Gergye Attila: Úgy érkeztél…
Úgy érkeztél, mint fényből
a kisimult, jeges rettenet.
Terád figyelek, bárki sír,
bárki szól, vagy felnevet.
Ez a szerelem! Utálj érte!
Akkor is azt mondom:
megérte! Voltam, ki elérte,
hogy veled kell bajlódnom.
Győzni vágyok én is, mint
meglett hősök a filmen.
Adj jelet, időt, helyet,
ha más egyebed nincsen!
De tudd, felelős vagy érte,
ha a szeretet született kénye,
ellenedre hajt virágot.
Teremjen bármi életet,
mi tükrözi a végletet,
mikor valaki minket együtt látott.