Tette fel a kérdést Sik András Mars-kutató, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet Természetföldrajzi Tanszékének adjunktusa, aki augusztus 17-én a Sziget Fesztiválon, a Campus Hungary sátrában tartott előadást a vörös bolygóról.

Sik Andrástól a kérdésre adott válaszon kívül azt is megtudtuk, mi vizsgálja jelenleg a Mars felszínét, és hogy a műszer talált-e már életre utaló jelet.

A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben, nevét a római hadistenről, Marsról kapta, de gyakran nevezik vörös bolygónak is a felszínét borító vas-oxid miatt. Sik Andrástól megtudhatták az érdeklődők, hogy a Marson egy nap 24 óra 39 percből áll, és egy marsi év két földi esztendőnek felel meg, a légkörnek pedig 95 százaléka szén-dioxid. A Mars felszínét űrszondák vizsgálják, melyek közül a Curiosity keresi az életjeletek a vörös bolygón. A műszer nyolc és fél hónap alatt érte el a Mars felszínét, és 2012-ben landolt.

Sik András ezen a ponton jegyezte meg: fontos tudni, hogy csak a földi élet nyomait tudjuk keresni, ugyanis az élet univerzális fogalma még ismeretlen a számunkra, így azt nem tudjuk kutatni. Az eddigi vizsgálatok során annyi kiderült, hogy folyékony víz alakította a marsi tájat, a marsi törmelékekben pedig nedvességet találtak a szondák, illetve állóvíz/tó jelenlétét is sikerült igazolni.

A Curiosity 17 kamerával pásztázza a Mars felszínét, és automatikus irányítórendszerrel rendelkezik. Légvonalban összesen 8 km-re van a leszállóhelyétől a kutatandó terület, vagyis a Gale-kráter. A szerkezet eddig 9 km-t tett meg, hiszen a felszín egyenetlensége miatt lassan kell haladnia. Várhatóan 2014 őszén/telén éri el a célpontot, ahonnan aztán mintákat gyűjt. „Leghamarabb ekkor derülhet ki, hogy van-e élet a Marson” – összegezte Sik András.

Arra a kérdésre, mennyire elismert a magyar űrkutatás, az adjunktus azt mondta: a 90-es évektől tárt karokkal várják a magyar kutatókat, csak ez jelenleg még nincs hivatalossá téve. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, Magyarországnak is be kellene kapcsolódnia az ESA-ba (az Európai Űrügynökség, a NASA európai „változata” – a szerk.).

A kutató előadása közben kérdéseket is intézett a hallgatósághoz, akik a helyes válaszért jutalmul Mars csokoládét kaptak.

 

Forrás:edupress.hu