugyanis jól bevett gyakorlat. Legalább egy vitát érdemes lenne erről nyitni. A legfontosabb dolog ugyanakkor az lenne, ha javítani tudnánk az ösztöndíjrendszeren. Az EHÖK-nek lehetősége van újragondolni egy-egy ösztöndíjat, adott esetben jobb kondíciókkal kiírni oly módon, hogy több hallgatót érintsen, több pénzt tudjon bevonni. Az a dolgunk, hogy maximálisan kiszolgáljuk a hallgatókat, olyan körülményeket teremtsünk számukra, melyek előremozdítják a tanulmányaikat. A minőségbiztosítást is kiemelt stratégiai elemnek tekintjük, szeretnénk megújítani az OMHV rendszerét.
Hogyan akarod közelebb hozni a HÖK-öt a hallgatókhoz?
Az ELTE Hallgatói Önkormányzata szempontjából nehéz időszak áll mögöttünk, ami azt bizonyította, hogy érdemes közösen gondolkodni a jövőnkről – talán máshogy nincs is értelme az egésznek. Sokszor a hallgatók nincsenek megfelelőképpen becsatornázva, nincsenek kellő információkkal ellátva, ezért pedig nem lehet más a felelős, mint az érdekképviselet szolgáltatója, a Hallgatói Önkormányzat. Az ő feladata ugyanis, hogy bevonja a hallgatókat és megfelelően informálja a jogaikról, kötelezettségeikről, lehetőségeikről, továbbá a Hallgatói Önkormányzat tevékenységéről. Vannak jól szervezett hallgatói csoportok, melyek nagyon sok tagot fogadnak be. Ezekkel a csoportosulásokkal fel kell vennünk a kapcsolatot és gyakrabban egyeztetni velük, adott esetben döntési folyamatokba is bevonni őket, kikérni a véleményüket fontos egyetempolitikai, vagy hallgatókat érintő kérdésekről. Ennek egy rendszeresített fórumot is biztosítani kell.
{module Forrás: edupress|none}